Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

Összeült a Monetáris Tanács, és nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, ezzel együtt a kamatfolyosót is változatlanul hagyta az MNB Monetáris Tanácsa.

Az döntés nem meglepetés. Elemzők is korábban úgy kalkuláltak, a június végén, a következő Inflációs jelentés publikálásakor várható újabb, a monetáris kondíciókat normalizáló lépést a monetáris tanácstól.

Ezt vetítette előre a testület a március végi, kamatdöntő ülés után kiadott közleményében, amelyben közölte, a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.

„A döntés összhangban van a piaci várakozásokkal, különösen, hogy a jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával, hanem más eszközökkel, például az egynapos betét kamatával befolyásolják a monetáris feltételeket” – kommentálta az MNB-döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember hozzátetette: „Várakozásaink szerint a jegybank a júniusban megjelenő inflációs jelentés, vagyis a legfrissebb inflációs trendek alapján szigorításról dönt majd. A többéves csúcsra emelkedő infláció, valamint a lendületes, 5 százalékot meghaladó GDP-bővülés ugyanis indokolja a szigorúbb monetáris feltételeket”.

Ha lesz szigorítás júniusban, akkor sem az alapkamatot emeli majd az MNB, hanem – a legutóbbi, márciusi döntéshez hasonlóan – más megoldásokat alkalmaz: például az egynapos betét kamatát növelheti, ami ezzel a pozitív tartományba kerülne vagy szűkítheti a likviditást a piacon.

A megjelent közlemény most sem tartalmazott érdemi újdonságot, a jegybank továbbra is arra számít, hogy az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik, írja az Equilor közleményében. Ismét kiemelték, hogy a döntések során az árstabilitás fenntartására fókuszálnak, és a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató.

Áprilisban tovább erősödött a hazai inflációs nyomás, éves bázison 3,9 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex növekedése, a maginfláció pedig 3,8 százalékra. A jegybank által kiemelten követett, adószűrt maginflációs mutató 3,4 százalékos volt. Az elsődleges infláció megközelítette a jegybank toleranciasávjának felső szélét, melyet rövid távon el is érhet. A legutóbbi inflációs jelentésben arra számított az MNB, hogy a mutató a nyári hónapokban visszaesik 3 százalék alá, ebben a magasabb bázis hatása is szerepet játszhat majd. Ugyanakkor véleményünk szerint az üzemanyagok, az élelmiszerek és a jövedéki termékek árának folyamatos emelkedése jelentős, felfelé mutató kockázatot hordoz. A forint esetleges további gyengülése szintén ebbe az irányba mutató kockázatként jelentkezhet az importált termékek árain keresztül.

A külső környezet az elmúlt időszakban nem változott, a nagy jegybankok továbbra is kivárnak, a következő negyedévekben sem az Európai Központi Bank, sem a Fed nem fog kamatot emelni. Az amerikai kamatszint esetében a határidős és opciós árazások alapján a piaci szereplők továbbra is kamatvágást áraznak, az idei évben 77 százalékos valószínűséggel. A külső inflációs folyamatokban inkább lefelé mutató kockázatok látszanak, az eurózónában a fogyasztói árindex emelkedése 1,5 százalék körüli. Összességében tehát kívülről továbbra sincs kamatemelési nyomás a hazai jegybankon, így elsősorban a hazai inflációs folyamatok határozhatják meg a monetáris politika alakulását.

A forint árfolyama az elmúlt hetekben folyamatosan gyengült az euróval és a dollárral szemben. Az euró-forint árfolyamában kirajzolódott egy emelkedő ék alakzat, melyre rövid távon érdemes figyelni, a kitörés iránya határozhatja meg a következő napok mozgását. Fontos ellenállási szint 330-nál húzódik, melynek átlépésekor esetleg sor kerülhet szóbeli intervencióra a jegybank részéről, bár konkrét árfolyamcélt nem határoztak meg, a szint tartós áttörése további inflációs nyomást eredményezhet. Korrekciós hullám esetén a 321-323-as tartományban húzódnak meghatározó támaszok.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.