Itthon megingani látszik a kormány elhatározása az állami cégeknél és közalkalmazottként dolgozók kötelező oltását illetően, a magáncégek többsége pedig egyelőre kivár annak bejelentésével, élnek-e a lehetőséggel.
Az Egyesült Államokban viszont egyre szűkül azoknak a munkahelyeknek a köre, ahol oltatlanok is dolgozhatnak. Az államok többsége, bár eltérő ütemben, kötelezi az egészségügyben, az oktatásban vagy éppen a rendvédelemben dolgozókat az oltásra, január 4-étől pedig szövetségi szinten teszik nagyon erősen ajánlottá az oltást a száz főnél több embert foglalkoztató cégeknél. A magánszektor érintett munkavállalói ugyan oltatlanul is bejárhatnak majd dolgozni, ám legalább hetente kell saját költségen teszteltetniük magukat, illetve maszkot is kell majd hordaniuk munka közben.
Védik a meggyőződést
Ugyan az Egyesült Államok lakosságának 70 százaléka már kétszer oltott, és 80 százalék kapott legalább egy dózist, az intézkedések így is több millió embert érintenek, akiknek egy jó része kifejezetten ellenséges a vakcinákkal szemben. A szabályozások ügyében több per is zajlik, ám az oltást ellenzőknek így is van egy kiskapuja.
Az 1964-es polgárjogi törvény ugyanis úgy rendelkezik, a dolgozók felmentést kérhetnek az olyan munkahelyi előírások alól, amelyek „ellentétesek szívből jövő vallási hitükkel, gyakorlataikkal vagy előírásaikkal”.
Eredetileg ez a rendelkezés leginkább olyasmire szolgált, hogy ne lehessen mondjuk egy ortodox zsidót szombati munkavégzésre kötelezni, vagy éppen egy szikhnek előírni, hogy munkahelyén nem hordhatja a turbánját, de sokan már korábban is a kötelező védőoltások alóli kibúvásra használták. Azonban ez, néhány ritka kivételtől eltekintve, eddig nem veszélyeztette érdemben a nyájimmunitást, ezért csak gondolatkísérlet szintjén merült fel a kiskapu jogi bezárása.
A Covid-vakcinák esetében azonban soha nem látott mennyiségben kérik az oltás beadása alóli felmentést erre a kitételre hivatkozva az emberek. Például a Boeing amerikai telephelyein dolgozók közel 9 százaléka, több mint 11 ezer ember kérte felmentését az oltás alól, a Beverly Hills-i tűzoltóság dolgozóinak negyede, de szerte az országban mindenhol tömegesen adják be a kérelmeket rendőrök, egészségügyi dolgozók, tanárok, és minden rendű és rangú munkavállalók.
Bár vannak, akik egészségügyi okokra hivatkoznak, a legtöbben vallási alapon szeretnének felmentést (a Boeing esetében például 10 ezren ilyen, és csak ezren egészségügyi okból adtak be kérelmet). Ilyen léptékben viszont mindez már komolyan veszélyezteti az oltási erőfeszítések hatékonyságát.
„Egy nagyvárosban már az is komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet, ha csak néhányan utasítják vissza az oltást” – mondja Lorena Garcia, epidemológus. Egy buszsofőr, egy rendőr vagy egy tanár nemcsak elkaphatja a betegséget, de több száz embernek adhatja tovább a fertőzést, akik között biztosan lesznek gyengébb immunrendszerű, vagy más okból veszélyeztetett egyének, akik saját oltásuk ellenére is súlyosan megbetegedhetnek.
Tágra zárt kapuk
Persze önmagában egy kérvény beadása még nem jelenti azt, hogy annak helyt is adnak. A városi hivatalok és a magáncégek többsége egyelőre kivár, de a jogi szakértők szerint túl sok alapjuk nem lehet a kérelmek elutasítására. Ha ugyanis jobban megnézzük, ez a kapu nem is annyira kicsi. Ugyan a nagy egyházak vezetői az Egyesült Államokban kivétel nélkül kiálltak a vakcinák felvétele mellett, különböző kisebb egyházak, vallási közösségek esetében már nem ez a helyzet – sőt arra is van példa, hogy ők terjesztik a felmentési kérelmek „helyesen” kitöltött változatait.
De még ha minden vallási közösség egységesen az oltás mellé állna is, az sem változtatna érdemben a jogi helyzeten. A törvény ugyanis nem csupán a szervezett egyházi közösséghez tartozók hitét, de nem is egyszerűen csak a vallási hitet védi, hanem minden őszinte meggyőződést, gyakorlatot vagy előírást. Ebbe a meghatározásba pedig bármi beleférhet.
Egyes cégek mégis megpróbálnak betalálni a felmentést kérők pajzsa mögé azzal, hogy igyekeznek kicsit mélyebben feltárni, mik is azok a bizonyos meggyőződések, és mennyire is tekinthetők azok valóban komolynak, szívből jövőnek. Van, ahol csak megkérik a kérelmet benyújtó dolgozót, hogy röviden fejtse ki, mi is az a hit, meggyőződés vagy gyakorlat, ami miatt nem vehetik fel az oltást, esetleg azt is kilátásba helyezve, hogy erről esetleg megkérdezik majd a dolgozó spirituális vezetőjét vagy más harmadik felet is.
Kérdéses pontok
Máshol ennél tovább mennek. Az Amtrak vasúti cégnél például egy 31 kérdéses kérdőívet kell kitölteni. Ebben rákérdeznek arra, mióta vannak meg a kérdéses meggyőződések; van-e a dolgozónak tetoválása vagy testékszere; eszik-e bizonyos adalékanyagokat vagy tartósítószereket tartalmazó ételeket; egy listáról pedig ki kell választaniuk, hogy szoktak-e bevenni bizonyos gyógyszerekből.
A Wall Street Journal által megszerzett kérdőíven szerepel a következő kérdés is: „Kérelme azon a hitén alapul, amely szerint a ’test a Szentlélek temploma’, vagy meggyőződése a hit gyógyító erején alapul?” A General Electricnél csak 13 kérdést kapnak a felmentést kérők, ebben többek közt szerepel, hogy meggyőződéseik azzal is ellentétesek-e, hogy bekössék a biztonsági öveiket, vagy Tylenolt (az amerikai piacon nagy mennyiségben fogyó, paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítót) vegyenek be.
Az elsőre furcsán hangzó kérdések célja egyrészt az, hogy a kitöltésükhöz szükséges idő és munka révén néhányakat elrettentsenek a kérdőívek kitöltésétől, másrészt viszont az, hogy logikai ellentmondásokra mutassanak rá az alkalmazottak hitében, meggyőződéseiben. A felsorolt gyógyszerek közt szerepelnek olyanok, amelyek kifejlesztése, tesztelése vagy gyártása során abortált magzati sejteket használtak fel, míg például a test maradandó elváltoztatását számos vallás tiltja.
Elképzelhető persze, hogy egyesek a fejükhöz kapnak, és belátják, logikátlan elutasítaniuk a vakcinát, azonban a többség számára teljesen mindegy, mit válaszolnak ezekre a kérdésekre. Az oltás alóli felmentés kérése ugyanis nem valamiféle pontozásos vitaműsor, a törvény pedig végső soron az egyén saját, őszinte meggyőződését védi, legyen az bármi. Legfeljebb némi szégyenérzet tarthat vissza valakit attól, hogy kijelentse, a vakcinából nem kér, ám bármilyen más gyógyszert nagyon szívesen szed, összetevőitől függetlenül.
Jelenleg nehéz átlátni, mi is lesz e fronton a végkimenetele a járvány ellen valódi védelmet ígérő átoltottság eléréséért folytatott harcnak. Az biztos, hogy mind a cégek, mind a munkavállalók perek sokaságában fogják igyekeznek majd a maguk igazát bizonyítani, és a január eleji határidő közeledtével csak tovább fognak fokozódni az indulatok. Tartós megoldást csak a törvényi szabályozás megváltoztatása hozhatna, ennek lehetőségeit most újra elkezdték felmérni szövetségi és állami szinteken is, ám az biztosan nem fog egyik napról a másikra menni.
