6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Most még lehet örülni a viszonylag alacsony élelmiszeráraknak, de már vannak jelei a drágulásnak.

A legfrissebb, múlt héten publikált inflációs jelentés egyik blokkja arról szól, hogy mekkora inflációt érzékelnek a társadalom különböző, jövedelmi helyzetük szerint tagolt rétegei. A jelenség nem új, mi is többször foglalkoztunk azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által havi rendszerességgel közölt inflációs adatokhoz képest mekkora különbségekkel találkoznak az ország más és más részein élők a boltokban, a számlák fizetésekor.

Van, amikor drága mulatság leugrani a boltba, van, amikor nem
Van, amikor drága mulatság leugrani a boltba, van, amikor nem

Most a jegybank is elérkezettnek találta az időt, hogy a negyedévente közzétett inflációs jelentésében egy részt ennek a vizsgálatára szenteljen. Megállapítják, amit cikkeinkben rendszeresen rögzítünk, hogy az alsóbb jövedelmi rétegbe tartozók fogyasztásában inkább meghatározóak az élelmiszerrel, szabályozott árakkal kapcsolatos költések, míg a tehetősebbek körében az élvezeti cikkek, illetve az utazással kapcsolatos tételek – ideértve az üzemanyagokat – adják a fogyasztás jelentősebb részét.

Az okok nem szorulnak különösebb magyarázatra, az alapvető élelmiszerek fogyasztása behatárolt, érdemben többet nem tudnak „megenni” a gazdagabbak, legfeljebb jobb – és így drágább – minőségből tudnak válogatni. Ők a megmaradt jövedelmükből - ami értelemszerűen több, mint a szegényebbeké – további olyan termékekre, szolgáltatásokra tudnak költeni, amelyek az alacsonyabb jövedelműek számára nem, vagy csak mérsékelten elérhetők.

Ebből fakadóan a különböző termék- és szolgáltatáscsoportok árainak alakulása más és más hatással van az adott egyén inflációjára.

A jövedelmi ötödök fogyasztási szerkezete (Forrás: inflációs jelentés, MNB)
A jövedelmi ötödök fogyasztási szerkezete (Forrás: inflációs jelentés, MNB)

Miért nem érzékel sokkal nagyobb inflációt a szegény, mint a gazdag?

Ez tehát az alap, amiből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kibontja, hogy milyen különbségek vannak például a társadalom legalsó és legfelső jövedelmi rétegei által érzékelt inflációban. Megállapításuk szerint „a monetáris politika stabil, alacsony inflációs környezetet teremtett az elmúlt időszakban, aminek következtében a különböző jövedelemsávokban érzékelt infláció alig különbözött. Az alacsony jövedelmű háztartások nagy súlyú kiadási tételei közül a szabályozott árak mérséklődésének köszönhetően a lakásfenntartással kapcsolatos költségek stabilizálódtak. Az élelmiszerek esetében viszont folyamatos áremelkedés tapasztalható a 2015-ös évet követően, így az átlagosnál nagyobb inflációt érzékeltek azok, akiknek fogyasztási kosarában ezek nagyobb súlyt képviselnek (vagyis az alacsonyabb jövedelműek).”

Az éves infláció a 2017- 2020-as periódusban a toleranciasávon belül változott, amely árstabilitás azt eredményezte, hogy a különböző jövedelmi csoportok érzékelt inflációjának legnagyobb különbsége sem haladta meg a 0,6-es értéket – szerepel az inflációs jelentésben.

Az érzékelt infláció különbsége (Forrás: inflációs jelentés, MNB)
Az érzékelt infláció különbsége (Forrás: inflációs jelentés, MNB)

A fogyasztóiár-index szintjének mérséklődésével párhuzamosan az inflációs adatokat alacsonyabb volatilitás is jellemezte, ami szintén hozzájárulhatott az inflációs sáv szűküléséhez. Az elmúlt években a tartósan alacsony inflációs környezet ennek a szűk érzékelt inflációs sávnak a stabilizálódását eredményezte – tette hozzá a jegybank, amely szerint az elmúlt évek alacsony, stabil inflációs környezete érdemben hozzájárult az érzékelt inflációs sáv szűküléséhez, amely következtében az infláció jövedelmi szinttől függetlenül hasonló volt. Az MNB-ben úgy látják, hogy 2013-tól a fogyasztóiár-index szintjének mérséklődésével párhuzamosan az inflációs adatokat alacsonyabb szóródás is jellemezte. Ez a mérséklődő volatilitás is támogatta azt a folyamatot, amely során a különböző társadalmi csoportok által tapasztalt inflációk eltérése csökkent.

Nagyjából hasonló következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal is, ahol nem tapasztaltak lényegi eltérést az egyéni fogyasztás szerint és a hagyományos, országos átlagot mutató módszertan szerint számolt infláció között. Windisch László, a hivatal elnökhelyettese a lapunknak adott interjúban árulta el, hogy a KSH-ban készült egy modell, amellyel az egyéni fogyasztási paraméterek megadása után ki tudják számolni az adott fogyasztói kosár szerinti inflációt. Mint az elnökhelyettes fogalmazott, nem tudták annyira "provokálni" a tesztidőszakban a modellt, hogy érdemi eltérést mutasson ki az országos átlaghoz képest.

Most még örülhetünk a piacon, de hamarosan berobbannak az árak

Ami az idei évet illeti, hosszú idő után ez az első olyan időszak, amikor nem az élelmiszerek drágulása húzza az inflációt. Különösen tavaly, a koronavírus-járvány első hulláma idején volt feltűnő az élelmiszerárak elszállása, amit akkor a lezárások miatt megcsappanó vendégmunkásokkal, továbbá a szállítási útvonalak elakadásával magyaráztak szakértők. Lázár János volt miniszter, a Mezőhegyesi Ménesbirtok kormánybiztosa a lapunknak adott interjúban ehhez még hozzátette – szélesebb értelemben, a teljes agrárvertikum teljesítményét értékelve – az időjárás-faktort (az aszály okozta terméskiesést) és a világpiaci árak alakulását, amelyre szerinte nincs ráhatása a magyar gazdaságnak. Ezért tartja fontosnak Lázár, hogy a magyar mezőgazdaság tudja biztosítani az ország ellátását.

Most viszont más helyzet van. A jegybanki jelentés szerint idén a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja a historikus átlagtól számottevően elmaradhat. Ennek hátterében a termékkör árdinamikájának elmúlt hónapokban megfigyelt mérséklődése áll. A KSH statisztikái is megerősítik, hogy jelenleg pont nem a szegényebbek fogyasztásában nagyobb súlyt képviselő élelmiszerek felelősek az általános drágulásért: míg a korábbi években 7-8 százalékos havi átlagos infláció jellemezte ezt a termékkört, a mostani hónapokban 2,4-3,9 százalék között ingadozott ez a mutató.

Ugyanakkor ezt a hatást az idő előrehaladtával ellensúlyozza, hogy a globális élelmiszerárak elmúlt időszaki növekedéséből fakadó árnövelő hatások fokozatosan begyűrűznek a hazai élelmiszerek termelői és fogyasztói áraiba is, mely következtében a termékkör inflációja emelkedik – hívja fel a figyelmet a nemzeti bank.

A globális élelmiszerárak alakulása a hazai mezőgazdasági termelői árakon keresztül hozzávetőlegesen 1-2 negyedév alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így a globális folyamatok 2021 második felétől járulhatnak hozzá a hazai élelmiszerárak emelkedéséhez. Ennek következtében a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja a következő időszakban magasabban alakul korábbi várakozásunkhoz képest – szerepel a jelentésben, ami azt sugallja, hogy az elmúlt hónapok viszonylag kedvező árfolyamata irányt fog váltani, és ez főleg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket – ideértve a nyugdíjasokat is – fogja kellemetlenül érinteni. A kilátások szerint majd csak jövőre szelídül az árnyomás: mint a jelentésben fogalmaznak, a globális folyamatokból eredő árnövelő hatások kifutásával 2022-től a historikus átlag körüli, majd 2023-tól annak megfelelő árdinamikára számít az MNB a termékkör esetében.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!