Konszenzus mutatkozik a gazdasági elemzők között abban, hogy pozitív meglepetést hozott a februári ipari termelésről szóló adat. Mint arról péntek reggel beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról tájékoztatott, az ipari termelés volumene munkanaphatástól megtisztítva 1,4 százalékkal haladta meg a 2023. februárit, míg 2024 januárjához képest a bővülés 3,5 százalékra rúgott.
A pénteki biztató adatot előrevetítette a csütörtökön közzétett külkereskedelmi adatok értéke, erre mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza, illetve Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője is. Előbbi arra is felhívja a figyelmet, hogy
az előző év azonos hónapjához viszonyított pozitív értéket utoljára 2022 decemberében produkált a magyar ipar.
Fotó: Mfor / Izsó Márton Artúr
Virovácz azonban arra is rámutat,
„az ipari kibocsátás összesített volumene bőven elmarad a 2022-ben látott csúcsoktól”.
Még nem bontunk pezsgőt
A két elemző mellett Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is figyelmeztet,
„minimálisan lehetünk bizakodóak”.
Molnár szerint
„a kérdés most leginkább az, hogy a februári adat egyszeri, kiugró érték vagy a fordulat első jele”,
míg Virovácz is azt hangsúlyozza,
„könnyen lehet ugyanis, hogy ez még nem trendforduló, csupán egy egyszeri megugrás a termelési szintben”.
Az ING elemzője álláspontját azzal támasztja alá, hogy „az európai és ázsiai ipari konjunktúra továbbra is gyenge lábakon áll: az ipari termékek iránti kereslet alacsony, a készletállományok teljesen feltöltöttek, így a rendelésállományok zsugorodnak”. Azt is megemlíti, hogy hiába vannak bizakodásra okot adó indikátorok, arra, hogy ennek hatása hazánkban is érezhető legyen, még várnunk kell.
Az elemzők úgy vélik, az ipar az idei év második felében indulhat meg igazán. Virovácz szerint addigra futhatnak ki a feltöltött készletek, és így javulhat a külső kereslet, míg Molnár úgy jósolja, a külső kereslet az idei év egészében „visszafogottan alakulhat”, amit alátámaszt a német feldolgozóipari rendelésállomány-adat péntek reggel közzétett, csalódást keltő, mindössze 0,2 százalékos emelkedése. A Makronóm Intézet elemzője szerint viszont a belső kereslet fokozatosan élénkülhet „a reálbérek emelkedése, az óvatossági motívum oldódása és a csökkenő kamatkörnyezet nyomán”. Regős is azt írja elemzésében, „a külső kereslet nem erős, de talán nem is drasztikusan rossz”. Ő úgy látja, a beruházások segíthetik a termelést, ám ez önmagában kevés a növekedéshez.
Kincstári optimizmus
Az elemzőkkel ellentétben – és a statisztikai paradigmákat semmibe véve – máris „jelentős fordulatként” értékeli a hosszú idő óta először pozitív ipari indexet a Nemzetgazdasági Minisztérium. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár közleménye szerint „javuló belső kereslet mellett az ipari teljesítmény alakulását kedvezően befolyásolta az export volumenének kismértékű növekedése is”, valamint a növekedést a vörös-tengeri szállítási útvonal akadályoztatása miatt a hosszabb útvonalon helyreálló beszállítói láncok is támogatták. A kormány képviselője emlékeztet, az ipar bővülését a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, valamint az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programmal kívánják segíteni, illetve ahhoz a pénteken bejelentett program is érdemben fog hozzájárulni.
