Friss kereseti adatok jelentek meg Németországban. A Frankfurter Allgemeine cikke szerint 2024-ben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó havi mediánbére 4013 euró volt, ami átszámolva 1,61 millió forintnak felel meg, és 217 euróval, azaz körülbelül 86 800 forinttal haladta meg az előző évi szintet. Ez 5,7 százalékos nominális növekedést jelentett, miközben az infláció 2,2 százalékos volt, így a reálbérek hosszú idő után ismét érdemben nőttek. Az összehasonlítás kedvéért: a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint Magyarországon 2025 májusában a bruttó átlagkereset 702 800 forint, a nettó átlagkereset 483 ezer forint volt, a bruttó mediánkereset pedig 562 300 forint.
Ha a német éves, és a friss, májusra vonatkozó magyar adatot nézzük, akkor a magyar mediánbér a német harmada. A reálbérek pedig így alakulnak nálunk – meglehetősen beszédesen:
Németországban a keresetek eloszlása sokatmondó.
A munkavállalók harmada bruttó 2800 és 4000 euró, azaz 1,1–1,6 millió forint között keres havonta, míg több mint 10 százalékuk eléri a bruttó 7400 eurót, ami 3 millió forintnak felel meg.
A legjobban fizetett ágazatok közé tartozik az orvosi és fogorvosi szakma, az informatika, a pénzügyi és számviteli terület, valamint az általános iskolai pedagógusoké, ahol a mediánbér 5071 euró, vagyis mintegy 2,03 millió forint. A legalacsonyabb kereseteket a szépségiparban dolgozók (például fodrászok, kozmetikusok) kapják, ahol a bruttó mediánbér „mindössze” 2176 euró, azaz 870 400 forint. Újabb összehasonlítás: Magyarországon a májusi rendszeres bruttó átlagkereset 660 ezer forint volt, a vállalkozásoknál 657 700, a költségvetésben 656 400, a nonprofit szektorban pedig 691 800 forint, ezek mind jelentősen elmaradnak a német szintektől.
A végzettség és a munkaviszony típusa Németországban is hatással van a bérekre: a szakmunkások átlagosan 857 euróval, azaz körülbelül 343 ezer forinttal keresnek többet, mint a segédmunkások, a diplomások pedig közel 3000 euróval, azaz nagyjából 1,2 millió forinttal keresnek többet a végzettség nélkülieknél. A kölcsönzött munkaerő ugyanakkor átlagosan 1500 euróval, hozávetőlegesen 600 ezer forinttal kevesebbet kap, mint a cégek saját állományában dolgozók.
A nemek közötti bérkülönbség Németországban 345 euró, vagyis nagyjából 138 ezer forint a férfiak javára, Nyugat-Németországban pedig 11 százalékos eltérés tapasztalható. Ennek oka többek között az, hogy a nők gyakrabban dolgoznak alacsonyabban fizetett szolgáltatási ágazatokban, kisebb cégeknél, és gyakoribbak a karrierszünetek is.
Jelentős különbségek vannak a régiók között is. A keleti tartományokban a német mediánbér 578 euróval, azaz körülbelül 231 200 forinttal marad el a nyugati szinttől.
A legmagasabb kereseteket Ingolstadt, Wolfsburg és Erlangen városokban regisztrálták, míg a legalacsonyabbakat az Erzgebirgskreis és a Saale-Orla körzetekben. Nyugat-Németországban az iparban, az építőiparban és a pénzügyi szektorban dolgozók átlagosan körülbelül 550 euróval, azaz mintegy 220 ezer forinttal keresnek többet, mint a keleti tartományokban, ugyanakkor a pedagógusok és óvodapedagógusok bére Kelet-Németországban valamivel magasabb.
Fotó: Depositphotos
Érdekesség, hogy a keleti régiókban a nők átlagosan 105 euróval, azaz nagyjából 42 000 forinttal többet keresnek, mint a férfiak, ami inkább a férfiak alacsonyabb keresetéből fakad.
A német dolgozók körülbelül 16 százaléka még mindig a minimálbér közeli kategóriában van, azaz 2676 euró, vagyis 1,07 millió forint alatt keres havonta. Ez főként kölcsönzött munkásokra és külföldiekre jellemző, akik harmada a medián kétharmadánál kevesebbet keres, mivel gyakrabban végeznek segédmunkát.
Magyarországon a nettó átlagkereset 483 000 forint, ami a német minimálbér-közeli szint alá esik.
A szakemberhiány Németországban egyre súlyosabb. 2024-ben 1,4 millió betöltetlen állás mellett 2,79 millió munkanélküli volt, ugyanakkor a legtöbb nyitott pozíció képzett vagy diplomás munkaerőt keresett. A hiányszakmák közé tartozik az egészségügy, a vendéglátás, az építőipar és a szállítmányozás. Az elmúlt három évben a vendéglátásban a bérek több mint 25 százalékkal nőttek, miközben a külföldiek aránya is emelkedett: ma már a teljes német munkaerő 16 százaléka külföldi. Magyarországon ez az arány egyébként 3 százalék.
