6p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei felmérése szerint a tagvállalatok általában a tavalyihoz hasonlóan látják a helyzetet, de a részletekben számos újdonság van. 

A Kamara (DUIHK) konjunktúrafelmérése a külföldi befektetők magyarországi hangulatának egyik legfontosabb barométere, amelyet idén 30. alkalommal vettek fel 241 vállalatvezetőt megkérdezve. A cégvezetők a saját vállalatuk aktuális gazdasági helyzetére, várakozásaikra, üzleti kockázataira és a befektetési környezetére vonatkozó kérdésekre válaszoltak.

Dirk Wölfer kommunikációs vezetó és Sávos András a DUIHK elnöke átgondoltan válaszol a kérdésekre
Dirk Wölfer kommunikációs vezetó és Sávos András a DUIHK elnöke átgondoltan válaszol a kérdésekre
Fotó: Mfor/ Bózsó Péter

A rendezvényét Dirk Wölfer kommunikációs vezető nyitotta meg, aki hozzátette, hogy a válaszadók között nem csak magyarországi német vállalkozások szerepelnek, hanem ennél szélesebb körből merítenek. A felmérésben szerepel a kelet-európai társ kamarák által elvégzett felmérésekkel való összehasonlítás is, ami a hazai versenyképesség megítéléséhez is támpontot nyújt. Magyarországon túl a régió további 15 országában összesen mintegy 1500 vállalatvezetőt kérdeztek meg.

A gazdasági hangulatban összességében nem következett be változás
A gazdasági hangulatban összességében nem következett be változás
Fotó: DHIUK

A friss adatok átfogó képét a DUIHK elnöke, Sávos András mutatta be.

Az idei felmérésben az volt a meglepetés, hogy nem volt meglepetés - foglalta össze a kamara elnöke.

A felméréseket főszabályként évente készítik, amelyet néhány kisebb évközi adatfelvétel is kiegészít, de mivel felgyorsultak a változások mostanában gyakrabban készítenek kérdőíves helyzetfelméréseket.

A felméréssel nem kívánnak állásfoglalást megfogalmazni. Tárgyilagos bemutatás a cél. Konstruktív partner szeretnének lenni mind a vállalati mind a kormányzati szférában.

Nagyon nehéz a gazdasági helyzet, a magyar és a német is - folytatta az elnök. A magyar gazdaság recesszióban volt tavaly és a felmérés szerint a cégvezetők idén sem igazán optimisták. Ez összhangban van több elemző cég előrejelzésével, akik csökkentették az idei év gazdasági növekedésére adott becslésüket. Németországban is nagy kérdés a növekedés alakulása.

A magyar gazdaság helyzetének megítélésében kissé többen lettek a pesszimisták
A magyar gazdaság helyzetének megítélésében kissé többen lettek a pesszimisták
Fotó: DHIUK

A vállalatvezetők szerint az egész gazdaságot tekintve a konjunktúra idén rosszabb, mint tavaly volt, de a saját helyzetüket jobbnak látják. Ez vezetői önbizalmat jelez. Tavaly őszhöz képest is javult az adat, de még nem biztos, hogy „kimásztunk a gödörből”.

A legjobb indulattal szinten tartás várható, de negatív kilátásokkal.

A gazdaság jövőbeli helyzetének megítésésben javulás következett be
A gazdaság jövőbeli helyzetének megítésésben javulás következett be
Fotó: DHIUK

A kockázati tényezők közül idén a legnagyobb súllyal a kereslet szerepelt, mind a belföldi, mind a külföldi. A munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő hiánya változatlanul fennáll. Ráadásul vállalti szemszögből az ára is folyamatosan nő.

A kereslet vált a legfőbb kockázattá
A kereslet vált a legfőbb kockázattá
Fotó: DHIUK

Az elmúlt években 10 százalék fölöttiek voltak a bérnövekedési adatok, eddig dinamikusan emelkedtek. A kérdés az, hogy a vállalatok ezt mennyiben tudják tovább hárítani. Ha magas a béremelkedés sok éven át az „kihívásokkal teli” és nincs jó hatással a versenyképességre. Az exportra termelő vállalatok jobb helyzetben vannak. 

A Kamara felmérései nagyrészt jól jelezték előre a valós béremelkedéseket
A Kamara felmérései nagyrészt jól jelezték előre a valós béremelkedéseket
Fotó: DHUIK

Idén 11 százalékos béremelést látnak a válaszadó vállalatvezetők.

Negatív területek: jogbiztonság, kiszámíthatóság, amit a folyamatos vészhelyzeti jogalkotás nem erősít, ágazati- és különadók, valamint a tervezett módosítás a versenyjogban.

Pozitív területek: infrastruktúra, beszállítók, és kutatás-fejlesztés. Ez utóbbiban a Kamara „együtt van” Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel. 

A magyar versenyképesség átlagosnak tekinthető a kelet-európai összehasonlításban. Nincs olyan tényező, amelyben nagyon kilógna pozitív, vagy negatív irányban. Azonban a nemzetközi verseny kiszélesedett, főleg Ázsiával. 

A nemzetközi összehasonlításban idén megjelent Portugália, Görögország, de Tunézia és Marokkó is.

Kelet-Európa német szemszögből jelentős

A felmérés részletes számainak bemutatása előtt Dirk Wölfer kiemelte a német vállalatok hazai szerepének jelentőségét. A német vállalatok véleménye azért is fontos, mert a magyar gazdaság szorosan összefonódott a némettel, ami így a hazai viszonyokat is befolyásolja. A felmérésben résztvevők összetétele rendkívül stabil - hangsúlyozta, ami lehetővé teszi, hogy az adatokat évről-évre összehasonlítsuk, ami így megbízható tartalommal bír.

Összesen 2437 német vállalat van Magyarországon. Főleg a járműiparban dominálnak. Folyamatosan 2-3 milliárd euró, tényleges, tárgyi eszközökbe történő beruházást valósítanak meg évente. A hozzáadottérték termelésük évi 10 milliárd euró. A német vállalatok a járműiparban 59 százalékkal jeleskednek, a külföldiek aránya pedig 94 százalék. Ezt követi – német szempontból – a gépgyártás, ahol a német cégek 33 százalékot adnak, míg a külföldiek összesen 69 százalékot. A német vállalatok mintegy 220 ezer dolgozót foglalkoztatnak Magyarországon. Ha ezt összevetjük a versenyszférában foglalkoztatottak létszámával, akkor az jön ki, hogy körülbelül minden tizedik ilyen foglalkoztatott német cégnél dolgozik.

A német gazdaság számára is fontos a kelet-európai térség. A német kivitel 240 milliárd euró volt ebbe a régióba a tavalyi évben, 158 milliárd az Egyesült Államokba és 117 milliárd a hagyományosan jelentős piacra, Franciaországba. Ez azt jelenti, hogy Kelet-Európa részesedése 16 százalék, amit az USA 10 százaléka követ. A tőkebefektetésekben is jelentős Kelet-Európa, ahová 116 milliárd euró áramlott, közben Kína 112 milliárddal, Ázsia 98 milliárddal és Latin-Amerika 55 milliárddal részesedett. Az országokat tekintve a sorrend: Kína, USA, Csehország, Magyarország, Brazília, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Dél-Afrika és Japán.

Gyengül az árfolyam - az euró bevezetésének támogatottsága csúcsra ért

A közös európai valuta bevezetésének támogatottság 2024-ben az elmúlt 13 év legmagasabb értékét érte el - állapította meg a kamara felmérése. A válaszadók 73 százaléka szerint lenne ez kívánatos, míg egy évvel ezelőtt csak 66 százalék nyilatkozott így. Az ellenzők aránya közben 15 százalékról 9 százalékra csökkent. Ennél magasabb támogatottság csak 2009-ben volt kimutatható, amikor a válaszadók 94 százaléka nyilatkozott pozitívan a lehetőségről.

A támogatottság hullámzása jól követi a forint árfolyamának változását – tette hozzá Dirk Wörfer. A pénzügy válság épp 2009-ben érkezett. Az árfolyam stabilitását most is sokan kívánják. Iparági bontásban, a feldolgozóipar - mivel exportra termel és rendelkeznek az árfolyam kockázatokat mérséklő fedezeti eszközökkel - kisebb szükségét érzi ennek, míg a külkereskedő vállalatok vannak a leginkább kitéve az árfolyam ingadozásának.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!