Megmarad az összhang a PM és az MNB között? – tettük fel a kérdést a Monetáris Tanács tegnapi, egyben idei utolsó kamatdöntő ülése előtt. Érdeklődésünk arra irányult, vajon a jegybank továbbra is ugyanúgy látja-e a gazdaság alakulását, mint a Pénzügyminisztérium. A rövid válasz: igen. Míg ugyanis a kormány a PM 6,4 százalékos idei GDP-csökkenési prognózisát tette magáévá, az MNB a legfrissebb, csütörtökön publikálandó jelentésében 6-6,5 százalék közé teszi a gazdaság zuhanásának mértékét.
Ennek alapesetben nem kellene nagy hírnek lennie, hiszen az MNB jegybanktörvényben meghatározott feladata a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának támogatása, a rendelkezésére álló eszközökkel. Ami meglátásom szerint nehezen valósítható meg úgy, ha a fiskális és monetáris politika teljesen máshogy ítéli meg a gazdaság potenciálját. Márpedig ezt tette a koronavírus-járvány első hullámában, amikor a kormány már régen visszaesést (akkor még 3,5 százalékost) prognosztizált, az MNB még növekedést tartott elképzelhetőnek, akár 2 százalékos mértékűt.
Általánosságban elmondható, hogy az effajta számháborúnak azért van jelentősége, mert a GDP várható alakulásához kell szabnia a jegybanknak a monetáris politikáját – jelesül, hogy közvetlenül és közvetve hogyan hasson a gazdaság pénzellátására. A konkrét esetben pedig azért volt nagy hatása a nézeteltérésnek, mert pont azzal egy időben folyt már javában a 2021-es költségvetés tervezése, s korántsem volt mindegy (soha nem az), azt milyen kilátásokra alapozza a kormány.
Végül a PM álláspontja győzedelmeskedett, a 3 százalékos várható 2020-as visszaesés került be a magyar kormány által áprilisban véglegesített konvergenciaprogramba. Így magától értetődő volt, hogy ez alapján kalkulálták a jövő büdzsé számait is. Annak ellenére, hogy a kormány egyes tagjai – ahogy azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón elárulta – inkább az MNB, jóval optimistább álláspontját érezték a magukhoz közelebbinek. Ráadásul a többes szám királyi lehetett, maga Orbán Viktor hallgathatott kedvenc közgazdászára, Matolcsy Györgyre – ahogy arra annak idején rámutattunk.
Nem sokkal később kiderült, hogy a költségvetési számháborúban elszenvedett vereség a jegybanki oldalon vezéráldozatokkal is járt: hirtelen, egyik napról a másikra távozott a monetáris politika fő Szabadság téri felelőse, Nagy Márton. Aminek oka lapunk nem cáfolt értesülése szerint az volt, hogy Nagy nem képviselte markánsan az MNB álláspontját a PM-mel való egyeztetés során, ezért veszítette el végleg Matolcsy György bizalmát, s kellett távoznia.
Bár a csaknem egy hónappal később, június 23-án, immár Nagy utódjának, Virág Barnabásnak a részvételével megtartott monetáris tanácsi ülésen sem módosult a jegybank növekedést feltételező GDP-prognózisa, a szeptember 22-ein már igen. Olyannyira, hogy gyakorlatilag egy szintre kerültek a fiskális és monetáris politikai várakozások. Sőt. Míg a tovább romlott járványhelyzet miatt a PM már 5,1 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartott, addig az MNB egy -5,1 és -6,8 százalék közötti sávval rukkolt elő. November végén aztán a PM -6,4 százalékosra rontotta az előrejelzését, az MNB tegnap ismertetett legfrissebb prognózisa pedig mínusz 6-6,5 százalékot tartalmaz.
Mondhatnánk tehát, hogy minden szép és jó, a hazai gazdaságpolitika két fő műhelye között végre szent a béke. A számok tekintetében úgy tűnik, igen. A helyzetértékelésben azonban, vagyis abban, hogy mi járulhatott hozzá az idei visszaeséshez, valószínűsíthetően nem fúj egy követ Matolcsy György és Varga Mihály. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az MNB elnöke – a két személy közötti hűvös viszonyt ismerve már nem is szokatlannak tekinthető – kritikával illette a kormányt.
Idézzük fel a tegnapi cikkünkben már leírtakat:
- kudarcot hozott a közösségi fogyasztás felpörgetése, ami 1 százalékpontot vesz el a gazdaság idei teljesítményéből,
- nem sikerült elérni fordulatot az állami beruházásoknál, ez 1,4 százalékponttal rontotta a 2020-as gazdasági növekedést,
- az pedig, hogy a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát a kormány visszaemelte 27 százalékosra, 0,5-0,6 százalékpontot vesz el a gazdasági teljesítményből. (Ez utóbbit egyébként Matolcsy műhibának nevezte.)
Vagyis, ha nincs ez a három visszahúzó tétel, akkor az MNB megítélése szerint a GDP visszaesése 3 százalékponttal lehetne alacsonyabb, ezek szerint a jegybank olvasatában 3-3,5 százalék.
Márpedig ez akkora számszerű különbség és a kritika olyan súlyú, ami már a PM-et is válaszra késztetheti, sőt, arra megítélésem szerint Varga Mihályéknak illik is reagálnia. Kíváncsian várjuk, ez megtörténik-e.
