2021-ben sokan azt hitték, hogy amikor az egyik legnagyobb magyar milliárdos, Jellinek Dániel bevásárolta magát az Auchanba, végre lassan megvalósul Lázár János álma és magyar fölény lesz a kiskereskedelemben is. De nem így lett, 2022-ben sem. A francia hálózat viszont fejlődött, kénytelen is volt, hogy versenyben maradhasson, s ehhez kétségtelenül hozzájárulhatott, hogy az erős logisztikai tapasztalattal is bíró magyar milliárdos mindent beleadott, sőt még a hipermarketek belsejét is megfiatalította. De ennyi és nem több.
A külföldi boltláncok nemhogy meghunyászkodtak volna Lázár miniszter fenyegetőzései okán, tavaly tovább fejlődtek és még erősebb pozíciókat építettek ki. Hiába sarcolta meg őket a kormány. Lehet, hogy az úthengerként viselkedő Nagy Márton majd megpróbálja megregulázni őket és új adókat vág a nyakukba, de semmi nem mutat arra, hogy ettől megrogynának. Sőt. Annyira erősek, hogy rendkívül vonzóak a munkavállalók körében, főleg persze az ipari átlagot közelítő és például a tanárokét jócskán elhagyó fizetés miatt.
Természetesen érzékelik, hogy a kereslet szerkezete eltolódik az olcsóbb termékek irányába. Mindegyik nagy lánc ennek megfelelően egyre több sajátmárkás termékkel lépett a piacra 2022-ben is. Ezen felül beruháztak a kiszállításba és az online rendelések áruházi kiszolgálásába is. Az ársapkás árucikkeket igyekeztek folyamatosan a polcon tartani, ám az év utolsó két hónapjában már mennyiségi korlátozásokat vezettek be ezeknél.
2022-ben a kiskereskedelem egésze erős hullámzáson ment át. Az év elejétől a forgalom értéke folyamatosan nőtt, főleg az ársapkás üzemanyagok népszerűsége és a dráguló élelmiszerek miatt. Majd ősztől már egyre kevesebbet engedhettek meg maguknak az emberek a szupermarketekben, közben viszont az olcsóbb használtcikkek forgalma szépen elkezdett felívelni.
Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,6 százalékkal csökkent, ami a legnagyobb visszaesés az öt hónapja tartó trenden belül. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek 7,2 százalékos forgalomszűkülésről számoltak be, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,9 százalékkal csökkent.
A külföldi láncok folytatták logisztikai hátterük kiépítését és bővítését, több üzletüket felújították országszerte. Néhány nagyobb bevásárlóközpontban és bevásárlóparkban is megjelentek, van olyan budapesti, ahol egyszerre két nagy hálózat is jelen van és nem zavarják egymást. Eközben a magyar tulajdonúak is fejlesztgettek, de nagyságrendekkel kevesebbet tudnak költeni erre és továbbra is hátrányban vannak a beszerzéseknél, a külföldiek ugyanis óriási volumeneket adnak le a megrendeléseiknél.
Fityisz a miniszternek
Lázár Jánosnak azzal is fityiszt mutatnak, hogy 2022-ben is növelték a magyar beszállítók arányát. Nagyon sok hazai termelő tudja így országosan teríteni áruit, s ezen felül egyeseknek épp épp a külföldi hálózat segítségével sikerül eljuttatni termékeiket más európai piacokra.
A kiskereskedelmi központok közül, talán a plázák vannak a legrosszabb helyzetben. Különösen az ott területet bérlő és divatáruval kereskedők szenvednek, mivel erősen csökkenőben van a kereslet, még mindig akadoznak az ellátási láncok, egyre többe kerül a készletezés és nehezen tudnak kedvezményeket kicsikarni a plázák bérbeadóitól. Aztán jött az energiasokk, a dráguló üzemeltetési költséget már sok kisebb üzlettulajdonos nem tudja kigazdálkodni, tavasztól tömeges bezárások jöhetnek.
A csökkenést sok plázaüzemeltető úgy próbálja meg ellensúlyozni, hogy egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kültéri terek használatára, ezzel is fejlesztve a vásárlói élményt. Néhány plázában felújításba menekült a tulajdonos, megújult terekkel, új funkciókkal és átszabott bérlői összetétellel nyitottak meg többet is az elmúlt egy-másfél évben. Ebben élen járt a bevezetőben említett Jellinek Dánielhez tartozó Indotek Csoport.
Kisboltpályázat közpénzre
A kormány mintegy 8 milliárd forintos keretet hozott létre a kistelepüléseken működő boltocskák megmentése érdekében. A Magyar falu program rendelkezett erről. Csekély önerő kell a tulajdonosoktól, az üzletek felújítására és bérkiegészítésre lehet használni az elnyert pénzt. Csak a 2000 fősnél kevesebb lélekszámú településeken működő boltok pályázhatnak. A 2021-es felhívás nyomán 2022 végéig 50 milliárd forintot meghaladó kisbolt fejlesztések valósultak meg az országban 1450 helyszínen.
A bevásárlóparkokat viszont kevésbé érintette meg a válság előszele. Mindegyik tele van bérlőkkel és vásárlókkal is, már nem csupán a járvány alatti stabilitást sikerült megőrizni, hanem kissé még növelték is forgalmukat. Nem csoda, hogy az intézményi befektetők erősen keresik az ilyen eladó ingatlanokat, ám mivel ezekből nem nagyon kerül a piacra semmi, a képzeletbeli ár igen magasra szökött, a benchmark hozam immár megközelítette az irodapiaci értékeket.
