A VABEKO Kft. az ATYS-CO Kft. és a Panda-Control Kft. ajánlatát sorolta maga mögé azzal, hogy megnyerte az egész pontosan 339 772 283 forintos közbeszerzést a Magyar Földgáztároló Zrt. Kardoskúti Földalatti Gáztárolójában.
Az európai uniós közbeszerzési lap szerint a technológiai rendszer feladata lesz, hogy villamos energiából hidrogént állítson elő és az így termelt hidrogén földgázáramhoz történő szabályozott keverését biztosítsa. A hidrogén földgázzal való keverése a kapcsolódó nagynyomású közcélú, illetve a saját felhasználású földgáz technológián valósul meg. A technológia célja, hogy a földgáztároló - a szolgáltatott földgáz minőségének megtartása mellett - a hidrogén földgázhoz való keverésével csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsájtását, valamint az üzem saját felhasználású földgázának mennyiségét.
A VABEKO egyik tulajdonosának, Bernula Jánosnak a neve akkor került be a sajtóba, amikor Rogán Antal még 2019-ben válása miatt egy II. kerületi, háromszintes, közel 2000 négyzetméteres házba költözött be, amit a 444.hu vett észre.
Az EzaLényeg szerint korábban a telek Mészáros Lőrincé volt, de a 444 a földhivatali adatokra rápillantva azt látta, hogy a telek utolsó tulajdonosa már a Vabeko Kft. A cég pedig a most (is) közbeszerzést nyert Bernula János családi vállalkozása, s az utóbbi években a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közös üzletei voltak.
Ugyanis öt keretmegállapodást is kötöttek 2018 június óta a Nemzeti Közművek leányvállalataival. Ebből három tisztán a Mészáros-Vabeko párosé (9 milliárd gázelosztó vezeték építési munkáira, 16 milliárd gázhálózat rekonstrukcióra), két másikban pedig ugyan van másik cég is, de a legtöbb munkát Mészáros és Bernula viszi a 22 milliárd forintos keretből - írta akkor a 444.hu.
Az Opten adatai szerint a VABEKO 2018 óta megháromszorozta bevételeit, így lett tavaly már 26,1 milliár forint a nettó árbevétele, ami 3,2 milliárdos nyereséget hozott a konyhájára.
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
