2018. július 4. 12:33
mfor.hu

A gazdasági körülmények és a jövedelmek növekedése is masszív alapot biztosít a lakásárak további - korábbinál azért visszafogottabb - emelkedésének.

Egy darabig még biztosan kitart a boom a lakáspiacon, hiszen kedvezőek a körülmények. A gazdasági növekedés a jövedelmek és a foglalkoztatás bővülésében is erősen lecsapódik, ez pedig masszív alapot nyújt az árak további emelkedéséhez - mondta Horváth Áron, az ELTINGA Kutatóközpont vezetője Takarék Lakásárindex ismertetésén. 2000-től kezdve jelentősen meghaladta a jövedelem növekedése a lakásárak változását, így a jövedelmi helyzet alapján a lakások további drágulására lehet számítani. A szakemberek idén még további 5-10 százalékos emelkedést várnak, igaz, a növekedés mértékében az egyes országrészek között nagyobb eltérések lehetnek: a fővárosban várható a nagyobb, míg kisebb településeken inkább 5 százalék közeli emelkedés várható.

A lakásárak növekedésének egyébként még bőven van tere a nettó bérek emelkedése alapján. 2008-hoz képest a bérek ugyanis közel 80 százalékkal emelkedtek, míg a lakásárak "mindössze" 40 százalékot mentek feljebb.

Ráadásul Varga Mihály keddi nyilatkozata alapján is jó eséllyel tovább folytatódhat az árak emelkedése. Az új építésű lakások 5 százalékos áfájának 27-re történő tervezett visszaemelése ugyanis tovább hajthatja a piacon tapasztalt árnövekedést az új lakások árának várható emelkedésén keresztül.

A lakásárak emelkedése tavaly már lassabb fokozatra kapcsolt, hiszen a Takarék Index alapján 2016-hoz képest 10,3 százalékos növekedés volt megfigyelhető a korábbi év 17,3 százaléka után. Magyarország ezzel - némileg visszább lépve korábbi pozíciójához képest - Európában az 5. helyen állt, míg egy évvel korábban a több mint 17 százalékos indexével még vezette a listát.

A legnagyobb mértékben, közel 20 százalékkal Izlandon drágultak a lakások 2017 első háromnegyed évében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A második Málta, közel 12 százalékos áremelkedéssel, a harmadik pedig Írország, mintegy 11 százalékossal.

Túl a csúcson

Magyarország azon államok közé tartozik, ahol a lakásárak már meghaladták a korábbi maximumértékeket. Ilyen még Észtország, Málta, az Egyesült Királyság, Csehország, Finnország, Norvégia és Dánia (valamint az USA). Közülük a válság előtti maximumhoz képest Magyarországon volt 2017-ben a legnagyobb különbség az ingatlanárak között, a Takarék Index alapján a tavalyi év harmadik negyedében már 26 százalékkal többet kellett fizetni az otthonokért, mint 2008 ugyanezen időszakában. Jelentős, 19, illetve 18 százalékos volt az áremelkedés az Egyesült Királyságban és Csehországban Érdekesség, hogy a maximumértékeket több ország esetében is annak ellenére haladta meg a piac, hogy a válság jelentős zuhanást okozott az árakban.

Ahol a lakáspiacokat csupán a válság szele csapta meg, vagy még az sem, ott az árak szinte folyamatosan emelkedő pályán mozognak már hosszú évek óta, egyes esetekben több mint 15 éve. Ebbe a csoportba tartozik Svédország, Ausztria, Luxemburg, Németország, Svájc és Belgium. Utóbbi ország azonban hamarosan gondokkal küzdhet, és itt lehet a fordulat ideje Svájcban is, ahol 15 éves folyamatos növekedést igyekezett hűteni a kormányzat. Németországban 2007-2008-ban, vagyis a válság előtt megindultak az árak felfelé, és a növekedés azóta is tart. Pedig a Bundesbank februári figyelmeztetése szerint a lakások az országban már 15-30 százalékkal túlértékeltek.