Harminc év után ismét Budapesten rendezik a Nemzetközi Időmérleg-konferenciát, október 24. és 26. között. Az időmérleg alapvetően egy adott társadalom életmódját, konkrét tevékenységeit és időfelhasználását vizsgálja: mit, mikor, milyen optimális időráfordítással, esetleg milyen rendszerességgel teszünk egy átlagos nap során.
A Központi Statisztikai Hivatal 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között időmérleg-felvételt készített a magánháztartásokban élő 10–84 éves népesség körében. A 24 órás keretbe rendezett tevékenységeket egy ún. időmérlegnaplóban rögzítik a vizsgált személyek, amely segítségével a népesség életkörülményeiről, életviteléről, időfelhasználásáról egységes képet kaphatnak a kutatók –írja a Központi Statisztikai Hivatal.
A vizsgálat összesen 17 ország felméréseit gyűjtötte össze, mi ebből négy ország – Magyarország, Ausztria, Románia és Lengyelország – statisztikáit vetettük össze, hogy rámutassunk a lényegesebb hasonlóságokra és különbségekre.
Összehasonlítva egy magyar és egy osztrák átlagos napját, kiderül, hogy a magyarok idejük kisebb részét (43,6 százalék) fordítják alvásra, mint az osztrákok (49,9 százalék), az étkezésre is kevesebbet (7,5 százalék) szentelnek idejükből az osztrákoknál (11,9 százalék), és több időt (9,4 százalék) töltenek fizetett munkával, mint nyugati szomszédjaink (8,6 százalék).
A magyarok kelnek a legkorábban egy átlagos munkanap során: a népesség több mint fele fél hétkor már talpon van, az osztrákokhoz hasonlóan. Romániában és Lengyelországban lényegesen többen alszanak ilyenkor, a lakosság több mint 73, illetve 86 százaléka még ki se kelt az ágyból.
A délelőtti időszakban átlagosan 11 óra körül dolgoznak a legtöbben, a legdolgosabbnak az osztrákok számítanak (35,1 százalék), őket követik a magyarok, a románok és a lengyelek. Míg a fizetett munkákat nézve az osztrákok vezetnek, a legtöbb házimunkát ilyenkor a magyarok végzik.
A magyarok…
A hazai lakosság fele már fél hétkor kikel az ágyból, a legtöbb utazással töltött idő reggel hét és nyolc között mérhető. A fizetett munka és a házimunka aránya (24,5, illetve 33,5 százalék) aránya 11 órakor tetőzik, a vásárlással foglalatoskodók aránya is a délelőtti órákban a legélénkebb. A magyarok érezhetően tartják a déli ebédet, a vizsgált személyek csaknem harmada ilyenkor ül asztalhoz. A délutáni órákban jellemzően egyre kevesebben dolgoznak, ezzel szemben több mint tíz százalékkal nő a szabadidős tevékenységek aránya. A vacsora ideje átlagosan este hat és hét óra közé tehető, ezzel egy időben meredek növekedésbe kezd a tévénézéssel és rádiózással foglalkozók aránya: este nyolckor már a lakosság több mint fele a képernyők előtt ül, tízkor pedig már a többség nyugovóra tér.
A nyugati szomszédok kissé később kelnek, ugyanakkor nagyobb százalékuk a magyaroknál már hamarabb munkába áll, a délelőtti csúcsponton ráadásul a népesség lényegesen nagyobb aránya végez fizetett munkát. Az osztrákok több mint 35 százaléka dolgozik, míg a magyarok estében ez az arány 23 százalék – a házimunkák esetében azonban épp ellentétes képet mutat a statisztika. Átlagosan elmondható, hogy az osztrákok nagyobb arányban térnek vissza a munkához és tovább is maradnak munkahelyükön, mint a magyarok. Ez a szabadidős tevékenységeknél is megmutatkozik: délután kettőkor például csaknem fele annyi szomszédunk pihen, mint mi. A statisztikák szerint az osztrákok a tévé elé is később ülnek le, illetve később is alszanak el, mint a magyarok.
A románok…
A magyarokkal szemben a románok sokkal tovább alszanak: reggel hétkor még a lakosság csaknem fele nem kászálódott ki az ágyból, míg a magyarok csaknem háromnegyede már talpon van. A délelőtt során a fizetett munka és a házimunka aránya nagyjából azonos a hazai tendenciákkal, lényegi különbség figyelhető meg azonban a vallásgyakorlásban: a román lakosság esetében akár a több mint 7 százalékot is elérheti ez a mutató, míg a magyarok esetében szinte végig 1 százalék alatt marad. Az ebédidő átlagosan másfél órával későbbre esik, mint Magyarországon, az esti szabadidős tevékenységek esetében pedig elmondható, hogy itt a lakosság érezhetően kevésbé tévéfüggő.
A lengyelek…
A románokhoz hasonlóan a lengyelek is később kelnek, a nap során azonban a fizetett munkával foglalkozók aránya átlagosan 5 százalékkal alacsonyabb, mint Magyarországon. A délután során a magyarokhoz képest kissé magasabb a házimunka és a szabadidős tevékenységek aránya, sportolással pedig akár 5 százalékkal is többen foglalkoznak, mint nálunk. Tévénézés tekintetében az esti órákban is jelentők különbségek vannak: míg csúcsidőben a magyarok csaknem 60 százaléka nézi kedvenc csatornáját, addig Lengyelországban több mint 10 százalékkal kevesebben zárják így a napjukat.
Az első időmérleg-vizsgálatok az 1960-as években indultak el. A nemzetközi összehasonlításra is alkalmas módszert 1963-ban Szalai Sándor és kutatócsoportja vezette be, később pedig az ő metódusa vált az időmérleg-felvétel klasszikus módszertanává.
