<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Amíg minden európai országban mérséklődik az áremelkedés, vagy egyenesen csökkennek az energiaárak, addig hazánkban egyedüliként továbbra is gyorsul a drágulás. Ezen eltérő tendencia mögött egyfelől a rezsicsökkentés, másfelől az állhat, hogy a magyar kormány az orosz gázfüggőséget még a szomszédos országoknál is kevésbé volt hajlandó mérsékelni.

Nem lehetünk büszkék arra, hogy hazánk a decemberi éves 24,5 százalékos átlagos inflációval csúcstartó az európai országok között, ezen belül pedig az élelmiszerárak európai harmonizált 47,8 százalékos értéke szintén toronymagasan az első uniós összehasonlításban, amivel egyébként még a háborúban álló Ukrajnát is bőven megelőztük.

Nagyon elszomorító az is, hogy a hazai energiaár-infláció, a maga 38,7 százalékos éves emelkedésével szintén dobogós helyen végezett,

az Eurostat harmonizált adatai szerint.

Magyarországon kívül az unió valamennyi országában mérséklődött az energiaárak emelkedése. Fotó: Depositphotos
Magyarországon kívül az unió valamennyi országában mérséklődött az energiaárak emelkedése. Fotó: Depositphotos

Noha Olaszország a 65,1 és Lettország a 45,3 százalékos decemberi éves energiaár-drágulással még előttünk van, de ezekben az országokban – hazánkkal ellentétben – már lassul az árak emelkedése: Olaszországban az októberi éves 71,7 és novemberi 68,1 százalékos értékekről mérséklődött, míg Lettországban júliusban érte el a csúcsot, 70,2 százalékkal, míg októberben és novemberben 56,5 és 51,7 százalékos volt az energiaár-növekedés.

Fontos kiemelni, hogy Magyarországon kívül az unió valamennyi országában mérséklődött az energiaárak emelkedése,

sőt Spanyolországban – részben az ibériai modell nevű kormányzati beavatkozás miatt, amely az áram árát függetlenítette a gázétól, valamint az orosz gáztól való alacsony függőség miatt – már 6,9 százalékkal csökkentek is az energiaárak az előző év azonos időszakával összevetve.

Ezzel szemben hazánkban, Európában egyedüliként erősen gyorsuló tendenciát mutat az áremelkedés: októberben 28,3, novemberben 27,1 százalékos volt a drágulás éves mértéke, erről ugrott decemberben 38,7 százalékra.

Itthon a háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt egy év alatt. Havi összevetésben is csak 6 százalékkal mérséklődött a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gázért 11,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Az energiaárak változásának Európától eltérő hazai tendenciája mögött két fő tényező állhat:

Egyfelől hazánkban 2022 nyaráig az eredeti formájában élt a rezsicsökkentés,

tehát addig a fogyasztóiár-indexben változatlan árakkal számoltak, majd azt követően a gáznál 7,5-szeres, az elektromos áramnál pedig kétszeres emelés érvényesült, amit decemberben meg is hosszabbítottak. A világpiacon viszont már jóval korábban, 2021 őszén elindultak felfelé az árak, így az uniós országok döntő többségében – ahol valamilyen szinten a piaci folyamatok a lakossági fogyasztóknál is érvényesülnek – az idén ősszel bekövetkező áresés már egy magasabb bázishoz viszonyítva történt.

Emellett szintén fontos tényező, hogy az orosz gázfüggőséget, még a szomszédos országoknál is kevésbé volt hajlandó mérsékelni a magyar kormány.

Tavaly év végén Orbán Viktorék az oroszokkal 15 évre szóló gázszerződést írtak alá, amelynek árait a TTF holland gáztőzsde áraihoz kapcsolták. Egyrészt valószínű, hogy a szerződött ár nem tartalmaz árengedményt a TTF áraihoz képest, másrészt viszont a szerződés árai 2–3 hónap késleltetéssel követik a piaci ár változását. Elvben ez az időbeli eltérés lehetőséget ad a magyar nagykereskedőnek arra, hogy felkészüljön a tárolókba történő ki- és betárolásra, ahogy az kedvezőbb az árak változásának megfelelően.

Emellett, amíg Nyugat-Európában a kedvezőbb piaci áron vásárolt gázt jelenleg a lakosság számára értékesítik, így érvényesül a jelentős áresés a lakossági árakban, és a tárolók – részben biztonsági okokból – továbbra is magas töltöttségi szinten vannak a korábban sokkal drágában vásárolt gázzal, addig hazánkban éppen fordítva, jóval nagyobb arányban a tárolókból szolgálják ki a fogyasztókat, arra számítva, hogy a jelentős piaci áresést követően jobban megéri majd egyszerre feltölteni a tárolókat, miközben bíznak abban, hogy a gázszállítás fennakadásával nem kell számolni.

Ha valóban ez a logika érvényesül, akkor valószínű, hogy Magyarországon csak Európát hónapokkal követve lesz érezhető az energiaárak csökkenése, így az év első hónapjaiban az energiaár-inflációban is csúcstartóvá válhatunk.