3p

A teljes évvel számolva pedig egy egész olaszországnyi erdőség tűnt el a Föld színéről. Egyre nagyobb méreteket ölt az erdőirtás, ami pusztítja a vadon élő állatokat, és akadályozza a klímaváltozás elleni harcot is.

Elképesztő méreteket öltött tavaly az erdőpusztulás: a Global Forest Watch műholdfelvételes elemzése szerint 2017-ben 29,4 millió hektár erdő tűnt el a Föld színéről, ami a második legnagyobb terület, amit a megfigyelések 2001-ese kezdete óta mértek. Ez megegyezik Olaszország teljes területével, és kisebb időegységekre bontva sem lesz kevésbé ijesztő:

minden másodpercben kivágtak egy focipályányi erdőt.


A globális erdőpusztulás mértéke 2003 óta megduplázódott, a legkritikusabb, esőerdő-borította területeken pedig még gyorsabb a tempó: itt 2008-hoz képest vágnak ki kétszer annyi fát. Kolumbiában és Kongóban a legrosszabb a helyzet, a másik véglet pedig Indonézia, ahol 60 százalékkal csökkent az erdőpusztulás tavaly, köszönhetően a kormány határozott fellépésének, és a kevesebb erdőtűznek. A helyzet ismét rosszabbodott viszont Brazíliában, ahol 2005 óta kormányzati lépésekkel harcoltak az erdőpusztítás ellen, most viszont a kaotikus belpolitikai helyzet lefoglalja a hatóságokat, melyek így nem tudnak fellépni az illegális fakivágás ellen, így a kedvező trend megfordult.

Hogy az erdők pusztítása a bolygó jövője szempontjából mekkora probléma, azt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az erdőirtás nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez, önmagában annyit tesz hozzá a jelenséghez, mint az USA, mely a világ második legnagyobb széndioxid-kibocsátója. Emellett az okozója a vadon élő állatok pusztulásának is: az elmúlt 40 évben a felére esett vissza a populációk egyedszáma, de az erdők eltűnésével egyes bennszülött törzsek élőhelye is szűkül.

A trópusokon szinte kizárólag a fakitermelés miatt vesznek oda az erdők - itt a szója, a pálmaolaj, a kokacserje-termesztés vagy a marhalegeltetés miatt tisztítják a meg a területeket -, északabbra az erdőtüzek okozzák a problémát, így Oroszországban és Kanadában is. Ezek viszont a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a globális felmelegedés miatt.

Annak ellenére, hogy az erdők megóvásával akár a harmadát is ki lehetne váltani a 2030-ig elérendő széndioxidkibocsátás-csökkentésnek, globálisan a klímaváltozás elleni harcra szánt pénzeknek csak 2 százalékát fordítják az erdőpusztulás elleni harcra. És bár Kínában és Indiában egyre több új erdőt ültetnek, ezekkel a fiatal facsoportokkal belátható időn belül nem lehet kiváltani az elpusztítottakat.

(Guardian)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!