Augusztusban 16,4 százalékos inflációról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami a legújabb adatközlés értelmében szeptemberben 12,2 százalékos ütemre lassult éves összevetésben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2 százalékkal lettek olcsóbbak.
A szeptemberi adattól már korábban is azt lehetett remélni, hogy látványosra kezd váltani a ráta csökkenése. Mind a kormányzati, mind a jegybanki kommunikáció év végére egy számjegyű adatot vár. Korábban ez már akár októberre elérhetőnek tűnt, az újabb kommunikáció ennél már óvatosabb, és novemberre tolta ki a célt.
Attól egyelőre nem kell tartani, hogy a drágulás mérséklődése egyben azt is jelenti, hogy mostantól fillérekből ki lehet hozni egy bevásárlást. Az elmúlt időszakban a vásárlók annak legalább örülhettek, hogy több kiskereskedelmi termékkategóriában megállt a drágulás, sőt, például a vaj most nagyjából fele annyiba kerül, mint a csúcsán.
Máshol viszont továbbra is fájdalmas a drágulás.
Csak a cukor 61,3 százalékkal drágult egy év alatt, a csokoládé és kakaó negyedével kerül többe, ami igaz a büféárukra és az alkoholmentes üdítőkre is. Erőteljesebben esett vissza a liszt ára,13,9 százalékkal, valamivel olcsóbb lett a margarin is.
A háztartási energia 14,6 százalékkal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni.
A járműüzemanyagok ára, tükrözve az ársapkák kivezetését, 35,4 százalékkal nőtt.
Változatlanul jelentős tétel marad az üzemanyagár, ezen a téren a kormányzat újabb intézkedéseket lengetett be. Az még egyelőre beláthatatlan, hogy az újabb háború Izraelben milyen hatásokkal bír majd az olaj világpiaci árában.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében idén éves átlagban 17,6-18,1 százalékos sávra prognosztizálja a fogyasztóiár-indexet. Ezzel a legtöbb piaci elemzés is kibékül. Az év végi látványos lassulás a drágulás ütemében egyben azt is feltételezi, hogy a jegybank 2024-ben elérhetőnek tartja a 3 százalékos középtávú inflációs célját, illetve a ráta benne marad az értékhez szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávban.
Az eddigi, európai uniós rekorder drágulást szóban, és vitathatóan sikeres intézkedésekkel igyekezett a kormány korlátozni, látszólag lesznek még beavatkozások. Ebbe a kategóriába tartozik akár az üzemanyagok, akár az egyes élelmiszertermékek árának a hatósági korlátozása. Előbbiről tudott volt, hogy fenntarthatatlan, utóbbi meg még jó eséllyel hozzá is tett az inflációhoz, mivel a boltok a korlátozás miatt kieső bevételüket más termékek árának emelésével pótolták.
Az MNB október 24-én tart kamatdöntő ülést, ahol várhatóan ismét azt kommunikálja, hogy a 13 százalékos meghatározó ráta megfelelő eszköz lesz, hogy 2024-re kordába kerüljön az infláció. Ennek előfeltétele, hogy a szeptemberi jelentősebb csökkenés trendszerűen folytatódjon, ennek jelenleg különösen az olajpiacon látszanak kockázatai. A 13 százalékos szint is nagyon magas, nem véletlen, hogy jócskán visszaesett a hitelezés, miközben az állam az újonnan bejelentett 5 százalék feletti hiánycélja mellett teljesen visszafogja a költést, és reménykedik a lakosság kiadási hajlandóságában. Amennyiben valóban trendszerűenek bizonyul az infláció csökkenése, a lehetőség adott, hogy jövőre ismét javuló feltételek legyenek a gazdaságban.
A kétely számos.
