Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggeli közlése szerint a beruházások volumene az idei második negyedévben 13,5 százalékkal csökkent.
Ennél nagyobb 1995 óta (amióta a KSH ezen adatai elérhetők) mindössze három alkalommal volt a negyedéves mínusz, 1996-ban egyszer és 2016-ban két ízben.
A mostani zuhanás azért félelmetes, mert úgy következett be, hogy a meghatározó súlyú, a nemzetgazdasági beruházások harmadát megvalósító feldolgozóiparban a beruházások 7,7 százalékkal nőttek. Ezen kívül pluszt csak néhány, kisebb súlyú ágazat tudott elérni.
A feldolgozóipari növekedés az MBH Bank értékelése szerint a járműgyártás beruházásainak rendkívül erőteljes élénkülésének köszönhető. Bár a villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a beruházások a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek kifutása miatt lassultak az egy évvel korábbihoz képest, azok üteme így is kétszámjegyű maradt, a következő időszakban pedig a korábbiaknál is nagyobb fejlesztésekre kerül sor. Bővültek az egyéb feldolgozóipar, a gyógyszergyártás, a kokszgyártás, a kőolajfeldolgozás fejlesztései is. Ugyanakkor a többi feldolgozóipari alágazatban csökkentek a beruházások.
Szokásos kincstári optimizmusát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezúttal is csak ezen az egy területen tudta megcsillogtatni. Az MTI által elküldött kommentárjukban azt írják, az egyes nemzetgazdasági ágakat tekintve kiemelhető, hogy a gazdaság gerincét jelentő feldolgozóipar nemcsak folyó áron, hanem volumenében is képes volt növelni a beruházások szintjét.
A szokásos politikai lózungok – jelesül az „elhibázott brüsszeli szankciók miatt létrejött infláció” – elpufogtatása mellett a beruházások volumenében látható csökkenést, szintén nem váratlan módon, a tavalyi időszak erős teljesítménye által magasra tett bázis hatásának is betudja Nagy Márton minisztériuma. Miközben az is természetes, hogy az EU-s források visszatartásának.
A nemzetgazdasági szintű beruházások mostani visszaesését az MBH Bank elemzése szerint leginkább a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházások okozták, amelyek 24 százalékkal csökkentek. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőtti szinthez képest, részben a bázisidőszakban élénk irodaházépítési projektek lezárása, részben a lakásépítések csökkenése miatt. Ezen belül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene 29 százalékkal esett az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések, bár a korábbitól elmaradó mértékben – bizakodik az MBH Bank.
A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18 százalékkal zuhantak, amit az MBH Bank elemzői az állami és főleg az uniós forrásból finanszírozott projektek mérséklődésével magyaráznak. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében pedig a fejlesztések volumene 10 százalékkal csökkent.
Ezzel szemben a gép- és berendezésberuházások volumene 4 százalékkal nőtt, a gépberuházásokon belül az importált gépeké és járműveké 6,9 százalékkal. A 2015. évi átlaghoz képest 44,9 százalékkal bővültek, 2010-hez képest pedig 78,8 százalékkal nőttek a beruházások – árnyalják a mostani rossz adatot az MBH Bank elemzői.
Akik viszont az év egészében a beruházások 8-9 százalékos visszaesésére számítanak, ami jelentős hátraarc lenne a 2022-es növekedéshez képest, még ha annak mértéke szerény is volt, 0,3 százalékos.
Az előrejelzéséhez fűzött kommentárjukban az MBH Bank elemzői azt írják, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, csökkenő belső kereslet, valamint a korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatták a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenységnövelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat. Az emelkedő kamatok negatív hatását a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működőtőke-beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják – vélik az MBH Banknál. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait érdemben fékezi, ami a lakásépítések visszaesésében tükröződik, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ugyancsak valamelyest kompenzálhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi.
A feldolgozóipari beruházásokat elsősorban a működő tőke rekordszintű beáramlása támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakásáfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát, illetve az egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható, amihez a CSOK körének szűkítése is hozzájárulhat. Az állami beruházások bejelentett csökkentése már a tavalyi év második felében megjelent az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A kamatok csökkenésével azonban a következő negyedévekben már mind a vállalati, mind a lakossági beruházások stabilizálódhatnak, jövőre pedig fokozatos élénkülést mutathatnak.
A kormánnyal általában kesztyűs kézzel bánó Makronóm Intézet úgy véli, a következő negyedévekben a beruházási adatok még nem lesznek kedvezőek, azonban a kamatkörnyezet fokozatos normalizálódása segítheti a vállalati beruházások beindulását. Szerintük az állami és önkormányzati beruházások esetében a hazánknak járó uniós források beérkezése szükséges a beruházási volumen ismételt növekedéséhez.
Az nem tekinthető meglepetésnek, hogy most már a GFM egyébként nem 1,5 százalékos gazdasági növekedésről beszél, hanem arról, hogy a kormány célja 2023 egészét tekintve elkerülni a recessziót, ami technikai értelemben már negyedik negyedéve tart. Mindenesetre az Orbán-kabinet még reménykedik abban, hogy - a GFM-közlemény megfogalmazása szerint - 2024-ben újra dinamikus, 4 százalékos növekedési pályára sikerül állítani a gazdaságot.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
