A múlt hét közepén jelent meg az első hír arról, hogy problémák vannak az orosz olajszállítással, bár akkor még úgy tűnt, hogy egyáltalán nem érkezik ilyen típusú energiahordozó Ukrajnán keresztül. Az információt ráadásul sem a Mol, sem a kormány nem kommentálta akkor. Csütörtökön ugyanakkor kiderült, hogy mi történt, az MTI ugyanis információkat közölt annak apropóján, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett New Yorkban. A beszámoló szerint a miniszter kitért hazánk földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi terén nincs semmi probléma továbbra sem, kőolajat viszont a Lukoil jelenleg nem szállít Magyarországra Ukrajnán, vagyis a Barátság kőolajvezetéken keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.
Pénteken aztán Szijjártó Péter a georgiai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón részletesen beszélt a kialakult helyzetről. A magyar politikus Ukrajnát tette felelőssé a történtekért, kiemelve, hogy a vezetékes orosz olaj vásárlására nincs semmiféle uniós szankció. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon.
A külügyér szerint most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, igaz, ennek részleteire nem tért ki. Azt ugyanakkor elmondta, hogy ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek.
Azt is közölte Szijjártó Péter, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil biztosítja Magyarország számára. Körülbelül 2 millió tonna kőolajat Magyarország és Szlovákia a Lukoiltól szerez be, Oroszországból. Bár nem részletezte, más adatok alapján kiszámítható, hogy a Magyarország által importált 6 millió tonna kőolaj harmada eshet most ki. Ez pedig valóban akkora mennyiség, ami már veszélyezteti a magyar ellátást.
Az ukránok szerint nem volt más eszközük
Ugyan a magyar külügyminiszter megszólalásában arról beszélt, hogy a kormány mennyit tett Ukrajnáért, ezért érthetetlen Kijev lépése, a szomszédos országban pont fordítva látják a történteket. Az ukránok számára régóta fájó volt, hogy a magyar álláspont a háború kezdete óta oroszbarát volt. Az utóbbi időben, például hazánk uniós soros elnöki tisztségével viszont már Nyugaton is az az általános vélemény alakult ki, hogy Orbán Viktor nyíltan Vlagyimir Putyin európai képviselője lett. Ami a sok vitát kiváltó moszkvai „békemisszió” mellett számos más ügyben is manifesztálódott, így a magyar kormány korábban minden eszközzel akadályozta Ukrajna uniós támogatását, de a szankciók vagy orosz lépések elítélése kapcsán is számos alkalommal feküdtek Orbán Viktorék keresztbe, megakadályozva az egyhangú határozatokat.
Az ügy súlyát jelzi az is, hogy a Politico a hétvégén külön cikkben foglalkozott a történtekkel. A lap megszólaltatta Inna Sovszunt is, aki az EU-párti Holosz párt törvényhozója és az ukrán parlament energiaügyi bizottságának tagja. Ő azt mondta, hogy több mint két éve várnak arra, hogy az EU, a G7 valódi szankciókat vezessen be az orosz olajjal szemben, megjegyezve, hogy a vezeték továbbra is napi 200 ezer hordó nyersolajat szállít. Szerinte a vezetékes olaj vásárlására adott felmentéssel Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is az oroszok háborús finanszírozói maradtak. Bár az unió nem kötött ki konkrét időpontot, informálisan elvárható lett volna, hogy Magyarország és Szlovákia lépéseket tegyen az elmúlt két évben az orosz olajról való leválásáról, ám a gyakorlatban semmi nem történt.
Nem szeretnénk tippeket adni a kormányzati propagandának, hogy "valójából honnan is fúj a szél", de a múlt héten az amerikai nagykövetség fizetett hirdetéseket közölt a közösségi médiában, ahol azt hangsúlyozták, hogy "A magyar kormány orosz energiafüggésben tartja Magyarországot". Igaz, ők elsősorban az atomenergia kapcsán vették most elő a magyar kormányt. De tény, hogy míg az európai országok többsége az olaj, a földgáz vagy éppen az atomenergia kapcsán érdemi lépéseket tett a diverzifikáció felé, addig Orbán Viktorék csak tovább erősítették az oroszokkal az energetikai kapcsolatokat.
Azt érdemes leszögezni, hogy a Mol és Magyarország számára az orosz orientáción túl sokáig óriási anyagi haszonnal is járt az ottani olaj használata. Nagyjából másfél éven át ugyanis igen jelentős, 25 dollárt meghaladó különbség volt az Európában irányadó Brent és az oroszoknál benchmarkterméknek számító Ural fajta között az előbbi javára, miközben a háborút megelőzően a két típus ára gyakorlatilag együtt mozgott. Igaz, az utóbbi hónapokban ismét beszűkült a különbség, az utóbbi hetekben 5-8 dollár körül alakult.
Mekkora a baj?
Az a tény, hogy a magyar olajimport harmada kiesett, jelzi, hogy nagyon komoly kihívás elé került a magyar energiapolitika és az olajfeldolgozást Magyarországon és Szlovákiában is végző Mol. A fent idézett Politico cikkének szerzője megszólaltatta egy lengyel OSW elemző intézet kutatóját, Ilona Gizinskát, aki meglehetősen apokaliptikus képet vázolt. Szerinte
Magyarország heteken belül megugró energiaárakkal és áramhiánnyal nézhet szembe,
ha nem talál megoldást arra, hogy a Lukoil hogyan tudná az olajat a Barátság vezetéken ismét szállítani.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az ukránok lépése az árampiacra csak kis mértékben fog hatni, és elsősorban az üzemanyagellátás terén akadhatnak gondok. Az elsőre egyébként meglepő kijelentés mögött, mely szerint gondok lehetnek az elektromos ellátással, az áll, hogy a mostani extrém hőségben a hazai áramfogyasztás rekordot döntött és a csúcsidőszakok ellátásához földgázüzemű erőművek mellett olyan egységeket is csatasorba kellett állítani, amelyek kőolajjal üzemelnek. Ezek összteljesítménye azonban a teljes hazai fogyasztáshoz képest elhanyagolhatóak, a 6500 MW-ot meghaladó energiaigényből csak nagyjából 100 MW-ot fedeztek ilyen módon. Arra tehát viszonylag kicsi az esély, hogy visszaeső olajszállítás miatt gondok lennének az áramellátással, vagy ennek okán ugrana meg az elektromos áram ára. Segíthet, hogy a hőség mérséklődött, és az időjárás előrejelzés szerint nem kell számítani az utóbbi időszakban látott csúcshőmérsékletekre. Egyébként hallottunk olyan feltételezést, hogy a Szijjártó Péter által említett "különböző átmeneti megoldások" között olyanok is lehettek, amelyek például korlátozzák az olaj felhasználását az áramtermelésben.
A kieső orosz olaj miatt a finomítókban lehet előbb-utóbb ellátási probléma, amely pedig a szakértők szerint az üzemanyagpiacon fog lecsapódni. Optimális esetben egyébként ez nem azt jelenti majd, hogy nem lesz benzin vagy gázolaj a kutakon, hanem azt, hogy a hiányzó mennyiséget importálni kell majd, ami azzal jár, hogy
a magyar autósok valószínűleg a régiós átlagnál drágábban tudnak majd tankolni.
Milyen alternatívák vannak?
Miközben az elmúlt években sűrű gázvezeték-hálózat épült ki, és Magyarország csupán egyetlen szomszédos országgal, Szlovéniával nem áll ma már kapcsolatban, addig az olajvezetékeknél nem volt semmiféle fejlesztés. A most elzárt Barátság kőolajvezeték mellett a Horvátország felől jövő Adria csövön tudunk olajat importálni. Ezzel viszont állítólag két probléma is akad. Az egyik: a magyar kormány szerint az Adria vezeték kapacitása nem elég nagy, hogy ezen keresztül Magyarországot és Szlovákiát is ellássa. A másik: a horvát vezetéket üzemeltető cég és a Mol között az utóbbi időben a tranzitdíjak miatt komoly viták voltak. A magyar fél állítása szerint a horvát vállalat a nyersolaj szállítás díját irreálisan magasra emelte.
Az orosz olaj nélkülözhetetlensége kapcsán két éve a magyar kormány és a Mol érveiben az is szerepelt, hogy a finomítók a magas kéntartalmú Ural típusú termékre vannak optimalizálva és az csak nagyon magas költséggel váltható ki. Ezt a véleményt akkor több szakértő is kétségbe vonta, jelezve azt, hogy egy úgynevezett keverő üzem felépítése a megjelölt összeg töredékébe kerülne. Annak ellenére, hogy ilyen létesítmény megépítéséről nem számolt be a Mol, ez most nem került elő. Az is benne lehet persze a pakliban, hogy a magyar vállalat úgy véli, az ukrán lépés teljesen politikai indíttatású, így ők nem szeretnének ebbe belefolyni, és a magyar kormánytól remélik a vita megoldását.
