Mint arról beszámoltunk, a nyugati államok az eddigi legkeményebb szankciókat hozták meg Oroszországgal szemben, válaszként arra, hogy a Vlagyimir Putyin vezette birodalom csütörtök hajnalban megtámadta Ukrajnát. A szombaton bejelentett intézkedések lényege, hogy azok megpróbálják megnehezíteni Oroszország kapcsolatát a globális pénzügyi szektorral, azok célja destabilizálni az orosz gazdaságot.
Ennek érdekében az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és az Európai Bizottság szombaton közölte, szeretnék megakadályozni, hogy az orosz jegybank hozzáférhessen a mintegy 630 milliárd dolláros devizatartalékához. Erre azért lehetnek képesek, mert az oroszok a devizatartalékaik jelentős részét külföldön, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Japánban fialtatják.
„Minél kevésbé tudnak hozzáférni az oroszok a devizatartalékaikhoz, annál sebezhetőbbek lesznek a szankciók második körével szemben” – érzékeltette a Financial Times-nak Daniel Glaser, aki az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusellenes és pénzügyi bűncselekményeket felderítő részlegének helyettes államtitkára volt 2011 és 2017 között.
Egy másik fontos intézkedésként az USA és szövetségei megtiltották a pénzintézeteik számára, hogy az orosz bankszektor egyes tagjaival üzleteljenek, feldolgozzák azok devizatranzakcióit. Emellett több orosz bankot is lekapcsoltak a nemzetközi átutalási rendszerről (nevének angol rövidítésével, a SWIFT-ről), aminek következménye, hogy elveszítették a kapcsolatukat a külvilággal, nem tudnak fizetéseket lebonyolítani.
A letiltottak között van a mérlegfőösszege alapján legnagyobb, 36,4 százalékos piaci részesedésű orosz hitelintézet, a Szberbank, valamint a második legnagyobb (16 százalékos súlyú) VTB, továbbá féltucat további, kis- és közepes méretű bank.
A szankció hatására a Sberbank leányvállalata, a Sberbank Europe AG akár csődbe is mehet, ami a horvátországi és szlovéniai leányvállalatai bezárásával is együttjárna. Legalábbis a potenciális csődre utaló nyilatkozatot tett ma közzé az Európai Központi Bank (EKB), miszerint a Sberbank Europe-nál „a geopolitikai feszültségek hírnevére gyakorolt hatása miatt jelentős betétkiáramlást tapasztaltak, ami a likviditási helyzetének romlásához vezetett.”
Pénteken pedig az a hír látott napvilágot, miszerint befagyasztják Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov, valamint több oligarcha Európában található vagyonát. Közülük Roman Abramovics már be is jelentette, hogy átadta a Bajnokok Ligájában címvédő klub irányítását a Chelsea jótékonysági alapítványának.
De mennyire lehetnek károsak ezek a korlátozások Oroszország számára?
Ha Oroszország nem jut hozzá a külföldön tárolt devizakészleteihez, akkor megnehezülhet számára, hogy megvédje a rubel leértékelődését, vagy tompítsa azt, miután nem lenne elegendő külföldi forrása ahhoz, hogy rubelt vásároljon, s így erősítse a fizetőeszközét. Érzékeltetésül: a Bank of Russia 733 milliárd rubelt (8,78 milliárd dollárt) szabadított fel a tartalékaiból a likviditás növelése érdekében – derül ki a hétfői brutális orosz jegybanki kamatemelést követő közléséből.
Az orosz jegybankkal szembeni szankciók végső soron kereskedelmi banki csődökhöz vezethetnek – vázolja a legsúlyosabb lehetséges következmények egyikét Elina Ribakova, az Institute of International Finance helyettes vezető közgazdásza.
Bankcsődöket idézne elő, ha a hitelintézetek nem tudnák teljesíteni azoknak a betéteseiknek a kérését, akik a háború okozta pánik hatására akarják kivenni a pénzeiket. Ez a folyamat már elkezdődött, a közösségi médiában keringő videók szerint vasárnap délelőtt hosszú sorok sorakoztak egyes orosz ATM-eknél, az emberek rubelről dollárra és más címletekre próbálják átváltani a pénzüket.
„Nagyon bízom benne, hogy a szankciók hatásai azonnal érezhetőek lesznek az orosz pénzügyi piacokon” – mondta egy meg nem nevezett magas rangú amerikai tisztviselő. Hozzátéve: a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy ha Oroszország nem lesz képes megvédeni a devizáját, akkor az szabadesésbe kezdhet.
Más kérdés, hogy Oroszországot némi levegőhöz juttathatja, hogy a jelentős mértékű energiaexportjából befolyó bevételeinek hála, folyó fizetési mérlegének rekordmagasságú, 19 milliárd dolláros a többlete. Ezt a forrást Moszkva a rubel védelmére fordíthatja. Miközben a háború ellenére továbbra is nagy mennyiségű devizabevételre tehet szert az olaj- és gázeladásokból, így van miből fedeznie az importját is.
Hogyan fog reagálni az orosz központi bank?
A közgazdasági logika azt diktálja, hogy a rubel összeomlása elleni védekezéshez szükséges tartalékokhoz való hozzáférés híján a jegybanknak csak két lehetősége maradt: a kamatemelések és a tőkeáramlás ellenőrzése.
Ezekből az egyik fegyvert a Bank of Russia már bevetette: hétfő reggel drasztikusan, 9,5-ről 20 százalékra emelte az alapkamatát.
Ugyanakkor az orosz jegybank Kínától is kérhet segítséget, már csak abból kifolyólag, hogy a devizatartalékai legnagyobb külföldi része, több mint 14 százaléka a földkerekség legnépesebb államában szunnyad. Persze kérdés, hogy Kína eleget tesz-e Moszkva kérésének. Ez első rénézésre a két ország közötti kiemelkedően jó kapcsolat ismeretében valószínűnek tűnik. Csakhogy Oroszország támogatása alááshatná az Egyesült Államok dominanciáját a globális pénzügyekben, ezért a kínaiak joggal tarthatnak attól, az oroszok kisegítése miatt bankjaikat elzárhatják a dollárhoz és az euróhoz való hozzáféréstől. A kínai állami bankok már most blokkolják az orosz olajeladások finanszírozását – mutat rá Szergej Guriev, a párizsi Sciences Po egyetem közgazdásza.
További forrást jelenthet Putyinéknak, ha a Bank of Russia megpróbálná értékesíteni a 2299 tonnás – a világ ötödik legnagyobb – aranytartalékát, vagy annak egy részét. Ezt megkönnyítheti, hogy az orosz jegybank közlése szerint az ország aranytartalékát belföldön tartják.
Más kérdés, hogy az aranytartalék értékesítése nem olyan könnyű – véli Guriev. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az arany nagy mennyiségben való piacra öntése óriási árzuhanást idézne elő, ami értelemszerűen nem érdeke a pénz- és tőkepiacokon tevékenykedőknek, különösen a sárga nemesfémben utazóknak.
Mennyire kiszolgáltatottak a külföldi befektetők?
A nyugati pénzintézetek Oroszországgal szembeni közvetlen kitettsége szerény mértékű. Hiszen a Krím-félsziget 2014-es annektálása után bevezetett szankciók miatt már eleve csökkentek az orosz eszközökben meglévő forrásaik, amelyeket inkább a befektetőbarátabb ázsiai országokban invesztálták be.
Az orosz jegybank adatai szerint külföldi befektetők 2021 végén 57 milliárd dollár értékben birtokoltak orosz állampapírokat, ebből 20 milliárd dollárnyi volt devizában denominált, azaz dolláralapú, 37 milliárd pedig rubelalapú. Az orosz állampapírok mindössze hat százalékos súllyal szerepelnek a JPMorgan azon indexében, amely a feltörekvő piacok helyi valutában kibocsátott kötvényeit tartalmazza és még ennél is kisebb, nagyjából 3 százalék az aránya az orosz devizás állampapíroknak. Az MSCI feltörekvő piaci részvényindexében sem magas Oroszország súlya, 3,4 százalékos, ez kevesebb, mint Szaúd-Arábiáé, vagy Dél-Afrikáé.
A szankciók miatt a tengerentúli tőzsdéken jegyzett orosz papírokból is megindulhat a tőkekivonás – figyelmeztet Peter Williams, az Evercore ISI elemzője –, hasonlóan az 1990-es években történtekhez (az utalás az 1998-as orosz pénzügyi válságra vonatkozhat – a szerk.).
Ami a bankok Oroszországgal szembeni kitettségét illeti, a Nemzetközi Fizetések Bankja becslése szerint a külföldi bankok követelései az ország bankjaival szemben mindössze 29,3 milliárd dollárt tesznek ki a körülbelül 89 milliárdos összes követelésből.
Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy különösen Európa erősen függ az orosz energiaellátástól. Oroszország a világ olaj- és gáztermelésének jóval több mint 10 százalékát adja és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon. Éppen ezen energiafüggőség miatt nem kizárt, hogy a SWIFT-re vonatkozó szankciókból kihagynák az alapvetően az energiaügyleteket elszámoló orosz bankokat.
Folyamatosan frissülő híreink a témában: