Az idei év egyik kormányzati gumicsontja volt a „nyerészkedő benzinkutasok” sztori, a kabinet szerint ugyanis miattuk volt a régiós átlagnál magasabb az üzemanyagok hazai ára. Bár az érintett vállalkozások és számos szakember hívta fel a figyelmet a magas hazai adóterhekre, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezt rendre lesöpörte. Az áfa és a jövedéki adó együttes mértéke ugyan valóban átlagosnak tekinthető, a kormány tagjai megfeledkeztek olyan egyéb terhekről, amelyek a környező államokban nem növelik az árakat. Így a készletezési díj, az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) hozzájárulás és a kiskereskedelmi különadó összességében olyan tételek, amelyek miatt a magyarországi árak rendre a régiós szint felett alakultak.
Ezeket ugyan a költségvetés siralmas helyzete miatt a kormány nem akarja csökkenteni, vagy kivezetni, arra viszont hajlandónak mutatkozott, hogy a régiós átlag helyett a környező országok átlagárát vegye figyelembe. Ennek azért van nagy jelentősége, mert így három olyan ország – Bulgária, Csehország és Lengyelország – árai a képletből kiesnek, amelyek lefelé húzták eddig az átlagot. Felfelé ugyanakkor Szerbia, ahol a magyarnál drágábban lehet tankolni. Ráadásul július elején – ahogy arról korábban is írtunk – Romániában és Horvátországban jelentősen emelték a jövedéki adó szintjét. Mindezeknek köszönhetően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által most közzétett adatok rögtön sokkal szebb képet festenek: a benzin ugyanis a szomszédos országok átlagáránál 6 forinttal volt a legutóbbi adatok szerint olcsóbb. Sőt, még az uniós szinten is viszonylag drágának számító gázolaj is "becsúszott a léc alá", ugyanis a szomszédos országok átlagánál a hazai ár egy forinttal alacsonyabb.
Az utóbbi időszakban az árak csökkenését a kormány rendre a saját eredményeként kommunikálta. Ezúttal a fanfárok a statisztikák bravúros farigcsálása kapcsán valószínűleg csak azért nem szólaltak meg, mert előbb Szijjártó Péter, majd a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely révén a kormány elkezdett felépíteni egy olyan narratívát, amely szerint a bajok forrása Ukrajna. Kijev ugyanis megtiltotta, hogy az országon keresztülfutó vezetéken a Lukoil szállítást végezzen. (A témában született elemzésünket itt olvashatják.)
A helyzetet egyelőre sikerült kezelni, Lantos Csaba energetikai miniszter Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy más forrásokból, az Adria-vezetéket használva sikerült pótolni a kiesett mennyiséget. De olyan pletykák is vannak, hogy a Barátság kőolajvezetékről ki nem tiltott orosz cég is növeli a tranzitot, továbbá a vezeték Fehéroroszország felé menő ágán is megindulhat szükség esetén a tranzit, így érdemben nem lesz hatása az ukrán lépésnek a magyar energiaellátásra. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a magyar és a szlovák kormány által indított panasz kapcsán az uniós országok egy része inkább Orbán Viktor kormányának a felelősségét veti fel, ahelyett, hogy Kijevet elmarasztalnák.
Nem volt nagy mozgás az európai árakban
A hosszú bevezető után nézzük, miként mozogtak az üzemanyagárak az EU-ban. A benzin esetén az egy héttel korábbi helyünk nem változott, ezúttal is 9 olyan ország volt, ahol olcsóbban lehet tankolni.
A régiós összevetésben sem láthattunk elmozdulást, ennél az összevetésnél a szlovák, az osztrák és a horvát árak is meghaladják a magyarországit.
A gázolajnál az árak sorrendjében kisebb változás volt, Magyarország ugyanis egy helyet javított, ám így is a középmezőnyben állunk.
A régióban ugyanakkor csak két helyen, Ausztriában és Horvátországban drágább a dízel, mint nálunk.
Tovább csökkenhetnek az árak
A nemzetközi folyamatok a magyar autósok számára kedvezően alakultak, a nyersolaj ára ugyanis érdemben esett a tőzsdéken. Az Európában irányadó típus, a Brent a múlt héten még a 85 dolláros szint körül mozgott, ezúttal a hét utolsó munkanapján a 82-es szint alatt kereskedtek vele.
Fotó: Depositphotos
Az olaj ára elsősorban azért esett a nemzetközi piacokon, mert a világ legnagyobb importőre, Kína kapcsán a lassuló gazdasági növekedés miatt gyengébb keresletet prognosztizálnak a szakértők. Már az ázsiai birodalom múlt heti, a várakozások alatt maradó GDP-adata is aggodalmat okozott. Az olajpiaci szakértők számára a problémák nagyságát jelezte, hogy Peking ezen a héten váratlanul csökkentette a hitelkamatokat, remélve, hogy a lazább monetáris kondíciók lévén dinamizálni lehet a kínai gazdaságot. Ha mindez nem lenne elég, akkor a statisztikák is ráerősítettek erre, a héten publikált adatok szerint az ország olajkereslete 8,1 százalékkal, napi 13,66 millió hordóra esett vissza.
Kína mellett egy másik nagy importőr, Japán gazdasága kapcsán is sok a bizonytalanság a legutóbbi inflációs adatok miatt. Ráadásul a napokban publikált gyenge európai konjunktúraadatok is gazdasági gondokra utaltak, ezek ismét csak gyengébb keresletet feltételeznek.
Meg kell jegyezni, hogy az olajárak nagyobb csökkenése ellenére a finomított termékek jegyzése csak mérsékelten változott. Amennyiben ezek tőzsdei ára követni fogja a nyersolajét, úgy az a benzinkutakon is visszaköszönhet majd.
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő heti prognózisa szerint, ha nem jön a következő napokban komolyabb fordulat, akkor a benzin ára becsúszhat a lélektani 600 forintos szint alá, és a gázolaj is közelíthet majd ehhez az árhoz.
