A hazai és az európai üzemanyagárakat monitorozó körképünk, az Mfor Üzemanyagár-figyelő utolsó 2023-as írásában megpróbáljuk azokat az egymással szemben álló hatásokat szintetizálni, amelyek a következő időszak áraira hathatnak. Vannak ugyanis olyan tényezők, amelyek a komoly áremelés irányába hatnak, de ezzel ellentétes folyamatok is körvonalazódnak.
Ahogy azt egy héttel korábban a nemzetközi trendek alapján előrevetítettük, a hazai kutaknál karácsony után áremelkedést láthattunk. A karácsony előtti időszak viszonylag alacsony árai ráadásul azért sem fognak jó ideig visszatérni, mert januártól komoly, 41 forintos jövedékiadó-emelésre kerül sor. Ennek hátteréről korábban több alkalommal is írtunk. Dióhéjban összefoglalva a lépésről annyit érdemes írni, hogy Magyarország uniós kötelezettsége miatt kell megemelni a jövedéki adót, azt ugyanis euróban állapítják meg, ám a forint gyengülése miatt a minimálisan kötelező mértéktől elmarad a hazai terhelés. Az viszont leginkább a hazai költségvetés siralmas állapotával magyarázható, hogy a kormány végül a szükséges mértékhez képest kétszeres adóemelésről döntött.
Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója az Indexnek azt jelezte, hogy az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani. Először húsz, majd huszonegy forinttal drágulnak az üzemanyagok. Miután idén újabb árváltozásra már nem kerül sor, ezért a jövő évet a benzin 590 forinton kezdheti, míg a gázolaj ismét jócskán 600 forint fölé kerülhet, átlagosan 613 forint lesz ez az üzemanyagfajta.
Pedig az elmúlt hetekben a hazai árak euróban számolva nagyobb mértékben csökkentek, mint Európa más államaiban. Ennek köszönhetően
a nyáron még az uniós középmezőnyben lévő hazai árak az év végére a legolcsóbbak közé került, csupán öt országban lehet ennél alacsonyabb áron tankolni.
Mindez azt jelenti, hogy a régiós rangsorban is javítottunk, a magyar benzinár a bolgárnál és a románnál jóval alacsonyabb, míg a szlovénnel hasonló szinten van.
A gázolaj esetében már korántsem lehet ilyen szép képet felfesteni, hiszen ennél az üzemanyagfajtánál a magyar árak továbbra is az európai középmezőnyben találhatóak.
Értelemszerűen ez a régiós rangsorban is visszatükröződik, így a gázolaj esetében továbbra is Magyarországon az egyik legmagasabb ennek a típusnak az ára.
Ha figyelembe vesszük, hogy a januári adóemelés nagyjából 10 eurócenttel emeli a magyarországi árakat, akkor
a dízelnél a hónap második felében nálunk lehet a legdrágább a tankolás a régióban.
Mi ellensúlyozhatja az adóemelést?
A következő hetek nagy kérdése lesz, hogy az alapanyagok ára tovább emelkedik, ami magával húzza a finomított termékekét is, vagy az olajnál ismét gyengülés jön? Az utóbbi hetek történései alapján nagyon nehéz akár hetekre előre megbízható prognózist adni, hiszen az árfolyamokat sokkal inkább a politikai, geopolitikai történések mozgatták, mint a piaci folyamatok. A legutóbbi drágulás például a Vörös-tengeren történt támadások számlájára volt írható, ami miatt számos cég döntött úgy, hogy elkerüli ezt és nem a Szuezi-csatornát használva hajózza be a termékeket Európa irányába. Ez időben és költségben is pluszt jelent, így értelemszerűen ez az árakban is visszaköszönt.
Ezen a héten viszont lejtőre kerültek az árak, csütörtökön például mind a Brent, mind az Amerikában irányadó WTI 3-3 százalékot esett. Ennek hátterében az áll, hogy némileg csillapodtak a kedélyek, és több hajózási társaság is közölte, hogy készen áll ismét a Vörös-tengeri útvonalon való áthaladásra. Ez pedig megnyugtatta a befektetőket, akik már kisebb ellátási zavarokat kezdtek árazni a tőzsdéken. Ugyanakkor a helyzet kiszámíthatatlan, a közel-keleti régióban továbbra is rendkívül feszült a helyzet, bármikor érkezhetnek negatív hírek.
A képletet ugyanakkor bonyolította az, hogy az amerikai készletadatok negatív meglepetést okoztak. Míg decemberben jellemzően a vártnál magasabb készletszinteket jeleztek a hivatalos statisztikák, addig a december 22-ével záródó hét adatai azt mutatták, hogy az amerikai nyersolajkészletek 7,1 millió hordóval csökkentek a várt 2,7 millió hordó helyett. Más kérdés, hogy az adatok részletes elemzését követően az elemzők kevésbé látták aggodalomra okot adónak a helyzetet: a készletcsökkenés nagy része ugyanis olyan régióból származik, ahol a finomítók igyekeznek kiüríteni a készleteket, hogy elkerüljék az év végi szintek alapján kirótt magas raktározási adókat.
Az feltételezhető, hogy
a nyersolaj és a finomított termékek tőzsdei árának csökkenése a hazai kutakon is érvényesülhet, így január első hetében ezek miatt kisebb árcsökkenés várható.
A következő hetek mozgására pedig az általános makrogazdasági adatok, a készletadatok és a geopolitikai történések is hatással lesznek. Amennyiben az infláció az év második felében látott módon tovább csökkenne és alacsony szinten stabilizálódna az Egyesült Államokban és az EU-ban is, az kamatvágásokat és gazdaságélénkítést hozhatna, a magasabb kereslettel pedig magasabb árak jöhetnek. Ha az infláció nem csökkenne tovább, esetleg az év eleji átárazások miatt növekednének, az akár olcsóbb olajárat is hozhat. Közben persze a kínálati oldal változásai is hatással lesznek az árakra, ezek közül az OPEC+ által bejelentett kitermelés visszafogás már ismert, kérdés, hogy az idén a termelésüket növelő államok képesek lesznek-e még több olaj bányászatára. És végül, de nem utolsósorban ott vannak a különböző konfliktusok kérdései, az elhúzódó ukrajnai háború, az egyelőre lokalizált gázai harcok, de az elemzők szerint a Guyana és Venezuela közötti konfliktus vagy éppen Tajvan esetleges megtámadása is óriási kilengéseket hozhat a piacokon.
