Felemás képet mutatnak a legfrissebb béradatok. A bruttó átlagbérek februárban 9,3 százalékkal 661 ezer, a nettók 9,1 százalékkal 455 ezer forintra nőttek éves szinten. A 9 százalékot meghaladó növekedés tempós emelkedésnek mondható önmagában. Árnyalja viszont a képet, hogy januárban még tempósabb volt a növekedés, akkor ugyanis a bruttók és a nettók is 10 százalék feletti pluszban voltak.
Ennél is fontosabb és kedvezőtlenebb hír, hogy az infláció megugrása miatt a reálbérek a fékre léptek. Februárban ugyanis mindössze 3,5 százalékkal nőttek, vagyis ennyivel javult a fizetések vásárlóereje, ami viszont elég gyenge eredmény. Legutóbb másfél évvel ezelőtt – 2023 októberében – volt hasonló szinten ez a mutató. A mostani lassulás pedig játszhatott abban, hogy februárban a kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal csökkent januárhoz képest.
Az inflációs mumus
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakértője szerint a februári lassulás nem meglepő, mivel az első hónapokban fokozatosan áll át a gazdaság az idei bérnövekedési szintre. Ez azt jelenti, hogy nem minden cégnél emelték januárban a béreket, van, ahol ez a következő hónapokban történik meg. Ugyanakkor szerinte a kedvező januári béradat után egy visszafogottabb lassulásra lehetett számítani.
A 3,5 százalékos reálbér-emelkedés az előző évben tapasztaltnál jóval csekélyebb, de egy fenntartható szint. Ennél inkább magasabbat kell megcélozni. Itt látszik ugyanakkor az is, hogy mennyire fontos az infláció féken tartása: a magasabb infláció nem hoz magasabb béremelkedést, nincs ár-bér spirál, azaz a magasabb inflációval a munkavállalók veszítenek, azaz végső soron a fogyasztás látja kárát, ez pedig a költségvetésre is kedvezőtlen hatással van – mondta a reálbérek kedvezőtlen alakulásáról Regős Gábor.
Fotó: Pixabay
A Nemzetgazdasági Minisztérium a növekedést emelte ki az új adatsorhoz fűzött kommentjében. Czomba Sándor államtitkár egyebek mellett közölte, hogy a fizetések vásárlóereje éves összevetésben 3,5 százalékkal nőtt és már 1,5 éve folyamatosan emelkednek a reálbérek.
Milyen fizetésekre lehet számítani az év hátralévő részében?
Márciusban még egy minimális csökkenés lehet a béremelkedések ütemében, majd nagyjából azon a szinten stabilizálódhat az év egészében – közölte Regős Gábor. Az átlagkereset idén 8-9 százalékkal emelkedhet – a reálkeresetek növekedését viszont az határozza meg, hogy mennyire sikerül az inflációt megfékezni. A reálkeresetek növekedése szerinte összességében 4 százalék körül alakulhat, ami a tavalyinál alacsonyabb, de a fogyasztást tudja támogatni. Meghatározó lehet az idei végső bérnövekedés szempontjából az, hogy az ipar teljesítménye hogyan alakul, hiszen ez a munkaerőpiac feszességét nagyban meghatározza. Itt sokat segíthet a nagyberuházások nyomán létrejövő gyárak beindulása – különösen ha ezek munkaerőszükségletét belföldről elégítik ki elsősorban.
Molnár Dániel, az MGFÜ közgazdásza úgy látja, az év egészét tekintve is 9 százalék körül nőhet az átlagkereset értéke, amely az előrejelzése szerint, az év végéig a 4-5 százalékos tartományban ingadozó infláció hatását is figyelembe véve, 4 százalék körüli reálbér-emelkedést indukálna. Ez érdemben javíthatja a bérből élő háztartások jövedelmi helyzetét, így pedig továbbra is támaszt nyújthat a fogyasztás bővülésének. Hozzátette, hogy a külső kereslet rendeződése esetén dinamizálódó gazdasági növekedés hatására jövőre visszatérhet a két számjegyű béremelkedési ütem, amelyben a magasabb minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésnek is szerepe lesz.
