Sokszor elmondják gazdasági elemzők, hogy az elmúlt három évben, 2023 óta tapodtat sem mozdult előre a magyar gazdaság. A statisztikák szintjén ennél is rosszabbul festhet a kép. Az Erste szerdán ismertetett legfrissebb előrejelzése szerint ugyanis idén mindössze 0,2 százalékkal nőhet a GDP, ami – beleszámítva az egy évvel korábbi fél százalékos bővülést, majd a 2023-as 0,9 százalékos visszaesést – összességében 0,2 százalékos csökkenésnek felel meg ebben a periódusban.
Jövőre 2 százalékos növekedésre számítanak a pénzintézet elemzői, ami lényegesen alacsonyabb, mint az a 4,1 százalékos prognózis, amivel a kormányzat a 2026-os költségvetést tervezte. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptemberi inflációs jelentésében 2,8 százalékot vár, ami azért jelzi, hogy a realitások talaján maradva jövőre sincs túl sok esély a 3 százalékos növekedés elérésére vagy meghaladására.
Fotó: MTI
Ez a hároméves időszak egyébként historikusan, az elmúlt harminc évben is kirívónak számít. 1995 óta összesen négyszer csökkent a magyar GDP éves alapon. A legnagyobb mértékben a globális pénzügyi válság idején, 2009-ben (6,7 százalékkal), majd 2012-ben (1,3 százalékkal), 2020-ban a koronavírus-járvány miatt (4,3 százalékkal) és a már említett 2023-as évben. Olyanra ugyanakkor csak egyszer. a 2009-es visszaesést követően volt példa, hogy a rákövetkező két év sem tudta kompenzálni a visszaesést.
Az akkugyárak is bajban vannak
A mostani lanyha teljesítményt a nemzetközi környezet sem támogatja, ugyanis a magyar gazdaság szempontjából meghatározó Németország is immár három éve stagnál. Ráadásul az idén májusban beiktatott, Friedrich Merz vezette új német kormány lazább fiskális politikája sem élénkítheti úgy a gazdaságot jövőre, mint amire korábban számítottunk – mondta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a bank szerdai sajtótájékoztatóján. Mindenesetre bármilyen német élénkülés jól jön a mostani helyzetben, hiszen növelheti a keresletet a magyar exporttermékek iránt.
A bizalmi indexek elmúlt hónapokban látott javulása ugyan bizakodásra adhatna okot, de historikusan itt is nagyon alacsony szintekről beszélhetünk. A sajtótájékoztatón bemutatott ESI bizalmi index alapján Európában egyedül az ipari szereplők várakozásai vannak enyhén pozitív tartományban (érdekesség, hogy Németországban pont a sokak által az Európai Unió számára előnytelennek titulált, Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodás után indultak el felfelé az indikátorok), míg a fogyasztói, kiskereskedelmi és építőipari bizalom továbbra is a nulla alatti sávokban mozog.
A magyar gazdaság és export szempontjából ugyanakkor intő jel lehet, hogy trendszerűen csökken a Kínába irányuló német kivitel. Ez komoly korlátot jelenthet a Magyarországon épülő új, távol-keleti hátterű ipari kapacitások szempontjából is.
A termelés elindulása a magyarországi nagyberuházások (CATL, BYD, Sunwoda) esetében folyamatosan csúszik. Ami ennél is nagyobb gond, hogy jelenleg épp azokra az akkumulátorokra nincs igazán kereslet Európában, amiket Magyarországon gyártanak vagy terveznek előállítani.
„A dél-koreai gyártókról, így például a Samsungról nincsenek információm, de a CATL elvileg át tudja állítani a gyártósorait az Európában most keresett lítium-vasfoszfát akkumulátorok termelésére. De eredetileg ők sem így tervezték” – tette hozzá Nagy János. A Debreceneben már megnyitott BMW-gyár teljesítményét pedig jelenleg a Covid alatti időkben már sokat hallott chiphiány hátráltatja.
Az infláció a csalfa, vak remény
Az inflációt illetően már pozitívabb hírekkel szolgáltak az Erste elemzői, legalábbis rövidtávon. Idén decemberben ugyanis a jegybanki toleranciasávba, 3,5 százalékra csökkenhet a fogyasztói árindex. Jövő januárban és februárban pedig a bázishatás és az üzemanyagokra vonatkozó jövedéki adóemelés fél évvel történő elhalasztása is kedvezhet. „Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy 2026 elején akár 2 százalék alá is csökkenhet az infláció, de a 3 százalék alatti sáv borítékolható” – fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Hosszabb távon már vegyesebb a kép. Jelenleg ugyanis a kormányzati beavatkozások, a február végéig meghosszabbított árréstopok mesterségesen tartják kordában, nagyjából 1,5 százalékponttal mérséklik az inflációt. Nyeste Orsolya ugyanakkor nem számít arra, hogy az intézkedés majdani kivezetésekor ugyanekkora mértékben megemelkednének a fogyasztói árak.
A hatósági beavatkozások jövőbeli megszűnése mindenesetre kockázatot jelent. Emellett kiemelhető a szolgáltatások drágulása is, amely októberben tovább gyorsult, éves alapon 7 százalék fölé. A maginfláció ezért továbbra is magas szinten, 4,4 százalékon áll. A másik oldalon viszont az élelmiszerek tekintetében inkább pozitív folyamatokat látnak az elemzők, az erős forint pedig az ipari termékeken keresztül az „importált” inflációt fékezi.
Apropó, forint! Az Erste elemzői szerint akár tartósan is erős maradhat a hazai fizetőeszköz. Előrejelzésük szerint a jövő áprilisi választások idején 390 forintot érhet egy euró, 2027 januárjában pedig 385-ös euró/forint kurzussal számolnak.
A hazai fizetőeszköz erejét a külső egyensúlyi mutatók és a folyó fizetési mérleg is támogatják, de a legmeghatározóbbaz MNB szigorú monetáris politikája. A 6,5 százalékon álló alapkamat ugyanis érdemi kamatkülönbözetet jelent az Európai Központi Bank, a Fed és a régiós jegybankok irányadói rátáihoz képest. Ez pedig érdemi kamatprémiummal jár a forintot vásárló befektetők számára, más devizákkal szemben.
Fotó: Depositphotos.com
Az MNB vélhetően csak a jövő év vége felé csökkentheti majd az alapkamatot. Ugyanakkor a 2026-os béremeléseknek is nagy szerepük lesz abban, hogy a jegybank milyen árfolyamban lesz inkább érdekelt (miközben hivatalosan továbbra sincs a testületnek árfolyamcélja). „Ha jövőre nagy minimálbér-emelést és reálbérnövekedést láthatunk majd, akkor a jegybank is inkább erősebb forintot szeretne. A több elkölthető jövedelem ugyanis nagyobb inflációs nyomást okozhat” – magyarázta az összefüggést Nyeste Orsolya.
Összességében az Erste a jövő év eleji kegyelmi állapot után az infláció gyorsulására számít: jövőre 3,8 százalékos, majd 2027-ben 3,5 százalékos fogyasztóiár-indexet várnak. Idén pedig az elmúlt évit meghaladó, 4,5 százalékos infláció jöhet össze.
Már most pénteken izgulhatunk
Az idei év még két nagy hitelminősítői döntést is tartogat Magyarország számára. A legrosszabbon már túl vagyunk, ugyanis hazánk államadós-besorolása a Standard&Poor’s-nál mindössze egy kategóriával áll a befektetésre ajánlott határvonal fölött. Szerencsére azonban az október 10-ei felülvizsgálata során az S&P nem vágta bóvliba az országot. A Moody’s (a minősítés november 28-án, ezen a héten pénteken lesz) és a Fitch esetében (itt a döntés december 5-én várható) még kettővel vagyunk a befektetésre ajánlott kategória fölött.
A Moody’s-nál a Baa2-es besorolás mellé negatív kilátás párosul, így itt rezeg leginkább a léc. Egy negatív irányú lépést a gazdasági fundamentumok oldaláról az magyarázna, hogy folyamatosan romlottak az év során a GDP-előrejelzések, illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is nemrég bejelentette, hogy 5 százalékra emelték a jövő évi GDP-arányos hiánycélt. Emellett a rövidtávon emelkedő adósságpálya is indokolhatná a szigort a Moody’s részéről.
Ettől függetlenül az elemzők nem várnak leminősítést vagy negatív döntést. „A hitelminősítők most nincsenek lépéskényszerben, illetve információink szerint a választások előtt célszerűnek látják, hogy inkább kiváró magatartást tanúsítsanak” – mondta Nagy János.
Vélhetően a hitelminősítők is számolnak azzal, hogy egy választási évben megnő a hiány az államadósság terhére. Inkább annak a mértéke és a hosszabb távú kormányzati tervek számítanak.
Az Erste szerint az idei 74,3 százalékos, GDP-arányos államadósság jövőre 75 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben visszacsökkenhet 74,3 százalékra. Ez egyébként a legmagasabb érték a régióban. Az ESA-szemléletű költségvetési hiánycél jövőre pedig a Nagy Márton által bejelentettnél még magasabb lehet, és az 5-6 százalék közötti sávban mozoghat.
Ebben nyilván szerepet játszhatnak az egyelőre még nem ismert, a választások miatt vélhetően felpörgő költségvetési extra kiadások is.
