A legfrissebb, múlt héten publikált inflációs jelentés egyik blokkja arról szól, hogy mekkora inflációt érzékelnek a társadalom különböző, jövedelmi helyzetük szerint tagolt rétegei. A jelenség nem új, mi is többször foglalkoztunk azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által havi rendszerességgel közölt inflációs adatokhoz képest mekkora különbségekkel találkoznak az ország más és más részein élők a boltokban, a számlák fizetésekor.
Most a jegybank is elérkezettnek találta az időt, hogy a negyedévente közzétett inflációs jelentésében egy részt ennek a vizsgálatára szenteljen. Megállapítják, amit cikkeinkben rendszeresen rögzítünk, hogy az alsóbb jövedelmi rétegbe tartozók fogyasztásában inkább meghatározóak az élelmiszerrel, szabályozott árakkal kapcsolatos költések, míg a tehetősebbek körében az élvezeti cikkek, illetve az utazással kapcsolatos tételek – ideértve az üzemanyagokat – adják a fogyasztás jelentősebb részét.
Az okok nem szorulnak különösebb magyarázatra, az alapvető élelmiszerek fogyasztása behatárolt, érdemben többet nem tudnak „megenni” a gazdagabbak, legfeljebb jobb – és így drágább – minőségből tudnak válogatni. Ők a megmaradt jövedelmükből - ami értelemszerűen több, mint a szegényebbeké – további olyan termékekre, szolgáltatásokra tudnak költeni, amelyek az alacsonyabb jövedelműek számára nem, vagy csak mérsékelten elérhetők.
Ebből fakadóan a különböző termék- és szolgáltatáscsoportok árainak alakulása más és más hatással van az adott egyén inflációjára.
Miért nem érzékel sokkal nagyobb inflációt a szegény, mint a gazdag?
Ez tehát az alap, amiből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kibontja, hogy milyen különbségek vannak például a társadalom legalsó és legfelső jövedelmi rétegei által érzékelt inflációban. Megállapításuk szerint „a monetáris politika stabil, alacsony inflációs környezetet teremtett az elmúlt időszakban, aminek következtében a különböző jövedelemsávokban érzékelt infláció alig különbözött. Az alacsony jövedelmű háztartások nagy súlyú kiadási tételei közül a szabályozott árak mérséklődésének köszönhetően a lakásfenntartással kapcsolatos költségek stabilizálódtak. Az élelmiszerek esetében viszont folyamatos áremelkedés tapasztalható a 2015-ös évet követően, így az átlagosnál nagyobb inflációt érzékeltek azok, akiknek fogyasztási kosarában ezek nagyobb súlyt képviselnek (vagyis az alacsonyabb jövedelműek).”
Az éves infláció a 2017- 2020-as periódusban a toleranciasávon belül változott, amely árstabilitás azt eredményezte, hogy a különböző jövedelmi csoportok érzékelt inflációjának legnagyobb különbsége sem haladta meg a 0,6-es értéket – szerepel az inflációs jelentésben.
A fogyasztóiár-index szintjének mérséklődésével párhuzamosan az inflációs adatokat alacsonyabb volatilitás is jellemezte, ami szintén hozzájárulhatott az inflációs sáv szűküléséhez. Az elmúlt években a tartósan alacsony inflációs környezet ennek a szűk érzékelt inflációs sávnak a stabilizálódását eredményezte – tette hozzá a jegybank, amely szerint az elmúlt évek alacsony, stabil inflációs környezete érdemben hozzájárult az érzékelt inflációs sáv szűküléséhez, amely következtében az infláció jövedelmi szinttől függetlenül hasonló volt. Az MNB-ben úgy látják, hogy 2013-tól a fogyasztóiár-index szintjének mérséklődésével párhuzamosan az inflációs adatokat alacsonyabb szóródás is jellemezte. Ez a mérséklődő volatilitás is támogatta azt a folyamatot, amely során a különböző társadalmi csoportok által tapasztalt inflációk eltérése csökkent.
Nagyjából hasonló következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal is, ahol nem tapasztaltak lényegi eltérést az egyéni fogyasztás szerint és a hagyományos, országos átlagot mutató módszertan szerint számolt infláció között. Windisch László, a hivatal elnökhelyettese a lapunknak adott interjúban árulta el, hogy a KSH-ban készült egy modell, amellyel az egyéni fogyasztási paraméterek megadása után ki tudják számolni az adott fogyasztói kosár szerinti inflációt. Mint az elnökhelyettes fogalmazott, nem tudták annyira "provokálni" a tesztidőszakban a modellt, hogy érdemi eltérést mutasson ki az országos átlaghoz képest.
Most még örülhetünk a piacon, de hamarosan berobbannak az árak
Ami az idei évet illeti, hosszú idő után ez az első olyan időszak, amikor nem az élelmiszerek drágulása húzza az inflációt. Különösen tavaly, a koronavírus-járvány első hulláma idején volt feltűnő az élelmiszerárak elszállása, amit akkor a lezárások miatt megcsappanó vendégmunkásokkal, továbbá a szállítási útvonalak elakadásával magyaráztak szakértők. Lázár János volt miniszter, a Mezőhegyesi Ménesbirtok kormánybiztosa a lapunknak adott interjúban ehhez még hozzátette – szélesebb értelemben, a teljes agrárvertikum teljesítményét értékelve – az időjárás-faktort (az aszály okozta terméskiesést) és a világpiaci árak alakulását, amelyre szerinte nincs ráhatása a magyar gazdaságnak. Ezért tartja fontosnak Lázár, hogy a magyar mezőgazdaság tudja biztosítani az ország ellátását.
Most viszont más helyzet van. A jegybanki jelentés szerint idén a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja a historikus átlagtól számottevően elmaradhat. Ennek hátterében a termékkör árdinamikájának elmúlt hónapokban megfigyelt mérséklődése áll. A KSH statisztikái is megerősítik, hogy jelenleg pont nem a szegényebbek fogyasztásában nagyobb súlyt képviselő élelmiszerek felelősek az általános drágulásért: míg a korábbi években 7-8 százalékos havi átlagos infláció jellemezte ezt a termékkört, a mostani hónapokban 2,4-3,9 százalék között ingadozott ez a mutató.
Ugyanakkor ezt a hatást az idő előrehaladtával ellensúlyozza, hogy a globális élelmiszerárak elmúlt időszaki növekedéséből fakadó árnövelő hatások fokozatosan begyűrűznek a hazai élelmiszerek termelői és fogyasztói áraiba is, mely következtében a termékkör inflációja emelkedik – hívja fel a figyelmet a nemzeti bank.
A globális élelmiszerárak alakulása a hazai mezőgazdasági termelői árakon keresztül hozzávetőlegesen 1-2 negyedév alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így a globális folyamatok 2021 második felétől járulhatnak hozzá a hazai élelmiszerárak emelkedéséhez. Ennek következtében a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja a következő időszakban magasabban alakul korábbi várakozásunkhoz képest – szerepel a jelentésben, ami azt sugallja, hogy az elmúlt hónapok viszonylag kedvező árfolyamata irányt fog váltani, és ez főleg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket – ideértve a nyugdíjasokat is – fogja kellemetlenül érinteni. A kilátások szerint majd csak jövőre szelídül az árnyomás: mint a jelentésben fogalmaznak, a globális folyamatokból eredő árnövelő hatások kifutásával 2022-től a historikus átlag körüli, majd 2023-tól annak megfelelő árdinamikára számít az MNB a termékkör esetében.
