Március elején gyors egymásutánban a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) kilenc tagja közül négy – Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – is jelezte, Ukrajna megtámadása miatt kilép. Oroszország részesedése ugyanis a legnagyobb az IIB-ben. A távozási szándékukról a négyek a Prágában tartott informális tanácskozásukon közös nyilatkozatot is elfogadtak.
A lapcsoportunkhoz tartozó Privátbankár.hu akkori érdeklődésére az IIB azt közölte, hogy a médiából és az internetről értesültek az egyes országok kormányzati illetékeseinek azon szándékáról, miszerint szeretnék megszüntetni a tagságukat. Hivatalos értesítést azonban egyik tagállamtól sem kaptak.
Ennek már egy hónapja, ezért indokoltnak tartottuk ismét feltenni a kérdést. Ám a válasz tartalma ezúttal is ugyanaz volt, miszerint:
„az IIB-vel ez idáig egyik tagállam sem vette fel a kapcsolatot a bankból való kilépéssel kapcsolatban”.
Ez azért már furcsa. Hiszen az azóta eltelt időben nem változott az ok, ami a négy tagországot a kilépésre sarkallta, a háború még mindig tart, s egyelőre semmilyen jele sincs annak, hogy vége szakadna. Bár Orbán Viktor a választási győzelmüket követő első, szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, a neki gratuláló Vlagyimir Putyinnak felvetette, hirdessenek ki azonnali tűzszünetet, melyről itt, Budapesten állapodjanak meg, erre az orosz elnök állítólag azt válaszolta, hogy a tűzszünetnek feltételei vannak.
Ezen a sajtótájékoztatón ugyanakkor felmerült a kétes múltja miatt idehaza – különösen ellenzéki körökben – kémbankként aposztrofált IIB neve is. Külföldi újságírói kérdésre Orbán azt válaszolta,
Magyarország semmiképpen nem követi a négy, kilépni szándékozó tagállamot, mivel – mint a kormányfő fogalmazott – meg akarjuk őrizni Budapesten az IIB-t. Hozzátéve: „ami nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, azt megelőzzük”.
Ez a magyar álláspont nem újdonság, hiszen Szijjártó Péter azt már ugyancsak egy hónapja világossá tette, Magyarország nemhogy marad, hanem még növelné is a részesedését. A külgazdasági és külügyminiszter érvelése szerint „amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában”.
Azt tehát nem tudni, tényleg csökken-e az IIB jelenleg kilenctagú tulajdonosi köre, az azonban biztos, hogy lesz egy új csatlakozó. Méghozzá a közismerten oroszbarát Szerbia, amely tavaly kérte a felvételét, amelyet az IIB kormányzótanácsa 2021. decemberi 6-ai ülésén egybehangzóan támogatott. Igaz, ahogy kilépésre, úgy erre a belépésre sem került még sor hivatalosan.
A Nemzetközi Beruházási Bank jegyzett tőkéje egyébként 1 milliárd 124 millió 500 ezer eurót tett ki 2021 végén, ez a pillanatnyi árfolyamon közel 424 milliárd forintnak felel meg. Ennek a második legnagyobb hányadát, 17,36 százalékát fizette be Magyarország, azaz részesedése most csaknem 74 milliárd forintot ér.
Más kérdés, hogy az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha tehát egy tagország kilép e bankból, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a jegyzett tőkéje.
