4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Monetáris Tanács ülése után kiadott közleményből egyebek mellett arra lehet következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belátható időn belül nem hajt végre kamatcsökkentést.

Mint arról beszámoltunk, a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,6 százalékon, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. A kamatdöntés után kiadott közlemény szerint az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat (0,6 százalék) és az egyhetes betéti eszköz kamata (0,75 százalék) között különbséget tart fenn – ez fontos üzenet a piaci szereplők felé, azt sugallja ugyanis, hogy nem lehet számítani kamatváltozásra.

Matolcsy Györgyék szerint az infláció 2022-ben térhet vissza 3 százalék közelébe. Fotó: MTI
Matolcsy Györgyék szerint az infláció 2022-ben térhet vissza 3 százalék közelébe. Fotó: MTI

A tanács úgy ítéli meg, hogy az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelkedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakulhat az MNB szerint. Úgy számol, hogy az indirektadó-változások összességében az inflációt 2021-ben 0,8, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik. Ezzel szemben a mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat. Összességében az infláció 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél (3 százalék) körül alakulhat. A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet, ezért a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosságot tartanak indokoltnak a Szabadság téren.

A 2020-ban átmenetileg a GDP 81 százalékára emelkedett államadósság a Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan ismét csökkenő pályára fog állni, mondván, az adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak. A tőkemérleg többlete hozzájárul az ország tartós, pozitív külső finanszírozási képességének fenntartásához, amelynek hatására az ország nettó külső adóssága a következő években tovább mérséklődik – olvasható a tanács közleményében.

Az MNB januárban kiterjesztette az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán. Heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, ami során a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat. Fontos kitétele a közleménynek, hogy az MNB az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni és továbbra is kiemelt fontosságúnak tekinti a hosszabb futamidők súlyának növelését az államadósság lejárati szerkezetében.

A Monetáris Tanács szerint az NHP Hajrá kiemelt fontosságú a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában. A konstrukció keretében 2021. február közepéig több mint 26 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe a kedvező finanszírozási lehetőséget, 1700 milliárd forintot meghaladó összegben. Emellett a nagyvállalatok a Növekedési Kötvényprogram kezdete óta február közepéig összesen közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

Az előző negyedévekhez hasonlóan az MNB március végén ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap-tendereket tart, miután kiemelt szempontnak tartja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az aktív piaci jelenléttel az MNB tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól – szögezi le a Monetáris Tanács közleménye, ami jelzés a piacok felé, hogy a 0,6 százalékos jegybanki alapkamat csökkentésére egyelőre nem kell számítani.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!