A magyar autósok általában véve sem lehetnek különösen boldogok, hiszen jelenleg is a régióban nálunk az egyik legdrágább az üzemanyag. Január elsejétől pedig újabb nagy ugrás jön, az uniós előírások miatt ugyanis a jövedéki adót emelni kell. Hangsúlyozni kell, hogy a kormány azért kényszerül erre a lépésre, mert a forint árfolyama miatt a magyar adóteher alacsonyabb, mint az euróban megállapított minimális szint. Ugyanakkor a mostani 380 forintos euróárfolyam nem indokol olyan mértékű emelést, amit végül az Orbán-kormány meglép.
Érdemes a témánál kissé leragadni, hiszen korábban a kormányzati propaganda Brüsszel ármánykodására hivatkozva 32 forintos áremelésről írt. Ugyanakkor november elején a Mol első embere, Hernádi Zsolt már ennél nagyobb mértékű adóemelésről beszélt. A csütörtökön napvilágot látott információk alapján 41 forinttal ugrik meg az üzemanyagok ára. Ez már csak azért is döbbenetes, mert az mfor.hu korábbi számítása szerint az uniós szabályoknak való megfeleléshez ennek az összegnek a fele is elég lenne. Hogy a kormány ceruzája vastagon fogott, annak alapvetően két oka lehet, az egyik, hogy a költségvetésnek minden forint bevételre szüksége van, a másik, hogy be akarnak árazni egy esetleges nagyobb forintgyengülést is.
Az adóemelést követően a magyar üzemanyagárak lapunk számításai szerint a 95-ös benzin esetén is valószínűsíthetően az EU 27 tagországa közül a 11. legdrágább lesz, miközben most a középmezőny alján állunk az árakat tekintve.
Ha a régiós sorrendet vizsgáljuk, akkor látható, hogy most is a drágábbak között vannak a magyar árak. A januári adóemelés után viszont messze a legmagasabb árak lesznek nálunk. Ez egyébként azért is nagyon fájó, mert a hazai jövedelmek még a régióban is gyengének számítanak, nem véletlen, hogy a magyaroknál csak a bolgárok élnek rosszabbul. Talán nem igényel sok magyarázatot, hogy a tovább dráguló üzemanyagok nem fogják növelni az életszínvonalat, ellenben az inflációval, amiben idén uniós bajnok volt Magyarország.
A gázolajnál ráadásul még egy hajszálnyival rosszabb a helyzet, hiszen az uniós drágasági rangsorban már most is a középmezőnyben állnak a magyar árak. A januári adóemelés után viszont a magyar gázolajár top 10-es lesz.
Talán nem igényel különösebb magyarázatot, hogy a benzinhez hasonlóan januártól várhatóan a dízel esetén is a régióban a magyar autósok járnak majd a legrosszabbul. Az árak ugyanis meg fogják haladni a magyarnál sokkal magasabb életszínvonallal büszkélkedő államok szintjét is. Így például az osztrák kutaknál is olcsóbb lesz a jövő év elejétől gázolajat tankolni, mint Magyarországon.
De mi lesz januárig?
Az olajárak csütörtökön hathavi mélypontra estek, miután a befektetők az Egyesült Államok és Kína csökkenő energiaigénye miatt aggódtak. De nem csak keresleti, hanem kínálati oldalról is nyomás alá került az olaj ára, hiszen az USA kitermelése továbbra is rekordmagasság közelében van.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése a csütörtöki mélypont után azonban pénteken visszapattant, és 75 dollár körül mozgott. Hasonló pályát járt be az Amerikában irányadó WTI olaj jegyzése is. Mindkét olajfajta csütörtökön június vége óta a legalacsonyabb árat ért el, majd pénteken kissé emelkedett.
A szakértők a legfrissebb adatok alapján úgy látják, hogy a világ legnagyobb kőolajimportőre, Kína visszafogja a nyersolaj iránti igényét, így az árak továbbra is nyomás alatt vannak. Árnyalja a képet, hogy egyes adatok szerint a Kínai fogyasztás az év nagyobb részében elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, ugyanakkor Peking tendenciózusan építette a tartalékokat, ami miatt ez a két tétel idén eddig többé-kevésbé kiegyenlítette egymást. A kínai vámadatok azt mutatták, hogy a nyersolajimport novemberben 9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, mivel a magas készletszintek, a gyenge gazdasági mutatók, továbbiakban a finomítók megrendeléseinek lassulása gyengítette a keresletet.
Ami a kínálati oldalt illeti, ott is ellentétes hatások figyelhetők meg, hiszen az OPEC+ tagok – azon belül is a szaúdiak és az oroszok – a termelés visszafogásáról döntöttek. A kieső mennyiség mégsem okozott permanens áremelkedést, mivel az Egyesült Államok kitermelése továbbra is rekordmagasság közelében, napi 13 millió hordó felett maradt. Az amerikai Energiainformációs Hivatal szerdai adataiból az is kiderült, hogy az amerikai benzinkészletek 5,4 millió hordóval 223,6 millió hordóra emelkedtek a múlt héten. A kommentárok szerint ez nagy meglepetés volt, hiszen a piaci konszenzus 1 millió hordós többletről szólt.
A kereslet és kínálat közötti egyensúly kapcsán érdekesség, hogy az olajárak közel 10 százalékkal estek azóta, hogy az OPEC+, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei bejelentették, hogy a jövő év első negyedévére együttesen napi 2,2 millió hordó (bpd) önkéntes termeléscsökkentést hajtanak végre. Mindez egyes szakértők szerint arra is rámutat, hogy a piac nem feltétlen hisz abban, hogy az OPEC+ képes lenne betartani ezt a kitermelési csökkentést.
Szaúd-Arábia és Oroszország, a két legnagyobb olajexportőr csütörtökön felszólította az OPEC+ valamennyi tagját, hogy a világgazdaság érdekében csatlakozzon a termeléscsökkentésről szóló megállapodáshoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg szerdán találkozott, hogy megvitassák az olajárakkal kapcsolatos további együttműködést, míg az OPEC+ tag Algéria közölte, hogy nem zárja ki az olajkínálat csökkentésének meghosszabbítását vagy elmélyítését. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta, hogy a termelői csoport készen áll arra, hogy 2024 első negyedévében visszafogja az olajkínálatot.
Nem látszódik, hogy ezeknek pontosan mi lesz az eredője, ugyanakkor a mostani nemzetközi árak alapján a jövő héten indokolt lenne a fogyasztói árak további csökkentése. Nagy kérdés persze, hogy ezt a kis- és nagykereskedők valóban érvényesítik-e, vagy a januári adóemelés hatását próbálják majd akkor némileg tompítani.
