A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint január-november 242 300 forint volt az átlagos nettó bér Magyarországon, ami 11,2 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. Mivel az átlagos nyugdíj tavaly 135 ezer forint volt, a friss adat alapján folyamatosan az időskori járandóság leszakadása.
Az első hét hónapban az átlagnyugdíj az átlagos nettó kereset 57 százalékát érte el, ez az arány pedig tovább mérséklődött az év további hónapjaiban. A legfrissebb adat alapján ugyanis az átlagos fizetés 55,7 százalékát kapta kézhez tavaly egy nyugdíjas.
Mint arra már több cikkben is felhívtuk a figyelmet, a bérek és nyugdíjak közötti olló egyre szélesebbre nyílt az elmúlt időszakban, a folyamat pedig a jövőben is megfigyelhető lesz. 2019-ben a friss adat alapján minden esély megvan arra, hogy 11 százalék körüli nettó bérnövekedés lesz éves átlagban, amivel párhuzamosan a nyugdíjak csupán az infláció mértékével, - a novemberi kiegészítést is figyelembe véve - 3,4 százalékkal emelkedtek. Az évek óta fennálló jelentős differencia eredménye a nyugdíjak leszakadása. Idén a nyugdíjakat 2,8 százalékkal emelte a kormány, amivel párhuzamosan a makrogazdasági előrejelzések alapján legalább 8-9 százalékos bérnövekedésre lehet számítani majd. A szakadék tehát minden jel szerint tovább mélyül a kétféle jövedelem között.
Mivel a nyugdíjak nem követik a bérek alakulását, az ellátások nemcsak nominálisan szakadnak le, de egyre több időskorú jövedelme csúszik a szegénységi küszöb alá. Vagyis statisztikailag is alátámasztva, egyre több nyugdíjas minősül szegénynek.
Helyzetüket ráadásul nehezíti, hogy az általuk leginkább fogyasztott alapvető élelmiszerek az átlagos inflációt bőven meghaladó mértékben drágultak és várhatóan még drágulnak is tovább. Így hiába az emelés, a magasabb ellátásból kevesebb dolgot tudnak megvenni, ami miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Mindeközben a szárnyaló és lendületesen növekvő bérek bőven fedezik és elbírják az élelmiszerek drasztikus áremelkedését is.
