Az Európai Uniónak 195 milliárd eurót kell költenie a következő öt évben az Oroszországtól való energiafüggetlenség biztosítására a tervek szerint. A Bizottság igen ambiciózus terveket késztett, amelyben olyan célokat tűznek ki, mint a tiszta energia részarányának gyors növelése és a fogyasztás csökkentése, számolt be róla a Financial Times. A brit üzleti laphoz eljutott az Európai Bizottság publikálás előtt álló javaslattervezete szerint ezt az összeget a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított kiadási terveken felül kellene előteremteni. Ugyanakkor a tervezet szerint a korábbinál nagyobb mértékben kell csökkenteni az energiafogyasztást annak érdekében, hogy 2050-re teljesüljön a karbonsemlegesség. Ehhez pedig úgymond kapóra jön az orosz energiahordozóktól való függetlenedési terv, ezáltal ugyanis olyan beruházások valósíthatók meg, amelyek révén az energiafogyasztás is jelentősen csökken.
A javaslatokat hivatalosan a jövő héten publikálhatják, ám számos kérdésben folyamatos egyeztetések folynak. Noha például Magyarországgal egyelőre nem sikerült dűlőre jutni az olajimport korlátozása kapcsán, az uniós vezetők reményei szerint meg tudják majd győzni Orbán Viktort, és a közeljövőben életbe lépnek majd a szankciók. A gáz esetében a függőség drasztikus csökkentése a cél, ám számos olyan ország van, köztük Magyarország is, amely a legjobb szándékkal sem nem tud rövid távon lemondani az orosz importról.
Ennek ellenére az EU illetékesei úgy számolnak, hogy idén a korábbi kétharmadával csökkenthetik az orosz gázimportot. Emellett azt tűzték ki célul, hogy a tagállamok az idén legalább 80 százalékos szintre, jövőre pedig 90 százalékosra töltsék fel gáztárolóikat még a tél előtt. Utóbbi kapcsán a kötélhúzás arról folyik, hogy ennek költségeit csak a tároló tulajdonosa viseli, vagy valamiféle szolidaritási alapon történik a gáztározók megtöltésének finanszírozása.
„Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk gyors csökkentéséről szólnak a javaslatok a zöldenergia-átmenet felgyorsításával, miközben egy rugalmasabb energiarendszer és egy valódi energiaunió megvalósítása érdekében teszünk lépéseket” – áll a bizottság tervezetében. A javaslatcsomag az energiafelhasználás 13 százalékos csökkentését szorgalmazza 2030-ig, szemben a korábbi energiahatékonysági irányelvjavaslatban szereplő 9 százalékos csökkentéssel.
Brüsszel a megújuló energia felhasználásának felgyorsítására is törekszik, és azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások fedezzék az összes energiaigény 45 százalékát, szemben az eddigi 40 százalékos céllal. Ehhez persze nagyon komoly beruházások szükségesek, hiszen a jelenlegi 511 GWh kapacitást 1236 GWh-ra kellene növelni. Ennek eléréséhez a napelemes energiatermelés jelentős növelését látnák szükségesnek, de szerintük a hőszivattyúk, a geotermikus és a szoláris hőenergia nagyobb mértékű használatára is szükség van.
A Bizottság szerint drasztikusan fel kell gyorsítani a szélerőművek építését, amelyet gyakran helyi szintű döntések és az energiafajtával szembeni ellenérzések hátráltatnak. A bizottság a hidrogénfelhasználás fellendítését is szeretné elérni, a tervek szerint 2030-ra 20 millió tonna megújuló hidrogént állítanak elő az EU-ban, ráadásul még fele ennyit importálnának is. Az FT által is látott nemzetközi energiastratégia-tervezet három „hidrogénimport folyosót” javasol a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren és végül Ukrajnán keresztül. A stratégia a biometán fokozott felhasználásán is alapul, 36 milliárd eurós költséggel.
Emellett a javaslat szerint az EU-nak módot kell találnia arra, hogy csökkentse az európai ipar földgázfüggőségét. Az energiahatékonyság növelésére, az üzemanyag-helyettesítés feltárására, a villamosítás fellendítésére, valamint a megújuló hidrogén és biometán többrétű felhasználására irányuló intézkedésekkel akár 35 milliárd köbméter földgázt is megtakaríthatnak 2030-ig. (Összehasonlításként, ez közöttési szinten az oroszországi import közel ötödét tenné feleslegessé - szerk.)
A Bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a földgáz kivezetése nagyon hosszú folyamat, így az oroszoktól való függetlenséget LNG-terminálok létesítésével és csővezetékek infrastruktúra felülvizsgálatával lehet a tervek szerint megvalósítani.
Ahogy az uniós terveket sorsát általában, az energiafüggetlenségről szóló mostanit is erősen meghatározza majd, hogy milyen forrásokat tudnak mobilizálni a megvalósításukhoz. Amennyiben Brüsszel bőkezűen támogatja az energiatakarékossági lépéseket és a zöldenergia elterjesztését, úgy vélhetőleg nyitott fülekre talál majd a problémásabbnak tartott országok körében is. Amennyiben az EU elég pénzt ad, akkor feltételezésünk szerint az Orbán-kormány is beadja a derekát. Számukra sem lényegtelen, hogy miután a költségvetési forrásokat a választások előtt leapasztották, tudnak-e juttatásokat biztosítani. Amennyiben ugyanis Brüsszel ad forrásokat, amit tovább adhat a magyar kormány a lakosságnak az ingatlanjaik értékét növelő és a pénztárcájukat kímélő beruházásokra, az Orbán Viktor hazai politikai helyzetét is erősíti.
