A Magyar Nemzeti Bank (MNB) januári rendszeres kamatdöntő ülésén zsinórban negyedik alkalommal tartotta változatlanul 13 százalékon az alapkamatot, és nem változtatott a kamatfolyosó két szélén, összhangban a piaci várakozásokkal és a jegybank korábbi jelzéseivel, miszerint befejezte az alapkamatemelési-ciklust. Emellett az O/N jegybanki betét 12,5 százalékon, az O/N fedezett hitel 25 százalékon, míg az egynapos betéti gyorstender kamata továbbra is 18 százalékon maradt.
Decemberben az éves inflációs ráta Magyarországon két százalékkal 24,5 százalékra emelkedett, ami 1996 márciusa óta a legmagasabb érték. Ezt az emelkedést az MNB szerint szinte teljes egészében az üzemanyagár-sapka decemberi kivezetése okozta – mondta el a monetáris döntés gazdasági hátterét elemezve a jegybank alelnöke.
Ugyanakkor az MNB arra számít, hogy a következő hónapokban a – monetáris politika szempontjából külső – dezinflációs hatások erősödnek, elsősorban a világpiaci nyersanyagárak csökkenése miatt, valamint azért, mert az enyhe téli időjárás alacsonyabb áram- és gázfogyasztást eredményez, ami szintén a lassuló árdinamika irányába hat. Mivel az időjárás január elején is kedvező volt, ezért ezek a hatások a év elején is érvényesülni fognak Virág Barnabás szerint.
Az infláció lassuló emelkedésére számít tehát a jegybank az év első hónapjaiban. A növekedés egyik oka, hogy a december 7-én kivezetett üzemanyagár-stop áthúzódó hatással bír az inflációs rátában. Ezen kívül azonban túlnyomóan a dezinflációs hatások fognak érvényesülni.
Az élelmiszerpiacon a tavasszal fordulatot vár a jegybank, miután néhány szegmensben – például a gabonapiacon – már most tapasztalható némi árcsökkenés.
Az elmúlt hónapokban a belső hatások szempontjából is fordulat következett: ősztől a kiskereskedelmi forgalom szűkülése megkezdődött, a visszaeső belső kereslet pedig visszafogja az árak emelését, ezért a csökkenő nyersanyagárak hatása is egyre jobban megjelenik az árakban.
A reálgazdaság területén arra számít a jegybank, hogy az év elején tovább lassul a gazdasági növekedés, míg a munkaerőpiac változatlanul feszes.
Technikai recesszió kialakulása valószínű, ami azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben is csökkenhet a GDP.
Ezzel együtt is arra számít az MNB, hogy a magyar gazdaság enyhén pozitív tartományban zárhatja az évet. Különösen az akkumulátorgyártásban lát az MNB dinamikus bővülési lehetőséget.
Az egész évi gazdasági visszaesés elkerülésében az export felfutása, és a külkereskedelmi mérleg javulása játszhat döntő szerepet. Az MNB úgy látja, hogy a folyó fizetési mérleg hiány túl van a mélyponton, és trendszerű javulás várható, miután az enyhe időjárás miatt az energiaárak mérséklődtek, így a cserearányok javulása megindult, ez pedig az egész 2023-as évet jellemzi majd.
Az európai energiaválság rémképe tehát egyelőre eloszlott, az európai energiaárak jelentősen csökkentek, miközben az enyhe időjárás miatt a gáztárolók töltöttségi szintje változatlanul magas. Ezzel összhangban a befektetői hangulat javult. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború vége sajnálatos módon továbbra sem látható. A nagy jegybankok, köztük az EKB és a Fed továbbra is a szigorítási ciklusukban vannak, ami a feltörekvő piacokon nagyobb kilengéseket okoz.
Az EU-s pénzekről szóló megállapodás további részleteinek tekintetében sok a bizonytalanság. Itt a kockázati megítélés tekintetében a javulást a források tényleges megérkezése jelenti majd.
A jegybank alelnöke kérdésekre válaszolva elmondta, hogy jelenleg korai még ár-bér spirál kialakulásáról beszélni, mivel szerinte az infláció hatására a magasabb fizetési szint elérése érdekében történt munkahelyváltások sok esetben magasabb termelékenységi szintet is jelentenek. Ezzel szemben valóban megfigyelhető az azonos pozícióban történő fizetésemelés is, amelyet a jegybank a következő hónapokban szorosabb figyelemmel kísér majd.
Az állampapír-hozamgörbe különösen a hosszú lejáratú szegmensben jelentős csökkenést mutatnak: a hozamok 250–300 bázisponttal csökkentek, ami az MNB szerint a pénzpiaci helyzet stabilabbá válását jelzi.
Mindezek a feltételek a Monetáris Tanácsot arra a döntésre késztették, hogy továbbra is tartsa változatlanul a monetáris kondíciókat. Az MNB hangsúlyozza, hogy kitart a türelmes kamatpolitika mellett.
Ugyanakkor a Tanács tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásszűkítő hatását azáltal, hogy a kötelező tartalékráta mértékét 5-ről 10 százalékra emeli, április 1-jei hatállyal.
Emellett a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a Tanács a diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti eszköz rendszeres alkalmazásáról is határozott. Az MNB február 1-től heti rendszerességgel fog diszkontkötvény-aukciókat tartani. A már korábban elindított egy hónapos, hosszú lejáratú betéti tendereket szintén folytatja, a következő ilyen január 25-én lesz.
Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlákhoz köthető devizalikviditási igényt.
Az október közepén bevezetett egynapos eszközök jelenlegi kondícióit a jegybank a kockázatok trendszerű javulásáig fenntartja. Az egynapos betéti gyorstender kamata továbbra is 18 százalék marad.
A jegybank hangsúlyozta, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges az inflációs célok eléréséhez.
