Lázár János, mint az építésgazdaságot felügyelő építési és közlekedési miniszter csütörtökön nekiment a külföldi kézben lévő építőanyaggyártó cégeknek. Azokat kiebrudalással fenyegette, erről az alábbi cikkben írtunk.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által rendezett konferencián a kereskedelemről nem sok szó esett, viszont egyértemű lett, hogy a parlament elé terjesztett építési törvényben már nincs benne a köznyelvben csak Nemzeti Tüzépnek nevezett állami hálózat létrehozása. Erre a tényre reagált pénteken örömködve a szervezet tagozata.
„A Magyarországon működő építőanyag kereskedők nyitottak a magyar forrásból származó építőanyagok forgalmazására, és úgy látjuk, hogy a fogyasztók is preferálják a hazai beszállítóktól származó termékeket, ezért megítélésünk szerint nem volt indokolt, hogy ezt a törekvést egy közvetlen állami szereplő testesítse meg a piacon” – közölte Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, egyúttal az ÉVOSZ Építőanyag Kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Tavasszal még erősen tartotta magát a szaktárca ahhoz, hogy igenis szükség van egy állami szereplőre, hogy úgymond megregulázza a kereskedőket, akiket maga Orbán Viktor, majd az egész kormányzati propagandagépezet folyamatosan ostorozott az elszállt anyagárak miatt.
A cégvezető/szövetségi vezető Juhász Attila most utalt rá, hogy a szaktárcával február óta folyamatos egyeztetéseken azt képviselték, hogy a nagyságrendileg 1000 magyar építőanyag kereskedelemben érdekelt vállalkozás tevékenysége nem gátja a magyar építőipar fejlődésének, az építőipari értékláncban, valamint az ellátás biztonságban fontos és megkerülhetetlen szerepük van, a köztük kialakult éles verseny pedig garantálja a fogyasztók számára optimális piaci ár kialakulását.
Elismerte ugyanakkor, hogy a Covid utáni fellendülésben az építőanyag kereskedelmi láncok megszakadása miatt valóban voltak pillanatok, amikor egyes termékek hozzáférése nehézkessé vált, de ezek az anomáliák elkerülhetetlenek voltak, jellemzően néhány hónapig álltak fenn, az árak pedig azonnal korrigáltak, amint a piaci szereplők ismét meg tudták oldani az utánpótlást.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy ennek eredményeként az építőanyagoknál már most számos termékcsoportban jelentős árcsökkenés mutatkozik a 2022 végi állapotokhoz képest: néhány termékcsoportnál mint például a szigetelőanyagok, a betonacél termékek, vagy a faanyagok az árcsökkenés mértéke a tavalyi évhez képest meghaladja a 20 százalékot, és jelenleg semmilyen termékcsoportból nincs hiány.
Juhász Attila szerint a piaci folyamatok eredményeként az építőanyag árak elérték a mélypontjukat, 2024-ben jellemzően a fogyasztói árindexnek megfelelő áremelkedés várható a piacon. Ezen belül is inkább a második félévben, A CSOK+ felpörgésével és a lakásépítési kedv újbóli erősödésével egy időben várható az árak szolid emelkedése, amit legfeljebb az üzemanyagárak megugrása (az építőanyag árban a fuvardíjak nagy súlyt képviselnek), illetve általában az energiaárak nem várt és ugrásszerű növekedése téríthet el az alappályától.
