A munkajogászok hada tanulmányozza a kormány kötelező oltásról szóló határozatát és igen különböző vélemények kerülnek az emberek elé. Mi okozhatja a zavart?
Nagyon fontos érteni, a kormány nem egy, hanem két rendeletet alkotott akkor, amikor lehetővé tette a munkaadók számára, hogy kötelezhetik beosztottaikat az oltásra. Az egyik rendelet a közszférára vonatkozik, a másik a verseny szektorra. Az állami alkalmazottaknál nem a munkaadó, hanem egyenesen a jogszabály rendeli el a kötelező oltást, az önkormányzati fenntartású intézmények esetén ezt a döntést polgármesteri hatáskörbe utalja. A piaci vállalatoknál pedig a munkaadó döntésére bízza az oltás elrendelésének kérdését. És ne legyen félreértés, ezek az intézkedések nem előzmény nélküliek. Egyrészt a nemzetközi, európai gyakorlatban is van erre példa, másrészt a magyar egészségügyben is elrendeltek korábban már kötelező oltást. Önmagában tehát a jogalkotói szándékkal az égvilágon semmi baj nincs, ahol a kérdőjelek sorakoznak az a jogalkalmazás. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a közegészségügyi, járványügyi intézkedésekre nagy általánosságban is igaz, szinte ez az egyetlen eset, amikor még az állampolgári jogok is korlátozhatóak.
A terület jogászai tehát most a jogalkalmazásban rejlő ellentmondásokat vizsgálják.
Igen, mert ott lehetnek gondok. A közszférában egyértelmű a helyzet, Orbán Viktor miniszterelnök is erről a területről beszélt a Magyar Rádióban. A piaci szereplőknél viszont nincs kötelező oltás, ott a jogszabály annyit mond, hogy a munkaadó elrendelheti, a hangsúly a feltételes módon van, beosztottai számára az oltást. Ehhez a munkajogban amúgyis van egy zsinórmérték, ami úgy hangzik, hogy a munkaadónak biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.
Gyakorlatilag a munkaadó akár e zsinórmérték alapján eddig is elrendelhette volna az oltást, hiszen e nélkül a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet biztosítani az egészséges munkavégzést.
Nagyon jó a felvetés, mert akár ebbe a szabályba is beleférhetne a munkaadói intézkedés, azonban ilyen jogi lehetőség nem volt. A gondot az adatvédelem jelentette, hiszen a munkavállalók egészségügyi adatai, rendkívül szenzitívek és ezért erősen védettek. A munkaadók egészségügyi információkat, köztük olyanokat, hogy ki, mi ellen van beoltva alapesetben csak kivételesen kérhetnek. És a munkatörvénykönyvben olyan lehetőség sincs, hogy bármelyik munkavállaló számára különböző gyógymódokat, megelőző célú beavatkozást írjon elő a munkaadó. A kormányrendelet most csak annyi pluszt ad, hogy lehetőséget teremt a munkaadó számára a Covid elleni megelőző beavatkozás, az oltás felvételének elrendelésére.
Van olyan jogászi felvetés is, hogy amennyiben a beosztott, a munkaadói döntés ellenére, nem oltatja be magát, akkor 45 napon után elküldhető. A kormány eddig 1 éves intervallumról beszélt.
Nahát itt vannak azok a jogalkalmazási ellentmondások, amit említettem, másképp fogalmazva az ördög a részletekben van. Ugyanis a rendelet szerinti egy éves fizetés nélküli szabadság elrendelése is csak lehetőségként van szabályozva a munkáltatónak, így ő dönt az az oltás elmaradásának munkajogi következményéről. Viszont ha valakik között egyszer egy ilyen ügyben jogvita keletkezik, akkor számos olyan jogszabályt kell majd mérlegelni, ami ide vonatkozhat. Például ott vannak a munkajog általános alapelvei: rendeltetésszerű joggyakorlás, a joggal való visszaélés tilalma, a munkavállaló érdekeinek méltányos mérlegessel történő figyelembevétele. A munkaviszonyt többféleképpen lehet megszüntetni és más a jogkövetkezmény. Felmondás, felmondási idővel és végkielégítéssel, vagy azonnali hatályú felmondás, mert ez legtöbbször egy munkavállalói kötelezetségszegés következménye és akkor se végkielégítés, se felmondási idő nincs. És a Covid esetében nincs eldöntve, a jogszabály egyértelműen nem rendezi, hogy akkor az oltás megtagadása micsoda. Munkavállalói kötelezettségszegés, vagy nem az? De említhetők adatkezelési problémák is.
Ha tehát egy ilyen ügyből egyszer per lesz, akkor a bíró igen tág határok között kell, hogy mérlegeljen, ami bizonytalanságot okoz és ami senkinek nem jó.
Igen és a munkajog szerint a munkáltató az intézkedéseiért kártérítési felelősséggel tartozik, tehát nagyon érdemes átgondolni ki mit tesz. A munkaadóknak például mindenképpen javasolnám önmaguk védelmében, hogy munkakörönként foglalkozás-egészségügyi szakember bevonásával kockázatelemzéssel határozzák meg az elveket.
