A jövő évi költségvetés fejezeti kötetei között találtunk rá a kormány kalkulációjára, mely a következő évi társaságiadó-terhelés alakulását részletezi. Ez az egyik olyan mutató, melyre alapozzák az országok besorolását, amikor azt vizsgálják, hogy egy ország milyen mértékben nyújt versenyt torzító, túlzottan kezdveményes vállalkozási környezetet.
A 2024-es költségvetési törvényjavaslat alapján az átlagos társaságiadó-terhelés az idei 5 százalékról 4,8 százalékra csökken jövőre. Ez az elmúlt évtized legalacsonyabb effektív adókulcsa lehet (vagyis a ténylegesen fizetendő társasági adó és az adózás előtti nyereség hányadosa).
Ahogy az az alábbi grafikonon is látható, 2010-es hatalomra kerülése óta a magyar kormányzat évről évre egyre kedvezőbb adózási környezetet biztosít a társaságok számára. Ennek nemcsak a nálunk már működő nagyvállalatok számára van haszna, de jelentős előnyt jelenthet a külföldi műkődőtőke idevonzásában is - melyre egyébként Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter minapi nyilatkozata alapján egyre nagyobb mértékben támaszkodna a kormányzat is. Igaz, ebből a szempontból talán még nagyobb szerepe lehet a direkt támogatásoknak, melyekkel egy-egy beruházását megsegíti a kormány.
A kormányzat kalkulációja szerint a társaságok adózás előtt nyeresége 15 százalékkal 23 118,8 milliárd forintra fog emelkedni jövőre, amiből 13 771 milliárdot tesz majd ki a társaságiadó-alap. A 9 százalékos adókulccsal számolva a számított társasági adó 1239,4 milliárd forint lenne, ám az ideinél nagyobb mértékben számolnak el adókedvezményeket. A kormány várakozása szerint 11,5 százalékkal nő az érvényesített kedvezmények összege, 123,6 milliárd forintra. Így a fizetendő adó 998,4 milliárd helyett 1113 milliárdra emelkedik.
Mivel azonban a fizetendő adó összege kisebb mértékben emelkedik (11,5 százalék), mint ahogy az adózás előtti nyereség nő, az effektív - vagyis átlagos - adóterhelés 5 százalékról 4,8 százalékra mérséklődik.
Magyarország már a 9 százalékos társaságiadó-kulccsal is Európa-rekorder (vagyis ez a legalacsonyabb az öreg kontinensen - a szerk.), az effektív adóval pedig még jobban kiemelkedik a tagállamok mezőnyéből. Ráadásul a globális minimumadó alól is sikerült kibújnia az országnak, lévén a helyi iparűzési adót is figyelembe vették. Így továbbra is marad a nagyvállalatok számára rendkívül kedvező alacsony adóterhelés. Magyarországról egyébként már évekkel ezelőtt kimondta az Európai Parlament, hogy adóparadicsomszerűen működik és lehetővé teszi az agresszív adóterhelést. Az Unión belül még Belgiumról, Ciprusról, Írországról, Hollandiáról és Máltáról fogalmazott meg hasonló véleményt az EP.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
