Kubában engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök szombaton a Twitteren jelentette be, hogy a szocialista ország államtanácsa elfogadta a legfeljebb száz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások alapításáról és vezetéséről szóló törvényt. "Továbbra is határozott lépéseket teszünk a kubai gazdasági modell korszerűsítésére" - írta Díaz-Canel mikroblogján.
A karibi szigetország gazdaságát erősen megviselték az évtizedek óta hatályban lévő amerikai szankciók és a turisztikai ágazat összeomlása a koronavírus-járvány nyomán. A nehézségeket tovább fokozza, hogy a baráti Venezuela sem tud segítséget nyújtani, hiszen a caracasi vezetés szintén súlyos politikai és gazdasági válsággal kénytelen megbirkózni.
Kuba hiányt szenved élelmiszerben és gyógyszerekben is. Mindemellett az utóbbi időben jelentősen megnőtt a koronavírussal fertőzöttek száma. Július 11-én spontán tüntetések törtek ki az ország számos pontján. Az évtizedek óta példátlan tiltakozási hullám során több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva.
A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat. A megmozdulásokat a biztonsági erők erőszakkal oszlatták fel tüntetők százait előállítva. A hatóságok az elégedetlenségi hullám nyomán az internetes hozzáférést is korlátozták.
Négy nappal a tüntetések kirobbanását követően a kubai vezetés az év végéig felfüggesztette a beutazó utasok által behozott élelmiszerekre, gyógyszerekre és higiéniai cikkekre vonatkozó értékkorlátozásokat, illetve vámterheket.
A havannai kormány az utóbbi időben több intézkedést is hozott a gazdasági nehézségek enyhítésének reményében. Csaknem egy éve például eltörölte a 2004 óta hatályban volt tíz százalékos adót, amelyet amerikai dollár vételére vetettek ki. Az idei év elején pedig 127-ről több mint kétezerre bővítették ki a magánszektorban engedélyezett foglalkozások lajstromát. Mindez azonban erős inflációt eredményezett.
