Egy hét alatt átlagosan a benzin 10, míg a dízel 17 forinttal csökkent a hazai töltőállomásokon, ami az átlagos néhány forintos mozgáshoz képest kifejezetten jelentősnek mondható. Ugyanakkor az Mfor Üzemanyagár-figyelő rendszeres olvasói számára a történések valószínűleg nem okoztak túl nagy meglepetést, hiszen az látszódott, hogy a forint gyengülése megállt, miközben az olaj olcsóbbá vált a nemzetközi piacokon. Ez pedig általában a finomított termékekben, így az üzemanyagokban is vissza szokott köszönni.
Mindez azonban csupán annyit jelent, hogy a hazai árak a nemzetközi trendeket követték. Így a nálunk tapasztalt áresés a nemzetközi trendeknek megfelelő mozgást jelent. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint uniós összevetésben az egy héttel korábbi kilenccel szemben a friss rangsorban tíz olyan ország van, ahol alacsonyabb a benzin átlagára, mint a magyar kutaknál. Az összevetés alapján tehát nominálisan hiába lett olcsóbb a hazai kutakon a benzin ára, relatív értelemben pont a fordítottja történt.
Némileg talán meglepő, de egy olyan országban, Luxemburgban lett olcsóbb a 95-ös oktánszámú benzin, ahol egyébként a magyarországinál sokkal magasabbak a jövedelmek. A régiós országok versenyében ugyanakkor megtartottuk a helyünket.
Ahogy a benzin esetében, úgy a gázolajnál sem mondhatjuk, hogy a magyar árak lekörözték volna az EU-s országokat, a változás ugyanis hasonló volt az egész közösségben. Ennek megfelelően az egyes tagországokhoz viszonyítva a magyar dízelárak pozíciója nem változott.
Bár az uniós sorrendben összességében ugyanannyi országban maradt drágább és olcsóbb ez az üzemanyagtípus, mint nálunk, a régiós összevetésben mégis olcsóbbak lettek a hazai árak. Egy héttel ezelőtt csupán Ausztriában láttunk a magyarországinál drágább dízelárakat, most viszont két országban (Szlovéniában és Ausztriában) is ezt tapasztalhatjuk.
Megakadhat az árcsökkenés
Ahogy arról számos alkalommal írtunk már, az árakat három tényező tudja érdemben befolyásolni. Egyrészt az év elején rendre emelkedő adóztatás, ami viszont később nem nagyon változik. Másrészt a dollár árfolyama, amely a korábbi nagy gyengülés után ezen a héten stagnál, hajszálnyit erősödött a forinttal szemben. A devizaárfolyamok tehát nem indokolják a további hazai árcsökkenést. A harmadik pedig az olaj ára, amely ugyan továbbra is hektikusan mozog, és összességében tovább esett. (Ezt részletesebben lásd laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár pénz- és tőkepiaci elemzéseiben.)
Az árupiacokon a befektetők továbbra is a politikai hírek miatt aggódnak, és a Donald Trump által kilátásba helyezett vámok miatt óvatosabbak lettek. Az amerikai elnök ugyanis csütörtökön kijelentette, hogy továbbra is fenntartja azt a tervet, hogy 25 százalékos importvámot vetne ki Kanadára és Mexikóra. Ezt az elnök azzal indokolta, hogy szerinte ezeknek az országoknak szerepük van az illegális bevándorlók és a fentanil Amerikába irányuló áramlásában.
Ez egyébként az olajpiacon azért lehet különösen súlyos döntés, mert az USA ugyan a világ legnagyobb termelője lett, de a nyersanyag egy részét külföldön értékesíti, miközben a szomszédjai által kitermelt olajból jelentős mennyiséget vásárol. Így Kanada az Egyesült Államok legnagyobb olajszállítója, az import 60 százalékát adja, míg Mexikó az USA olajimportjának 10 százalékát. Mindez azt jelenti, hogy az olajra kivetett vámok felhajthatnák az amerikai inflációt, aminek a letörésére az elnök garanciát vállalt. Ráadásul az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a héten tartott kamatdöntő ülést, ahol a növekvő inflációs kockázatokra hivatkozva a szervezet elnöke, Jerome Powell a kamatcsökkentések hosszabb időre való felfüggesztése mellett állt ki.
Ha mindez nem lenne elég, akkor ki kell emelni, hogy a piac a február 3-ra tervezett OPEC+ találkozót is feszülten várja. Kazahsztán energiaügyi minisztere szerdán azt közölte, hogy a csoport heti ülésén megtárgyalja Trump terveit az amerikai olajtermelés növelésére, és közös álláspontot foglal el az ügyben. Érdekesség, hogy most a szakértők is csak találgatnak, hogy mi lesz. Az árak esésében ugyanis a tagok nem érdekeltek, ám nyíltan valószínűleg senki nem szeretne szembeszállni az elnökkel.
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint a mögöttünk hagyott hét áresését követően legfeljebb kisebb árváltozás jön majd. Ugyanakkor, köszönhetően annak, hogy az amerikai elnök kifejezetten konfrontatív megnyilvánulásokkal operál, egy váratlan lépés esetén felfele és lefele is komoly kilengések lehetnek.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.