„Sokkal optimistábbak nem lettünk a fél évvel korábbi elemzésünkhöz képest” – adta meg a sajtótájékoztató alaphangját Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az ellentétek viharában sodródik most a magyar gazdaság. (Az elemző nemrég lapcsoportunk műsorának, a Klasszis Podcastnak a vendége is volt.)
A három éve egy helyben toporgó GDP mellett még mindig magas az infláció, ami ráadásul a kormányzati beavatkozások miatt időzített bombaként ketyeg. Ha az egyes szektorokat nézzük, akkor a belső fogyasztás bővülése emelhető ki pozitívumként, a vállalati beruházások viszont évek óta tartó zuhanórepülésben vannak.
Eközben egy kettős vagy többes kamatrendszer alakult ki Magyarországon. Az államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hiteltermékek miatt egyre kisebb szerepe van a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájának, a gazdaság felpörgetése szempontjából. Az leginkább „csak” a pénzpiaci stabilitás és a forint árfolyamának megőrzése miatt meghatározó, véli az elemző.
Fotó: ING Bank
Ezt kaptuk repülőrajt helyett
Az ellentétes hatások eredője egy stagnáló gazdaság és egy folyamatos várakozás. „Már zsinórban a negyedik éve mondjuk azt, hogy hátha jövőre jobb lesz” – folytatta Virovácz Péter. Az elemző szerint az idei fordulatnak már hónapokkal ezelőtt bottal üthettük a nyomát: jelenleg 0,5 százalékos növekedés tűnik reálisnak. Sőt, egy ennél alacsonyabb növekedés is elképzelhető, vagyis repülőrajt helyett könnyen alulmúlhatjuk a 2024-es év GDP adatát.
Jövőre 2,3 százalékos növekedés várható, majd ezt követően 2,8 százalékkal bővülhet a GDP. Eközben az infláció idén 4,6 százalék, 2026-ban pedig 3,6 százalék körül lehet. A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját még 2027-ben sem érheti el a mutató, sőt, ismét 4 százalék fölé emelkedhet az éves szintű fogyasztói árindex.
Az infláció időzített bombaként ketyeg
Apropó, fogyasztói árak! Az elmúlt időszakban számos elemzés kimutatta, hogy a forint gyengülése az importált infláción, leginkább az ipari termékek, alapanyagok behozatalán keresztül egyre nagyobb mértékben emeli az árindexet.
Amíg az európai konjunktúra is húzta a magyar gazdaságot, és évekig stabilan 4 százalék fölött bővült a GDP, a forint folyamatos leértékelése nem jelentett igazi problémát. Sőt, az export felpörgetésével támogatni is tudta a növekedést ez a stratégia. 2022 után azonban alapjaiban változott meg a helyzet: súlyos inflációs spirálba került a magyar gazdaság, az árnyomás pedig egyre több oldalról jelentkezett.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az egyik ilyen hatás a munkaerőpiacról érkezik, ami a folyamatos válságok ellenére is a változatlanság állapotát mutatja. A munkanélküliségi ráta 2022 óta sem emelkedett érdemben (4-4,5 százalék között alakul), és az üres álláshelyek aránya is 2 százalék körül stabilizálódott. Vagyis továbbra is feszes munkaerőpiacról beszélhetünk – tette hozzá Virovácz Péter.
„A ráták azonban azért ilyen stabilak, mert a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala kéz a kézben zsugorodnak. 2022 óta 125 ezerrel csökkent a munkaképes korú emberek száma, vagyis egy Győr lakosságszámával megegyező létszám tűnt el a munkaerőpiacról” – világította meg a stabilnak tűnő mutatók hátterét az elemző.
Eközben a cégeken is egyre nagyobb a bérnyomás, főleg úgy, hogy a termelékenységük sem emelkedik a kívánt mértékben. Virovácz Péter szerint lényegében mindegy, hogy jövőre 10 vagy 13 százalékkal nő a minimálbér, mindkettő kigazdálkodása óriási teher a vállalatok számára egy 3 éve stagnáló gazdaságban.
„Egy ilyen helyzetben két út mutatkozik: a cégek vagy sehogy sem tudják kezelni a helyzetet, és elbocsájtanak, vagy amint erre lehetőségük van, megemelik a fogyasztói áraikat” – magyarázta a szakértő.
Az infláció emellett az állami beavatkozások (korábban a hatósági árak, most pedig az árrésstopok miatt is) időzített bombaként ketyegnek a magyar gazdaságban. Virovácz Péter szerint a jövő év elején nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a Magyar Nemzeti Bank, amikor a bázishatások miatt az éves infláció akár 2 százalékig is visszasüllyedhet, a bázishatásoknak köszönhetően.
„Ez a két hónap viszont csak átmeneti állapot lesz, hiszen előtt utóbb kivezetik az árréstopokat, ami pedig ismét egy felfelé ívelő hullámot idézhet elő az inflációban. 2027 elején ismét 5 százalék felett lehet a fogyasztói árindex” – mondta Virovácz Péter.
Nem engedhet a jegybank a szirénhangoknak
Bár a jegybankra – erre utalt az elemző – vélhetően nagy nyomás nehezedik majd, hogy a 2 százalék körüli inflációs számokat látva kamatot csökkentsen, valójában ez nem lenne célravezető megoldás. Virovácz Péter szerint a stabil forint megőrzése érdekében továbbra is szigorú monetáris politikára van szükség, ő a választások előtt nem is számít kamatcsökkentésre.
Az irányadó rátát csak 2026 szeptemberében kezdheti el mérsékelni az MNB, majd jövő decemberben is jöhet egy 25 bázispontos vágás. Az alapkamat így 2026 végére 6 százalékra kerülhet, 2027 végére pedig 4,50 százalékra csökkenhet. Ennek persze feltétele, hogy a régiós jegybankok, az Európai Központi Bank és a Fed is vágjanak, hiszen a forint erejét leginkább a világ vezetői devizáival szemben fennálló kamatkülönbözetünk garantálja.
Fotó: ING Bank
„A Magyar Nemzeti Bank a kiszámítható és stabil forintárfolyamban érdekelt, ezt hitelesen is közvetíti a piacok felé. Azonban ennek a monetáris politikának a megvalósítása nem csak a jegybankon múlik” – villantotta fel az esetleges fiskális oldalról érkező kockázatokat is az elemző.
Osztogatások: ott vagyunk, mint 2022-ben, de másként
A választások előtt kevesebb, mint fél évvel joggal merül fel az a kérdés, hogy a kormány költségvetési osztogatásai okozhatnak-e egy olyan inflációs sokkot, mint amint a 2022-es választási kampány után láthattunk.
A félelem jogos, ugyanis a 2022-es kampány során végrehajtott osztogatások a GDP 3-3,5 százalékát tették ki, míg a 2026-os választások előtt bejelentett intézkedések a GDP 3 százalékára rúgnak. Elsőre ránézésre nincs nagy különbség a kettő között, de egy lényeges eltérés mégis látható.
„Míg 2022-ben az extra kiadásokat nem tervezték bele előzetesen a költségvetésbe, a mostaniak jelentős részét már igen. A költségvetésbe be nem tervezett elemek egyelőre mindössze a GDP 0,3 százalékát teszik ki. Emellett most sokkal célzottabb intézkedéseket láthatunk” – emelte ki a legfontosabb különbségeket Virovácz Péter.
Az ING vezető elemzője kitért arra is, hogy idén még két hitelminősítői döntés vár a magyar gazdaságra. A Fitch Ratings december 5-én, a Moody’s november 28-án vizsgálja felül a magyar államadósság besorolását. Nemrég, az S&P hitelminősítése kapcsán elkerültük a legrosszabb forgatókönyvet, vagyis a bóvlit, Virovácz Péter szerint ez továbbra is nagyon fontos szempont a magyar gazdaságpolitikai vezetés számára.
A két, idén hátralévő hitelminősítői döntés közül a Moody’s-nál rezeghet a léc, de még egy leminősítéssel is épphogy ugyan, de megtarthatnánk a befektetésre ajánlott kategóriánkat. A következő nagy hitelminősítői kör pedig csak a jövő áprilisi választások után kezdődik el, egy vélhetően teljesen más makrogazdasági és politikai környezetben.
