4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jogalkotói szándék helyes a kötelező oltások kérdésében, a problémák a jogalkalmazáskor lehetnek - állítja Gyurta Tibor ügyvéd, munkajogász.

A munkajogászok hada tanulmányozza a kormány kötelező oltásról szóló határozatát és igen különböző vélemények kerülnek az emberek elé. Mi okozhatja a zavart?

Nagyon fontos érteni, a kormány nem egy, hanem két rendeletet alkotott akkor, amikor lehetővé tette a munkaadók számára, hogy kötelezhetik beosztottaikat az oltásra. Az egyik rendelet a közszférára vonatkozik, a másik a verseny szektorra. Az állami alkalmazottaknál nem a munkaadó, hanem egyenesen a jogszabály rendeli el a kötelező oltást, az önkormányzati fenntartású intézmények esetén ezt a döntést polgármesteri hatáskörbe utalja. A piaci vállalatoknál pedig a munkaadó döntésére bízza az oltás elrendelésének kérdését. És ne legyen félreértés, ezek az intézkedések nem előzmény nélküliek. Egyrészt a nemzetközi, európai gyakorlatban is van erre példa, másrészt a magyar egészségügyben is elrendeltek korábban már kötelező oltást. Önmagában tehát a jogalkotói szándékkal az égvilágon semmi baj nincs, ahol a kérdőjelek sorakoznak az a jogalkalmazás. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a közegészségügyi, járványügyi intézkedésekre nagy általánosságban is igaz, szinte ez az egyetlen eset, amikor még az állampolgári jogok is korlátozhatóak.

Fokozott óvatossággal a versenyszféra kötelező oltásainál. Gyurta Tibor ügyvéd, munkajogász (fotó: Mfor)
Fokozott óvatossággal a versenyszféra kötelező oltásainál. Gyurta Tibor ügyvéd, munkajogász (fotó: Mfor)

A terület jogászai tehát most a jogalkalmazásban rejlő ellentmondásokat vizsgálják.

Igen, mert ott lehetnek gondok. A közszférában egyértelmű a helyzet, Orbán Viktor miniszterelnök is erről a területről beszélt a Magyar Rádióban. A piaci szereplőknél viszont nincs kötelező oltás, ott a jogszabály annyit mond, hogy a munkaadó elrendelheti, a hangsúly a feltételes módon van, beosztottai számára az oltást. Ehhez a munkajogban amúgyis van egy zsinórmérték, ami úgy hangzik, hogy a munkaadónak biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

Gyakorlatilag a munkaadó akár e zsinórmérték alapján eddig is elrendelhette volna az oltást, hiszen e nélkül a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet biztosítani az egészséges munkavégzést.

Nagyon jó a felvetés, mert akár ebbe a szabályba is beleférhetne a munkaadói intézkedés, azonban ilyen jogi lehetőség nem volt. A gondot az adatvédelem jelentette, hiszen a munkavállalók egészségügyi adatai, rendkívül szenzitívek és ezért erősen védettek. A munkaadók egészségügyi információkat, köztük olyanokat, hogy ki, mi ellen van beoltva alapesetben csak kivételesen kérhetnek. És a munkatörvénykönyvben olyan lehetőség sincs, hogy bármelyik munkavállaló számára különböző gyógymódokat, megelőző célú beavatkozást írjon elő a munkaadó. A kormányrendelet most csak annyi pluszt ad, hogy lehetőséget teremt a munkaadó számára a Covid elleni megelőző beavatkozás, az oltás felvételének elrendelésére.

Az állami alkalmazottaknak kötelező.
Az állami alkalmazottaknak kötelező.

Van olyan jogászi felvetés is, hogy amennyiben a beosztott, a munkaadói döntés ellenére, nem oltatja be magát, akkor 45 napon után elküldhető. A kormány eddig 1 éves intervallumról beszélt.

Nahát itt vannak azok a jogalkalmazási ellentmondások, amit említettem, másképp fogalmazva az ördög a részletekben van. Ugyanis a rendelet szerinti egy éves fizetés nélküli szabadság elrendelése is csak lehetőségként van szabályozva a munkáltatónak, így ő dönt az az oltás elmaradásának munkajogi következményéről. Viszont ha valakik között egyszer egy ilyen ügyben jogvita keletkezik, akkor számos olyan jogszabályt kell majd mérlegelni, ami ide vonatkozhat. Például ott vannak a munkajog általános alapelvei: rendeltetésszerű joggyakorlás, a joggal való visszaélés tilalma, a munkavállaló érdekeinek méltányos mérlegessel történő figyelembevétele. A munkaviszonyt többféleképpen lehet megszüntetni és más a jogkövetkezmény. Felmondás, felmondási idővel és végkielégítéssel, vagy azonnali hatályú felmondás, mert ez legtöbbször egy munkavállalói kötelezetségszegés következménye és akkor se végkielégítés, se felmondási idő nincs. És a Covid esetében nincs eldöntve, a jogszabály egyértelműen nem rendezi, hogy akkor az oltás megtagadása micsoda. Munkavállalói kötelezettségszegés, vagy nem az? De említhetők adatkezelési problémák is.

Ha tehát egy ilyen ügyből egyszer per lesz, akkor a bíró igen tág határok között kell, hogy mérlegeljen, ami bizonytalanságot okoz és ami senkinek nem jó.

Igen és a munkajog szerint a munkáltató az intézkedéseiért kártérítési felelősséggel tartozik, tehát nagyon érdemes átgondolni ki mit tesz. A munkaadóknak például mindenképpen javasolnám önmaguk védelmében, hogy munkakörönként foglalkozás-egészségügyi szakember bevonásával kockázatelemzéssel határozzák meg az elveket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!