Már a korábbi negyedévekben is rosszak voltak a beruházási adatok, a júliustól szeptemberig tartó időszakban sem javult a helyzet. Éves szinten a beruházások voluemene 12,1 százalékkal csökkent, negyedéves összevetésben pedig - a szezonálisan korrigált számok szerint - 2,2 százalékos volt a visszaesés. A második negyedévben egyébként 13,5, illetve 4,1 százalékos volt a hanyatlás.
Vissza a múltba
A negyedéves és a 2022 hasonló időszakához mért adatok mellett érdemes megnézni a hosszabb távra vonatkozó számokat is, amelyek aggasztó képet festenek. Kiderül belőlük, hogy 2015-höz képest tartós lejtmenetben van a beruházások volumene. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 közepe óta minden negyedévben visszaesés történt. A legfrissebb közlés azt mutatja, hogy a júliutól szeptember végéig terjedő időszakban a beruházások volumene alig több mint 40 százalékkal haladta meg a nyolv évvel ezelőtti szintet. Másképp fogalmazva,
a gazdasági bővülés egyik allappillérét jelentő beruházások a koronavírus-járvány egyik legsúlyosabb időszakára, azaz 2020 közepére jellemző szintre estek vissza.
Az is látszik a részletes hosszabb távú adatsorból, hogy a gépberuházások úgy-ahogy tartják magukat, az idei harmadik negyedévben a két évvel ezelőtti eredményt hozták.
A számottevő visszaesés főként az építési fejlesztések csökkenésének köszönhető, azok ugyanis mindössze 26 százalékkal múlják felül a 2015-re jellemző volument. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utóbbiak a 2018 második negyedévében látott helyzetben vannak jelenleg.
Bajban van a szektorok többsége
Az ágazatok többségében visszaesés következett be. Az év első kilenc hónapjában a feldolgozóipar tudott - 9,6 százalékos éves - növekedést elérni. Emellett a pénzügyi szolgáltatásoknál, a vízellátás és hulladékkezelésben, az adminisztratív szolgáltatásoknál 3,7-28,6 százalékos többlet.
Ugyanakkor például
- az ingatlanügyletek területén 20,2,
- a szállítás és raktározásban 21,5,
- a kereskedelemben 7,
- a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban 36,7,
- az információ és kommunikációs ágazatban 16,4,
- a művészeti, szórakozási szektorban 49,
- az oktatásban 18,
- a mezőgazdaságban 10,8 százalékos csökkenés következett be az ominózus időszakban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a kedden megjelent adatokat kommentálva közölte, hogy a kedvezőtlen beruházási aktivitás több tényezőre is visszavezethető. Ezek közül talán a legfontosabb az uniós források hiánya és így az azokhoz kapcsolódó beruházások elmaradása, de nagy szereppel bír az állami és önkormányzati forráshiány, a magas kamatkörnyezet, az építőipar magas árai, illetve a gazdaságot jellemző általános bizonytalanság is. A szakember szerint a a kamatkörnyezet már javult, ám az uniós forrásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, azaz jelentősebb felfutásra a beruházásoknál még várni kell. Összességében csak lassú javulás várható ezen a téren.
