Heti rendszerességgel jelentkező sorozatunkban az utóbbi időszakban sok jó hírt nem tudtunk közölni olvasóinkkal, ugyanakkor voltak nyugalmasabb hetek. A mögöttünk hagyott napokban viszont ismét pánikszerű olajáremelkedést láthattunk, ami az üzemanyagárakba csak részben épült be, így, ha nem látunk érdemi korrekciót, akkor az a következő időszakban az üzemanyagok árában is visszaköszön majd.
A Brent szerdán lépte át a 100 dolláros szintet, majd csütörtökön célba vette a 110 dolláros szintet. A konkrét kiváltó esemény az volt, hogy az USA és Irán között a tankereket érintő támadások új szintre léptek. Az amerikai erők öt iráni olajszállító tankert semmisítettek meg, erre válaszul Irán tíz hajó ellen intézett támadást a térségben. A harcok ráadásul a Hormuzi-szoroson túlra is kiterjedtek. Az olajpiac szempontjából aggasztó hír volt, hogy csütörtökön a húszik elfoglalták a jemeni Mocha kikötővárost, majd tovább nyomultak a Vörös-tenger partvidékén, illetve a Hanish-szigetek irányába. Ez stratégiai jelentőségű, mert Mocha nagyon közel van a Báb el-Mandeb-szoroshoz, amely a Vörös-tenger déli bejárata.
A fokozódó harcokra reagálva a piac szerdán és csütörtökön azt kezdte árazni, hogy a háború nemcsak a Hormuzi-szoroson, hanem a Vörös-tengeren és Szaúd-Arábia olajipari infrastruktúrájában is tartósan veszélyezteti az olajszállításokat.
Utóbbi azért figyelemre méltó, mert a piaci szereplők azt remélték, hogy a Hormuzi-szoros idővel kiiktatható lesz és a már meglévő csővezeték mellé újat építve a szaúdiak a Vörös-tenger irányába akár már a jövő évben le tudják azt a mennyiséget szállítani, ami az iráni háború miatt kiesett.
Míg a korábbi hetekben azért aggódtak a szakértők és emelkedtek az árak, mert nyersolaj ugyan volt, de a finomítói kapacitások tűntek szűkösnek, most a nyersanyag biztosítása is kérdésessé vált. Mindezek miatt a magyar kutaknál is áremelkedést láthattunk.
A fentiek miatt egyébként Európa-szerte érdemi áremelkedést láttunk mindkét üzemanyagtípusnál. Ugyanakkor elmondható, hogy Magyarországon visszafogottabb a drágulás, ami a kisebb benzinkutak szerint megint az helyzetüket rontja. Mint a Független Benzinkutak Szövetségének vezetői hangsúlyozzák, hogy a Mol „könnyű helyzetben van”, ők a teljes értékláncon keresnek, hiszen a kitermelésen és a finomításon is vaskos a profitjuk, így ők akkor is nagy nyereséget realizálhatnak, ha a kutakon kisebb árrést alkalmaznak. Emiatt viszont a független kutak, amelyek csak a kiskereskedelmi árrésen kereshetnek, kényszerhelyzetbe kerülnek, és sokan ismét veszteségesen kell, hogy működjenek.
Európában nagyobb volt a drágulás
Az egyes uniós országok átlagárait összehasonlító Weekly Oil Bulletin adatai szerint ezen a héten a magyar árak emelkedése visszafogottabb volt. Ezt támasztja alá, hogy míg egy hete hat olyan ország volt, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk, most csak öt.
A magyarországi benzinár pozíciója a regionális sorrendben is javult. A friss adatok alapján most két közép-európai ország volt, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk, miközben egy héttel korábban még három.
A dízel esetében a Weekly Oil Bulletin listája alapján még kedvezőbb a helyzet, hiszen ismét két helyet javítottak a magyar árak. Ebből az üzemanyagfajtából a héten már csak három országban lehetett olcsóbban tankolni Magyarországhoz képest.
Ez azt jelenti, hogy a régióban csupán Bulgáriában olcsóbb a gázolaj. Ugyanakkor a szomszédos országokat vizsgálva nincs olyan, ahol az átlagárakat vizsgálva olcsóbbat lehetne találni.
Segítséget ígért a kormány
Az elmúlt években Orbán Viktor kormányai alatt kétszer is durva beavatkozás volt az árakban, hiszen 2022-ben és 2026-ban is ársapkát vezettek be. Ugyanakkor mindkét esetben kiderült, hogy ez legfeljebb ideig-óráig tartható fent, hosszabb távon az ellátásbiztonságot veszélyezteti. Ráadásul az így keletkező veszteséget végül éppen az autósokkal fizettették meg.
Magyar Péter a héten jelezte, hogy a kormány érzékelte az áremelkedésből adódó problémát, ugyanakkor célzott segítséget szeretnének csak adni.
A szerdai kormányülésen egyeztetettek a kérdésben legfontosabb vállalattal, a Mollal is, a társaság első embere, Hernádi Zsolt részt vett a szerdai kormányülésen. Később Magyar Péter azt jelezte, hogy a döntés elviekben megszületett, Kármán András pénzügyminiszter az utolsó simításokat végzi a részletszabályokon.
A kormányfő péntek délután jelentette be, hogy milyen segítséget adnak az autósoknak. A legfeljebb 150 lóerős dízelüzemű személyautók magánszemély tulajdonosai havi 5000, az év végéig összesen 20 ezer forintos támogatást kapnak – közölte be Magyar Péter. Szerinte a támogatás átlagos autóhasználatnál kompenzálja a korábbi védett ár és a jelenlegi piaci ár közötti különbséget. Az őstermelők és az egyéni vállalkozók is részesülhetnek a támogatásból, amennyiben a feltételeknek megfelelő gépjármű magánszemély nevén van.
Emellett a mezőgazdaság terheit is csökkentené a kormány. Ezt olyan módon oldják meg, hogy év végéig a gázolaj árában lévő jövedéki adó teljes összegét visszaigényelhetik az agrárvállalkozások.
A fentiek alapján a lakosság és a vállalkozók egy része ugyan támogatást kaphat a dízel vásárlásához, ám a piaci árak ennél az üzemanyagtípusnál és a benzinnél is tovább növekedhetnek. Ha nem jön valami meglepő fordulat, akkor az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint a jövő héten további 6-8 forintos drágulás jöhet a benzinnél, míg a gázolaj ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedhet.
A grafikonok a cikk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
