A hétvégi választások után vélhetőleg kisebb figyelem irányul a hétfőn reggel közölt adatokra, ugyanakkor voltak olyan vélemények, hogy a Fidesz korábbi eredményeihez képest gyenge szereplésében szerepet játszott az is, hogy az elmúlt két évben a magas infláció miatt sokak életszínvonala romlott. Jó hír, hogy a most publikált adat szerencsére messze van a 2022-ben és 23-ban látott drágulástól, rossz azonban, hogy a jegybank által célként kitűzött 3 százalékos szinttől ismét távolodtunk.
A választással kapcsolatos híreinket itt találja
2024. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elemzői konszenzus minimálisan 4 százalék feletti értéket vártak. Egy hónappal korábban 3,7 volt az éves bázison mért infláció, így némi gyorsulást láthattunk májusban. Jó hír, hogy áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, tehát összességében nem rossz a helyzet. A havi bázison számított csökkenésben fontos szerepe volt a járműüzemanyagok árváltozásának, ez 4,4 százalékkal esett vissza.
A változások kapcsán ki kell emelni, hogy az infláció alakulásában ismét kulcsszerepet játszik az úgynevezett bázishatás, ezúttal viszont ez emelte a mutató értékét. Korábbi hónapokban a 2023. év elején látott óriási áremelkedést követően idén megtorpanó árak jelentős dezinflációs hatást gyakoroltak, addig egy éve májusban már megállt az árak emelkedése, így ez már nem tudta visszafogni a fogyasztói árak átlagos mutatóját. Ugyanakkor a visszatekintő (tehát a tavalyi inflációt alapul vevő) árazás miatt a szolgáltatások ára idén jelentősen nőtt, a KSH is kiemeli például, hogy olyan az államtól nem független tételeknél is komoly drágulás volt, mint a hírközlési szolgáltatások (14,1 százalékos drágulás), az az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás (9,8 százalék) vagy éppen a múzeumi belépők (8,2 százalék).
Nincs nagy változás az élelmiszereknél
A lakosság szempontjából legfontosabb termékcsoport, az élelmiszerek esetén a drágulás átlagosan 1 százalékos volt, ugyanakkor voltak jelentősen tovább dráguló termékek (például a cukor, csokoládé és kakaó, sertéshús, vagy az éttermi étkezés), de olyanok is amelyek ára érdemben csökkent (pl. tojás, liszt, tejtermék, százaztészta). Érdekesség, hogy mind laptársunk Privátbankár Árkosár felmérése, mind a lapunk által elkészített Mfor Nyugdíjas Árkosár felmérés egyaránt azt mutatták, hogy az élelmiszerek ára a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékben esett vissza, igaz, ezek jóval kevesebb tételt vizsgálnak, mint a KSH. Ebből kifolyólag egyes termékek (pl. a fent említett tejtermékek, liszt, stb.) nagyobb árváltozása megmagyarázhatják az eltérést.
Az infláció kapcsán hosszabb ideje (szakmai) vitatéma a háztartási energia árának számítása. A KSH ugyanis, eltérően minden más termékkörtől, ennél a tételnél a fogyasztás volumenét is figyelembe veszi, magyarázatuk szerint azért, mert így a kétféle (a rezsicsökkentett és a lakossági piaci) árból tudnak becsülni egy, a fogyasztók által fizetett átlagos értéket. A látszólag logikus metódus ellenére az év elején ugyanakkor a KSH akkor is árcsökkenéssel számolt, amikor az energiahivatal adatai szerint nőtt a fogyasztás. Az éves bázison ennek egye kisebb a jelentősége, a statisztika ezúttal már csak 2,4 százalékos árcsökkenést állapított meg, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal lett olcsóbb.
Fotó: Depositphotos
Mérsékelt emelkedést várnak a szakértők
Az infláció kapcsán a szakértők jellemzően azon az állásponton vannak, hogy a következő hónapokban 4 és 5 százalék közötti éves inflációs értékeket láthatunk majd. A tavaly májusban kezdődött dezinflációs folyamat miatt júniusban és a második félévben a bázishatás már inkább felfele tolja a mutatót. Szintén az árszínvonal növekedése irányába hathat a szolgáltatások idei évben megfigyelt drágulása. A nyári szezon előtt figyelmeztető jel lehet, hogy májusban havi összevetésben a belföldi üdülések ára 3,4 százalékkal emelkedett.
Ugyanakkor az infláció csökkenése irányába mutat, hogy (egy kiugró, és szakmailag nehezen értelmezhető hónapot kivéve) a kiskereskedelem továbbra is meglehetősen visszafogott számokat produkál, a gyenge kereslet pedig az élelmiszerek esetén mérsékelheti a fogyasztói árak növekedését. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál, ahol ugyan májusban éves bázison még növekedést láthattunk, ám az utóbbi hónapokhoz képest árcsökkenést. Amennyiben ez folytatódna, akkor ez is visszafoghatná az inflációt. Összességében az elemzői konszenzus továbbra is 5 százalék körüli év végi értékről szól.
