<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Nagy titkot árult el most a zárszámadás tervezete.

Tavaly a tervezett 2610 milliárd forinttal szemben végül 3460 milliárd forintot költött el a kormány a költségvetés gazdaság-újraindítási alapjából – derül ki a tavalyi költségvetés napokban benyújtott beszámolójából, a zárszámadási törvény tervezetéből. A múlt évben robusztus, 7,1 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság, a várható felpattanás ellenére a kormány gyakorlatilag kontroll nélkül költötte a pénzt, ezzel is gyorsítva a kilábalást - írta a nepszava.hu.

Rengeteg egyházi épületre jutott közpénz. MTI/Mohai Balázs
Rengeteg egyházi épületre jutott közpénz. MTI/Mohai Balázs

A lapunkban korábban megírtakkal összehangban most a portál emlékeztet: bőven jutott pénz az egyházaknak, sportcélokra, valamint nagyvállalatok támogatására is. A kiugró költekezések következtében az államháztartás pénzforgalmi hiánya elérte a 4720 milliárd forintot, a GDP 8,6 százalékát. Az uniós és régiós összehasonlításban is magas államháztartási hiányért jelentős részben azok a költekezések felelősek, amelyeket a kormány az újraindítási alapból költött el.

A parlament előtt fekvő zárszámadási törvényjavaslat mellékleteiből kiderül, hogy a kormány nagyon tágan értelmezte tavaly a gazdaság újraindítását: az alapból stafírozták ki az egyházakat, folytatták a stadion- és sportcsarnoképítéseket, szerencsére jutott az egészségügyi intézményeknek is, bár egy kórház felújítása meglehetősen távol esik a gazdaságstratégiától.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett beszámolóból kiderül, hogy „alap biztosította a Gazdaságvédelmi Akcióterv 2021. évi intézkedéseinek fedezetét, melyek segítették a munkahelyek megvédését és újak teremtését, támogatják a magyar vállalkozások finanszírozását, tőkehelyzetük megerősítését, valamint a családok és a nyugdíjasok védelmét.” Vagyis az alapból költöttek minden olyan projektre, ami felmerült, mint pénzköltési lehetőség.

A lap szerint a kormány abból indult ki, hogy „kanyarban fog előzni” Magyarország, vagyis gyorsan növekedési pályára állítják a gazdaságot. A mesterterv az lett volna, hogy 2022 tavaszi választásokig fűtik a gazdasági növekedést, a majd leállnak a költekezéssel, és egy természetes kiigazítási folyamaton keresztül konszolidálják az akkor már emelkedő pályán lévő inflációt, a költségvetési hiányt és az államadósságot. Ebbe a tervbe rondított bele az ukrajnai háború, a vele járó az energiaár-robbanás, és a recesszió.

A nepszava.hu leszögezi: a kormánynak most nincs lehetősége konszolidációra, ezért hozta meg az idén nyáron a több ezer milliárd forintra rúgó megszorító intézkedéseket.

Az újraindítási pénzekből 25,3 milliárdot számoltak el a „fővárosi fejlesztések” címen, miközben látható nyoma ezen pénzeknek Budapesten semmi sem volt. A pénzt ugyanis tervezésre, előkészítésre kapták meg a különféle költségvetési intézmények – többek között az azóta megszüntetett alternatív főpolgármesteri hivatal, a Budapest Fejlesztési Központ.

A 25 milliárdból jutott a Papp László Aréna állapotfelmérésére, soha meg nem épülő parkok, Duna-hidak, Dél-Budai Centrumkórház megközelíthetőségének tervezésére, pontosabban azok előkészítésére, de elszámoltak 3,2 millió (!) forint támogatást 35 autóbusz beszerzéséhez is.