2018. június 27. 13:11
mfor.hu

A teljes évvel számolva pedig egy egész olaszországnyi erdőség tűnt el a Föld színéről. Egyre nagyobb méreteket ölt az erdőirtás, ami pusztítja a vadon élő állatokat, és akadályozza a klímaváltozás elleni harcot is.

Elképesztő méreteket öltött tavaly az erdőpusztulás: a Global Forest Watch műholdfelvételes elemzése szerint 2017-ben 29,4 millió hektár erdő tűnt el a Föld színéről, ami a második legnagyobb terület, amit a megfigyelések 2001-ese kezdete óta mértek. Ez megegyezik Olaszország teljes területével, és kisebb időegységekre bontva sem lesz kevésbé ijesztő:

minden másodpercben kivágtak egy focipályányi erdőt.


A globális erdőpusztulás mértéke 2003 óta megduplázódott, a legkritikusabb, esőerdő-borította területeken pedig még gyorsabb a tempó: itt 2008-hoz képest vágnak ki kétszer annyi fát. Kolumbiában és Kongóban a legrosszabb a helyzet, a másik véglet pedig Indonézia, ahol 60 százalékkal csökkent az erdőpusztulás tavaly, köszönhetően a kormány határozott fellépésének, és a kevesebb erdőtűznek. A helyzet ismét rosszabbodott viszont Brazíliában, ahol 2005 óta kormányzati lépésekkel harcoltak az erdőpusztítás ellen, most viszont a kaotikus belpolitikai helyzet lefoglalja a hatóságokat, melyek így nem tudnak fellépni az illegális fakivágás ellen, így a kedvező trend megfordult.

Hogy az erdők pusztítása a bolygó jövője szempontjából mekkora probléma, azt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az erdőirtás nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez, önmagában annyit tesz hozzá a jelenséghez, mint az USA, mely a világ második legnagyobb széndioxid-kibocsátója. Emellett az okozója a vadon élő állatok pusztulásának is: az elmúlt 40 évben a felére esett vissza a populációk egyedszáma, de az erdők eltűnésével egyes bennszülött törzsek élőhelye is szűkül.

A trópusokon szinte kizárólag a fakitermelés miatt vesznek oda az erdők - itt a szója, a pálmaolaj, a kokacserje-termesztés vagy a marhalegeltetés miatt tisztítják a meg a területeket -, északabbra az erdőtüzek okozzák a problémát, így Oroszországban és Kanadában is. Ezek viszont a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a globális felmelegedés miatt.

Annak ellenére, hogy az erdők megóvásával akár a harmadát is ki lehetne váltani a 2030-ig elérendő széndioxidkibocsátás-csökkentésnek, globálisan a klímaváltozás elleni harcra szánt pénzeknek csak 2 százalékát fordítják az erdőpusztulás elleni harcra. És bár Kínában és Indiában egyre több új erdőt ültetnek, ezekkel a fiatal facsoportokkal belátható időn belül nem lehet kiváltani az elpusztítottakat.

(Guardian)