Mivel a kormány felülvizsgálta a lakástakarékpénztári (LTP) megtakarításokhoz nyújtott állami támogatás mértékét, és azt "uniós viszonylatban soknak ítélte meg", márciustól 30 helyett már csak 17 százalékos mértékben támogatja ezt a konstrukciót - ezzel a "magyarázattal" ajánlotta nekem a megtakarítást egy ügynök, és próbált arra ösztönözni, hogy mielőbb éljek a lehetőséggel. Alig 1,5 hónap múlva ugyanis már sokkal kevésbé lesz előnyös ez a konstrukció.
A helyzet két dolog miatt is felkeltette a figyelmemet. Egyrészt újságíróként semmilyen hasonló elfogadott törvényről, rendeletről nem hallottam. Másrészt, ha tervezne is ilyet a kormány - főleg a márciusi határidő tükrében -, minimum egy javaslatnak vagy netán sajtóértesülésnek már napvilágot kellett volna látnia. Így a viszonteladó értékesítői magatartása az emberek megtévesztésén alapuló tisztességtelen gyakorlatnak tűnik.
Miután sem az érintett pénztár, sem pedig az ügynök honlapján nem találtam arra vonatkozó információt, hogy "hamarosan vége" a magasabb szintű állami támogatás korszakának, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és - a kérdéses gyakorlatban nem érintett - OTP Lakástakarékpénztárhoz fordultam kérdéseimmel.
"A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja az értesülést, azt tisztességtelen értékesítési próbálkozásnak tartjuk" - válaszolta kérdésemre a tárca. Egyebek mellett hozzátették: az emberek számára kiszámítható megoldást jelent a lakástakarék-pénztár, hiszen a betéti- és a hitelkamat is fix, azaz nem függ a hirtelen piaci mozgásoktól. A kormány a jövőben is elkötelezett a családok otthonteremtésének támogatása és az öngondoskodás ösztönzése mellett".
A piac egy meghatározó szereplője megkeresésemre közölte: hallottak ilyen jellegű tisztességtelen értékesítési "trükkökről". A mostani értesülést azonban egyáltalán nem tartják életszerűnek, több szempontból sem. Egyrészt a rendszer teljesen egyensúlyban van. Amennyit ugyanis támogatásként kifizet az állam az érintetteknek, nagyjából annyi plusz bevétele is származik abból, hogy a támogatás felhasználási célját számlával kell igazolni. Ez pedig hozzájárul az építőipar, illetve az ingatlanpiac fehéredéséhez.
Az OTP Lakástakarék szerint azért sem lehet napirenden a támogatások csökkentése, mert az LTP-k közel 400 milliárd forintnyi állampapírt jegyeznek, vagyis jelentős finanszírozói az államadósságnak. A támogatás csökkentésével előbb-utóbb ez az állampapír-állomány apadni kezdene, így kisebb finanszírozói szerepük is lenne a pénztáraknak.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat?
Az esettel kapcsolatban megkerestük még a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletét is, ahol kérdésünkre közölték: "az ismertetett tájékoztatás a körülményektől függően tisztességtelen is lehetett, hiszen 2015. márciusától nem változik a lakástakarék-pénztárakra vonatkozó állami támogatási rendszer. Bár a konkrét esetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg nem ismeri, nem zárható ki, hogy a megtévesztő, pontatlan tájékoztatás a termékértékesítés ösztönzése érdekében történt, s e tájékoztatás hiányában az ügyfél nem kötötte volna meg a szerződést".
Az MNB a tájékoztatás szerint folyamatosan vizsgált és jelenleg is vizsgál az Fttv. megsértésével kapcsolatos ügyeket, akár saját hatáskörben, akár egyedi fogyasztói hatósági megkeresés nyomán indított eljárások (célvizsgálatok) keretében. "A vizsgálatokat lezáró döntést az MNB számos esetben az ügyfelek által benyújtott vagy a jegybank által beszerzett – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot bizonyító – írásos dokumentumok alapján hozza meg. Ha ez nem áll rendelkezésre, mivel szóbeli tájékoztatást történt, az MNB akkor is nyilatkoztathatja a pénzügyi közvetítő számára megbízási szerződést adó pénzügyi intézményt (ebben az esetben egy lakástakarék-pénztárt) közvetítője tevékenységéről.
A jogszabályok szerint az ügyfélnek először a pénzügyi intézménynél (itt a lakástakarék-pénztárnál) kell panaszt tennie a történtek miatt. A panasz elutasítása esetén fordulhat fogyasztói megkeresésével az MNB-hez vagy polgári, szerződéses jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez" - írta az mfor.hu-nak küldött válaszában a jegybank.
Abban az esetben, ha beigazolódik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, a bírság mértéke attól függ, hogy a jogsértés mekkora fogyasztói kört érintett, milyen hosszú időszakon át folytatták azt a gyakorlatot, a fogyasztóknak emiatt mekkora anyagi veszteségük keletkezhetett, ismétlődő vagy egyszeri jogsértésről volt-e szó, illetve, hogy e gyakorlatot az MNB intézkedése előtt megszüntették-e már vagy változatlanul fennáll-e - tájékoztatott a jegybank. Bírság kiszabása esetén az egyedi esetekben kiszabott bírság jellemzően néhány százezer forint is lehet. Ha azonban minősített esetről, súlyos jogsértésről van szó, a törvény alapján maximum 2 milliárd forintos bírságig terjedhet az MNB bírságolási mozgástere.
Székely Sarolta
mfor.hu
