<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p


			
		
mfor.hu

Lázár János még csütörtökön beszélt arról, hogy itt lehet az idő a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítására.

"A kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát kell folytatni. Ebben offenzívnak kell lennünk, mivel nélkülözhetetlen, hogy létrejöjjön a magyar nemzeti kiskereskedelem" – hangsúlyozta Lázár János Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság által ellátott állami feladatokért felelős kormánybiztos néhány nappal ezelőtt.

Vették már át távozó multik üzleteit magyar cégek

"Láttunk már arra példát, hogy a távozó külföldi lánc üzleteit magyar vállalatok vették át: több tucatnyi élelmiszerbolt került így nemzeti kézbe 2012-ben, amikor a francia Delhaize-csoport kivonulásával a Match és a Profi áruházakat a magyar tulajdonú CBA és a Coop vette át. Vannak tapasztalataink, és külföldön is több EU-konform modell létezik a tulajdonviszonyok harmonizálására" – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott válaszában Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.

Fotó: depositphotos.comFotó: depositphotos.com

"Nyilván nem fogják jogszabállyal kiutasítani a multikat. Iparági körökben viszont régóta beszélik, hogy tulajdonosváltás, kivonulás, üzletfelvásárlás kerülhet napirendre a nagyobb szereplők körében. Ez szintén sürgetheti a nagy horderejű iparági újjászervezést" – tette hozzá a tapasztalt szakember, aki jelenleg nem tud előrehaladott folyamatokról, de jelezte, hogy ha előállna a helyzet, a Coop is felmérné a lehetőségeket.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke pedig hozzátette, hogy általános tapasztalat, hogy a multik kevésbé érzékenyek a helyiek szociális és társadalmi szempontjaira, azokat háttérbe szorítják az otthonról diktált profitelvárások, amit évente tekintélyes osztalék vagy jogdíjak, jutalékok kifizetésével teljesítenek a leánycégek.

A nemzetközi cégeket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség ebben a témában nem kívánt nyilatkozni, ahogy az offenzívával címzett multicégek sem foglaltak állást – írta a lap.

Készül az eladás?

Szatmáry Kristóf, aki egykoron miniszteri biztosként dolgozott a kereskedelempolitikai területen, a Magyar Nemzet megkeresésére így fogalmazott a kiskereskedelemről:

ugyan még hátravan az erőviszonyok szükséges átfordulása, de egy évtized elmúltával sem vagyunk elkésve, mostanra állt össze minden ahhoz, hogy megvalósuljon a nemzeti tulajdon túlsúlya.

"A multik belső piacán is érzékelhetők olyan iparági bemozdulások és zajlanak folyamatok, amelyek alapján esélyes, hogy az itthon vezető szerepet betöltő külföldi vállalatok egyike megválik a hónapok óta közismerten csomagban árusított régióbeli üzleteitől" – mondta.

"A kormány szerepe az, hogy megoldja a lakosság napi fogyasztásának folyamatos, zökkenőmentes kiszolgálását, akkor is, ha valamelyik szereplő a kivonulásról dönt, időben gondoskodunk a piaci rés betöltéséről. Az biztos, hogy ilyen helyzetben a magyar vállalkozásokkal biztosítjuk tovább a zavartalan alapellátást az országban" – jelentette ki.

A jelenleg egyébként a budapesti útépítési programért felelős miniszter biztos szerint azonban „kiszorítani egyik céget sem akarják, nincs is rá jogi lehetőség.”

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.