<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Hiába egyezik most már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium (PM) számszerű prognózisa a GDP idén várható zuhanásának mértékéről. A jegybank elnöke a kormányt, vagyis közvetve az annak gazdaságpolitikáját alakító PM-et okolja azért, hogy a gazdasági visszaesés nagyjából dupla akkora lehet, mint amennyi az MNB szerint a megfelelő kormányzati intézkedésekkel lehetne. Ez olyan megállapítás, amelyre a kormánynak (PM-nek) illene reagálnia. Jegyzet.

Megmarad az összhang a PM és az MNB között? – tettük fel a kérdést a Monetáris Tanács tegnapi, egyben idei utolsó kamatdöntő ülése előtt. Érdeklődésünk arra irányult, vajon a jegybank továbbra is ugyanúgy látja-e a gazdaság alakulását, mint a Pénzügyminisztérium. A rövid válasz: igen. Míg ugyanis a kormány a PM 6,4 százalékos idei GDP-csökkenési prognózisát tette magáévá, az MNB a legfrissebb, csütörtökön publikálandó jelentésében 6-6,5 százalék közé teszi a gazdaság zuhanásának mértékét.

Matolcsy György és Varga Mihály. Fotó: MTIMatolcsy György és Varga Mihály. Fotó: MTI

Ennek alapesetben nem kellene nagy hírnek lennie, hiszen az MNB jegybanktörvényben meghatározott feladata a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának támogatása, a rendelkezésére álló eszközökkel. Ami meglátásom szerint nehezen valósítható meg úgy, ha a fiskális és monetáris politika teljesen máshogy ítéli meg a gazdaság potenciálját. Márpedig ezt tette a koronavírus-járvány első hullámában, amikor a kormány már régen visszaesést (akkor még 3,5 százalékost) prognosztizált, az MNB még növekedést tartott elképzelhetőnek, akár 2 százalékos mértékűt.

Általánosságban elmondható, hogy az effajta számháborúnak azért van jelentősége, mert a GDP várható alakulásához kell szabnia a jegybanknak a monetáris politikáját – jelesül, hogy közvetlenül és közvetve hogyan hasson a gazdaság pénzellátására. A konkrét esetben pedig azért volt nagy hatása a nézeteltérésnek, mert pont azzal egy időben folyt már javában a 2021-es költségvetés tervezése, s korántsem volt mindegy (soha nem az), azt milyen kilátásokra alapozza a kormány.

Végül a PM álláspontja győzedelmeskedett, a 3 százalékos várható 2020-as visszaesés került be a magyar kormány által áprilisban véglegesített konvergenciaprogramba. Így magától értetődő volt, hogy ez alapján kalkulálták a jövő büdzsé számait is. Annak ellenére, hogy a kormány egyes tagjai – ahogy azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón elárulta – inkább az MNB, jóval optimistább álláspontját érezték a magukhoz közelebbinek. Ráadásul a többes szám királyi lehetett, maga Orbán Viktor hallgathatott kedvenc közgazdászára, Matolcsy Györgyre – ahogy arra annak idején rámutattunk.

Nem sokkal később kiderült, hogy a költségvetési számháborúban elszenvedett vereség a jegybanki oldalon vezéráldozatokkal is járt: hirtelen, egyik napról a másikra távozott a monetáris politika fő Szabadság téri felelőse, Nagy Márton. Aminek oka lapunk nem cáfolt értesülése szerint az volt, hogy Nagy nem képviselte markánsan az MNB álláspontját a PM-mel való egyeztetés során, ezért veszítette el végleg Matolcsy György bizalmát, s kellett távoznia.

Bár a csaknem egy hónappal később, június 23-án, immár Nagy utódjának, Virág Barnabásnak a részvételével megtartott monetáris tanácsi ülésen sem módosult a jegybank növekedést feltételező GDP-prognózisa, a szeptember 22-ein már igen. Olyannyira, hogy gyakorlatilag egy szintre kerültek a fiskális és monetáris politikai várakozások. Sőt. Míg a tovább romlott járványhelyzet miatt a PM már 5,1 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartott, addig az MNB egy -5,1 és -6,8 százalék közötti sávval rukkolt elő. November végén aztán a PM -6,4 százalékosra rontotta az előrejelzését, az MNB tegnap ismertetett legfrissebb prognózisa pedig mínusz 6-6,5 százalékot tartalmaz.

Mondhatnánk tehát, hogy minden szép és jó, a hazai gazdaságpolitika két fő műhelye között végre szent a béke. A számok tekintetében úgy tűnik, igen. A helyzetértékelésben azonban, vagyis abban, hogy mi járulhatott hozzá az idei visszaeséshez, valószínűsíthetően nem fúj egy követ Matolcsy György és Varga Mihály. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az MNB elnöke – a két személy közötti hűvös viszonyt ismerve már nem is szokatlannak tekinthető – kritikával illette a kormányt.

Idézzük fel a tegnapi cikkünkben már leírtakat:

  • kudarcot hozott a közösségi fogyasztás felpörgetése, ami 1 százalékpontot vesz el a gazdaság idei teljesítményéből, 
  • nem sikerült elérni fordulatot az állami beruházásoknál, ez 1,4 százalékponttal rontotta a 2020-as gazdasági növekedést,
  • az pedig, hogy a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát a kormány visszaemelte 27 százalékosra, 0,5-0,6 százalékpontot vesz el a gazdasági teljesítményből. (Ez utóbbit egyébként Matolcsy műhibának nevezte.)

Vagyis, ha nincs ez a három visszahúzó tétel, akkor az MNB megítélése szerint a GDP visszaesése 3 százalékponttal lehetne alacsonyabb, ezek szerint a jegybank olvasatában 3-3,5 százalék.

Márpedig ez akkora számszerű különbség és a kritika olyan súlyú, ami már a PM-et is válaszra késztetheti, sőt, arra megítélésem szerint Varga Mihályéknak illik is reagálnia. Kíváncsian várjuk, ez megtörténik-e.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.