Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Mármint atekintetben, hogy a magyar gazdaság legfeljebb 6,5 százalék körüli mértékben eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt. Erre is fény derül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülését követően, amikor ismertté válik, mit gondol az MNB a GDP és infláció idei, jövő évi, sőt 2022-es alakulásáról.

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privatbankar.hu-n jelent meg.

Már több meglepetést is okozott az idén az MNB. A legnagyobbat talán június 23-án. Azzal, hogy továbbra is amondó volt, a magyar gazdaság képes lesz növekedni 2020 egészében, noha a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt a piacok által ugyancsak élénken figyelt másik intézmény, a kormány – a Pénzügyminisztérium (PM) álláspontját magáévá téve – már 3 százalékos visszaesésre módosította a hivatalos előrejelzését.

Az év utolsó kamatdöntése következik. Fotó: MTIAz év utolsó kamatdöntése következik. Fotó: MTI

Akkor azzal indokolta a jegybank a 0,3-2 százalék közötti GDP-bővülésre vonatkozó prognózisát, hogy bár kétségtelenül érezhető a gazdaság lassulása – ahogy Matolcsy György jegybankelnök fogalmazott: az április brutális lett –, ők csak a negyedéves tényadatokból tudnak dolgozni. Magyarul, meg kell várni a június végét, s majd azok után átszámolni az előrejelzéseket. Igaz, a „matek” várható eredményére azért utalt, hogy az MNB a második negyedévre már 7 százalékos zuhanást is elképzelhetőnek tartott.

Egészen szeptember 22-éig kellett tehát várni arra, hogy a jegybank és a kormány (PM) megítélése szinkronba kerüljön. Volt mit összhangba hozni. Az újabb inflációs jelentésre is áldást adó monetáris tanácsi kamatdöntő ülést megelőzően a PM pénzügyi államtitkára már 5,1 százalékosra tette a gazdaság idén várható csökkenését. S lőn világosság: az MNB hajszálra ugyanennyit nevezett meg – igaz, csak a sáv alsó értékeként, a felsőt ugyanis 6,8 százalékra helyezte, magyarul, akár ekkora idei GDP-zuhanást sem zárt ki.

E felső szinthez képest az azóta eltelt újabb három hónapban nem lettek rosszabbak a kilátások. Bár a PM rontotta a maga prognózisát, a tárca vezetője, Varga Mihály a Világgazdaságnak november 25-én adott interjújában azt mondta, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálnak, s ezt a pénzügyminiszter hétfőn, a 2021. évi költségvetés finanszírozásáról tartott sajtótájékoztatón is megerősítette. Kérdés, az MNB is osztja-e ezt a nézetet, ami egyúttal azt is visszaigazolhatná, hogy az addigi tényadatok (értsd: második negyedév) alapján szeptemberben már jól lőtték be, mi várható.

Az év végéhez közeledve azonban már legalább annyira fontos, hogyan látja majd a jegybank a 2021-es esztendőt. Jöhet-e az a bizonyos felpattanás? A kormány szerint igen, bár az csak felerészben hozhatná vissza az idén elszenvedett veszteséget, Orbán Viktorék ugyanis 3,5 százalékos GDP-növekedésben gondolkodnak. Ennél az MNB jóval optimistább képet festett három hónappal ezelőtt. Más kérdés, hogy a 4,4-6,8 százalékos potenciális növekedési sáv szokatlan szélessége érzékelteti azt a nagyfokú bizonytalanságot, amely ma minden gazdasági szereplőt, döntéshozókat és szakértőket egyaránt jellemez. (Az már csak érdekesség: a pozitív 6,8-as prognózis kísértetiesen megegyezik a negatív 6,8-assal, ami akár arra is utalhat, hogy a jegybank két év távlatában mindenképpen szeretne stagnálást viszontlátni).

Kevesebb izgalommal kecsegtet, mi lesz az idei utolsó kamatdöntés, a várakozás szerint ugyanis nem lesz változás. Igaz, az MNB ez ügyben is hozott 2020-ban meglepő lépéseket. Például a már említett júniusi ülésén, amikor teljesen váratlanul levitte a jegybanki alapkamatot, majd egy hónappal később ismét, azóta azonban már nem változott a 0,6 százalékos irányadó ráta. Nem úgy az egyhetes betété, amelyen ugyancsak teljesen váratlanul, augusztusban emelt a jegybank, 0,15 százalékpontot, 0,75 százalékra, amire nem lehetett találni más magyarázatot, mint hogy így akarta az MNB meggátolni a forint gyengülését. Noha a jegybank rendre tagadja, hogy lenne árfolyamcélja és az utóbbi időben e téren már a PM is ezt sulykolja – íme egy újabb konszenzusos pont.

Most az elemzők egyöntetűen úgy vélik, az egyhetes betét kamata nem fog változni a monetáris tanács kamatdöntő ülését rendre két nappal követő, ezúttal december 17-én esedékes tenderen. Egyrészt, mert a fő inflációs mutató az idei év utolsó hónapjában is várhatóan az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt lehet, s hosszabb távon sem várható, hogy 4 százalék fölé kerülne. Másrészt a forint régen látott remek formában van, hétfő este az euróval szembeni árfolyama a 354-es szint alatt tartózkodott, ennyire erős nyár vége óta nem volt.

Ugyanakkor a külső környezet is támogatja az MNB viszonylag lazább monetáris politikáját. Az Egyesült Államokban az irányadó ráta a 2008-as válság kitörése előtti alacsony szinten (0-0,25 százalék) tanyázik, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelentős, több ízben is kibővített kötvényvásárlási programot futtat. Az Európai Központi Bank is folytatta a likviditásbővítő és eszközvásárlási programjait. A közép- és kelet-európai országok jegybankjai közül a lengyel és a cseh még az MNB-nél is alacsonyabb – 0,1 és 0,25 százalékos – alapkamatot tart fenn, a román ugyan magasabbat, 1,5 százalékost, de ez utóbbi szint pont egy nemrég végrehajtott csökkentés eredménye.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.