Az döntés nem meglepetés. Elemzők is korábban úgy kalkuláltak, a június végén, a következő Inflációs jelentés publikálásakor várható újabb, a monetáris kondíciókat normalizáló lépést a monetáris tanácstól.
Ezt vetítette előre a testület a március végi, kamatdöntő ülés után kiadott közleményében, amelyben közölte, a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
„A döntés összhangban van a piaci várakozásokkal, különösen, hogy a jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával, hanem más eszközökkel, például az egynapos betét kamatával befolyásolják a monetáris feltételeket” – kommentálta az MNB-döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A szakember hozzátetette: „Várakozásaink szerint a jegybank a júniusban megjelenő inflációs jelentés, vagyis a legfrissebb inflációs trendek alapján szigorításról dönt majd. A többéves csúcsra emelkedő infláció, valamint a lendületes, 5 százalékot meghaladó GDP-bővülés ugyanis indokolja a szigorúbb monetáris feltételeket”.
Ha lesz szigorítás júniusban, akkor sem az alapkamatot emeli majd az MNB, hanem – a legutóbbi, márciusi döntéshez hasonlóan – más megoldásokat alkalmaz: például az egynapos betét kamatát növelheti, ami ezzel a pozitív tartományba kerülne vagy szűkítheti a likviditást a piacon.
|
A megjelent közlemény most sem tartalmazott érdemi újdonságot, a jegybank továbbra is arra számít, hogy az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik, írja az Equilor közleményében. Ismét kiemelték, hogy a döntések során az árstabilitás fenntartására fókuszálnak, és a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató. |
|
Áprilisban tovább erősödött a hazai inflációs nyomás, éves bázison 3,9 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex növekedése, a maginfláció pedig 3,8 százalékra. A jegybank által kiemelten követett, adószűrt maginflációs mutató 3,4 százalékos volt. Az elsődleges infláció megközelítette a jegybank toleranciasávjának felső szélét, melyet rövid távon el is érhet. A legutóbbi inflációs jelentésben arra számított az MNB, hogy a mutató a nyári hónapokban visszaesik 3 százalék alá, ebben a magasabb bázis hatása is szerepet játszhat majd. Ugyanakkor véleményünk szerint az üzemanyagok, az élelmiszerek és a jövedéki termékek árának folyamatos emelkedése jelentős, felfelé mutató kockázatot hordoz. A forint esetleges további gyengülése szintén ebbe az irányba mutató kockázatként jelentkezhet az importált termékek árain keresztül. |
|
A külső környezet az elmúlt időszakban nem változott, a nagy jegybankok továbbra is kivárnak, a következő negyedévekben sem az Európai Központi Bank, sem a Fed nem fog kamatot emelni. Az amerikai kamatszint esetében a határidős és opciós árazások alapján a piaci szereplők továbbra is kamatvágást áraznak, az idei évben 77 százalékos valószínűséggel. A külső inflációs folyamatokban inkább lefelé mutató kockázatok látszanak, az eurózónában a fogyasztói árindex emelkedése 1,5 százalék körüli. Összességében tehát kívülről továbbra sincs kamatemelési nyomás a hazai jegybankon, így elsősorban a hazai inflációs folyamatok határozhatják meg a monetáris politika alakulását. |
|
A forint árfolyama az elmúlt hetekben folyamatosan gyengült az euróval és a dollárral szemben. Az euró-forint árfolyamában kirajzolódott egy emelkedő ék alakzat, melyre rövid távon érdemes figyelni, a kitörés iránya határozhatja meg a következő napok mozgását. Fontos ellenállási szint 330-nál húzódik, melynek átlépésekor esetleg sor kerülhet szóbeli intervencióra a jegybank részéről, bár konkrét árfolyamcélt nem határoztak meg, a szint tartós áttörése további inflációs nyomást eredményezhet. Korrekciós hullám esetén a 321-323-as tartományban húzódnak meghatározó támaszok. |
