Megint nekiment a nálunk működő külföldi építőipari, azon belül főleg építőanyag-ipari cégeknek az építési tárca vezetője. Szerinte ezek a vállalkozások
„Persona non grata Magyarországon, nem nagyon van itt helyük”.
Lázár János az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetégének (ÉVOSZ) csütörtöki konferenciáján gyakorlatilag selyemzsinórt küldött az anyaggyártó nem magyar vállalatoknak, amelyek a gyártói oldal 70-80 százalékát felügyelik és úgymond „kiviszik a hasznot az országunkból”. A miniszter korábbi hasonló kinyilatkoztatásai után nyilvánosan nem tiltakoztak az érintett külföldi cégek (jobbára cementgyártók, egyes bányaipari cégek), de azt tudni, hogy részben a saját kormányaiknál, részben Brüsszelben felpanaszolták ezeket a "versenyszabályokat felrúgni akaró" terveket.
Lázár János tűrhetetlennek nevezte a nyugatiak túlzó jelenlétét, és azt mondta, már rövid távon szeretnék elérni, hogy az itteni állami beruházásokhoz kizárólag hazai alapanyagból és magyar cégek dolgozzanak, magyaroknak termelve a hasznot.
„Vissza kell foglalni az építésgazdaság összes elvesztett területét. Előnyt kell kapnia a magyaroknak. Tegyék le a lantot a külföldiek és ajánlják fel az üzletrészeiket magyar cégeknek. Ez nem korrupció, ez érdekvédelem, ugyanezt csinálják a németek és más nyugati országok is” – folytatta a harcias hangvételt.
Arról biztosította a jelenlévő építőipari vállalatok vezetőit, hogy – Orbán Viktor kormányfő megbízásának eleget téve – szálláscsinálója és a legnagyobb érdekvédője lesz nekik. Ennek érdekében vállalja a kormányon belüli vitákat is.
„Igenis rugdosni kell engem, hogy legyek határozott a kormányon belüli is. Ezt vállaltam, ez nem meglepetés nekem”
– szólította fel a hallgatóságot. Egyúttal megígérte, hogy az ÉVOSZ eddig megtett jó javaslatait a továbbiakban is használni fogja. Utalt a nemrégen elfogadott állami beruházási törvényre és az elfogadás eleőtt álló építészeti törvényre is. Mindkettő forradalmi újításokat tartalmaz és az a céljuk, hogy miközben patrióta módon védik a magyar vállalkozások érdekeit, megkövetelik a világszínvonalú minőséget, a valódi átláthatóságot, elszámolást, igyekeznek megakadályozni a túlárazásokat és reális árakkal működnek.
Lázár János megígérte, hogy folytatják az építőanyag-iparban érdekelt cégek gyáralapításának támogatását, más célzott segítséget is adnak. Szerinte kiemelten kell kezelni az ágazat digitalizációját, de nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Ehhez hatékonyabb és a 21. századi követelményeknek jobban megfelelő oktatás is szükséges.
Úgy vélte, hogy az építőipar három terület fellendítésével tud kilábalni a mostani súlyos helyzetéből. A lakásépítés felpörgetésével, az állami infrastrukturális beruházások újraindításával 2024 második felétől, de inkább 2025-től és a vállalati szektor gyárépítéseinek támogatásával.
Mint mondta: örülhet az építőipari szakma, mert önálló minisztériuma lett, ezzel Orbán Viktornak céljai vannak. Persze elvárásai is.
„Atomtámadással ért fel, hogy épp engem neveztek ki a tárca élére” – érzékeltette, hogy igenis lesz vagy már van is ereje az ágazatnak.
A miniszter előtt Koji László, az ÉVOSZ elnöke festette fel, hogy milyen drámai helyzetben van az építésgazdaság. Mintegy 30 százalékkal kisebb a rendelésállomány az ágazat egészében, de a mélyépítési alágazat, az út-, vasút-, infrastruktúra-, csatornaépítés területén 42 százalékkal kisebb a rendelésállomány, mint egy évvel ezelőtt volt.
„Tragikus a helyzet. Az a kérdés, hogy melyik vállalkozásnak, mennyi tartaléka van, és minél kisebb egy vállalkozás, annál kevesebb a tartaléka, hogy ezeket a nehéz hónapokat vagy másfél évet túlélje" – jelentette ki Koji.
Beszámolója szerint 150 ezer embert ugyan felvettek az elmúlt években, de többségük nagyon alacsonyan képzett. Sokan külföldre vándoroltak.
„Ki kell mondani, hogy a cégek többsége egyiptomi módszereket használ, az élőerőre költ, azzal akarja megoldani a temérdek problémát” – ostorozta a vállalkozásokat. Szerinte elkényelmesedtek a vállalatok, néhány kivételtől eltekintve alig vannak újítások az anyaghasználatban, a szervezésben. Megerősítette, hogy a mostani állapotokkal ellentétben nem kullogni kell a megrendelők mögött, hanem generálni azok igényeit, s minőségi megoldásokat szállítani.
„A teljes értékláncban kell gondolkodni, fel kell hagyni azzal, hogy az építésgazdaság egyes ágazatai csak legfeljebb az azonos ágazatban működő cégekkel tartanak kapcsolatot. A tervezőknek, az alapanyaggyártóknak, a kivitelezőknek és a felhasználóknak együtt kell kialakítani a trendeket, közösen kell megtalálni a megoldásokat" – fejtegette.
