Egyet aludva a történtekre, olyan fontos részletről értesült lapunk, amely megvilágíthatja, miért mondott le oly váratlanul Nagy Márton az MNB-ben betöltött alelnöki posztjáról.
Eszerint az ok összefügg azzal, amelyre lapunk néhány napja már felhívta a figyelmet. Nevezetesen, hogy a kormány végül a Pénzügyminisztérium (PM) GDP-prognózisát vette irányadónak a 2021-es költségvetés főbb számainak kialakításánál és nem a Magyar Nemzeti Bankét. A PM pesszimistább, s erre az évre 3 százalékos gazdasági visszaesést tart elképzelhetőnek, ezzel szemben az MNB jóval optimistább, nemhogy recessziót, hanem 2-3 százalékos növekedést prognosztizál.
Igaz, ezt még a koronavírus-járvány első heteinek a számaira alapozta a jegybank, az azok alapján kalkulált előrejelzését a március végén kiadott inflációs jelentésében tette közzé. Azóta ezen nem változtatott, mivel ahogyan azt éppen Nagy Márton magyarázta újságíróknak, csak negyedévente, az inflációs jelentések kiadásakor ad az MNB hivatalos prognózist, márpedig a következő ilyen alkalom június 23-án esedékes.
Így addig elvileg az MNB-seknek a 2-3 százalékhoz kell magukat tartaniuk, így a költségvetési egyeztetéseken a jegybankot képviselő Nagy Mártonnak is ezt az álláspontot kellett képviselnie és megvédenie. Ám a jelek szerint ebben kudarcot vallott, annak ellenére, hogy állítólag Orbán Viktor vitatta a PM számításait, s inkább az MNB prognózisához húzott, már csak abból is kifolyólag, hogy szakmai kérdésekben alapvetően Matolcsy György szavára ad.
Ennek ellenére Varga Mihályék elképzelése köszön vissza a parlamenthez benyújtott jövő évi büdzsében, amiben Matolcsy szerint szerepe lehetett abban, hogy Nagy Márton "nem megfelelően képviselte az MNB szempontjait" - fogalmaztak forrásaink. Akik szerint e kudarc aztán azonnali és végleges bizalomvesztéshez vezetett, ezért kellett távoznia ilyen hirtelen az alelnöknek.
