2024. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3 százalékkal csökkent. Ugyan az elemzők többsége minimális lassulást várt az egy hónappal korábbi 4 százalékos értékhez képest, a mostani adat pozitív meglepetésnek tekinthető. Ugyanakkor ismét vannak olyan tételek, amelyek miatt lesznek, akikben kétség merül fel a hivatalos adatok és a valóságban tapasztalt ármozgások közötti különbségek miatt. (Ezekről cikkünkben még szót ejtünk.)
Közleményében a KSH megjegyzi, hogy az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal nőtt, ezen belül a cukoré 27,4, a büféáruké 9,2, a csokoládéé és kakaóé 9,1, a gyümölcs- és zöldségléé 8,7, az éttermi étkezésé 8,1, a sertéshúsé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,6 százalékkal. A termékcsoporton belül a tojás ára 22,3, a liszté 19,2, a tejtermékeké 10,2, a száraztésztáé 10,0, a kenyéré 8,2, a tejé 6,2, a baromfihúsé 5,5 százalékkal csökkent.
Laptársunk, a Privátbankár immár 17 éve készülő árkosár felmérése a június elején tapasztalt árak alapján ennél nagyobb mértékű drágulást regisztrált. Igaz, hozzá kell tenni, hogy itt a különbségben két tényező is közrejátszik. Egyrészt, a KSH sokkal szélesebb bevásárlói kosárral dolgozik, mint az Árkosár, így egy-egy termék nagyobb árváltozása a hivatalos adatokban kevésbé érződik. De meg kell azt is említeni, hogy kollégáink az egy hónappal korábbi felmérés során a KSH-nál nagyobb mértékű árcsökkenést mértek, így a különbséget magyarázhatja az adatok „kisimulása” is. Az Árkosár havi adatai szerint a májusban mért közel 3 százalékos csökkenés után júniusra 3,5 százalékot emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest. Ennél a hivatalos statisztikák mindkét hónapban jóval kisebb változást regisztráltak.
Az infláció motorja idén egyértelműen a szolgáltatások lettek, a beszámolóinkban többször felemlegetett drasztikus távközlésidíj-emelés mellett más tételek is felfele húzták ezt a termékcsoportot.
A KSH szerint a szolgáltatások 9,7 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 13,1, a testápolási szolgáltatások 10,7, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 3,0 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 4,2, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkek 4,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az új személygépkocsik ellenértéke 5,7, a szobabútoroké 2,1, a konyha- és egyéb bútoroké 1,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 0,8 százalékkal nőtt.
Akad két tétel, amelyek érdemben lefele húzzák is az inflációt, az üzemanyagok és az energia, ezeknél érdemes kicsit elidőzni. A hivatalos adatok szerint éves összehasonlításban a járműüzemanyagok 3,2 százalékkal drágultak, ám ennél sokkal érdekesebb, hogy a KSH szerint havi bázison viszont 3,2 százalékkal olcsóbb lett a tankolás. Aki vásárol üzemanyagot, vagy elérik a kormány és a benzinkutasok közötti vitákról szóló hírek, azok az árcsökkenés hírére felhúzzák a szemöldöküket. Időnként vannak a KSH adataiban akár szakmailag is nehezebben értelmezhető tényezők, ám itt viszonylag egyszerű a magyarázat. Az adatfelvételre jellemzően a hónap első felében kerül sor, míg a kutaknál június második felében ugrottak meg az árak. Elvileg ezek az ármozgások kisimulnak, és a következő hónapban az üzemanyagárak már felfele fogják húzni az inflációs mutatót.
Fotó: Pixabay
A fogyasztói árak alakulásánál a másik érdekes tétel az energiaárak alakulása. A hivatalos adatok szerint éves bázison a háztartási energia 2,7, ezen belül a vezetékes gáz 5,2, az elektromos energia 2,4 százalékkal olcsóbb lett. De havi bázison is árcsökkenést mutattak ki, hiszen összességében a KSH szerint a háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 4,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Ha valaki nem érzékelte az árváltozást, az nem az ő hibája, a statisztikusok ugyanis, ellentétben minden más termékkel, ennél a tételnél a fogyasztási adatokkal súlyozzák az árakat, így próbálják figyelembe venni, hogy a rezsicsökkentett árak mellett létezik egy másik ársáv, a lakossági piaci ár is. A módszertannal kapcsolatban korábban a szakértők is elmondták az ellenvetéseiket, illetve az is nehezen értelmezhető volt, hogy olyan hónapokban is árcsökkenést számolt a KSH, amikor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint bővült a fogyasztás. Ebből a szempontból nyilván érdekes, hogy egy olyan hónapban, amikor a háztartások költségeiben a gázfogyasztás elhanyagolható tételnek számít, ez az inflációt mégis kimutathatóan csökkenti.
Mérsékeltebb lehet az éves drágulás
A vitatott tételek ellenére továbbra is zajlik a dezinflációs folyamat, amiben a nemzetközi folyamatok mellett a mérsékelt hazai fogyasztás is szerepet játszik. Az idei évben a hivatalos adatok szerint ugyan jelentős reálbér-emelkedés volt, ám ez a kiskereskedelmi forgalomban csak mérsékelten érvényesült. Ha az adatokat nem kérdőjelezzük meg, akkor logikus magyarázat lehet erre, hogy az előző két év érezhető reálbércsökkenése miatt sokan felélték a pénzügyi tartalékaikat, most próbálják ezeket visszaépíteni, és ez áll a vártnál kisebb fogyasztásbővülés mögött.
Az elemzők is jóval optimistábbak lettek a tavaszi időszakhoz képest, hiszen akkor a nyári időszakra 4, míg ősztől bőven 5 százalék feletti drágulást prognosztizáltak. Ehhez képest a friss adatok jóval kedvezőbbek lettek, és
az előrejelzések alapján már csak az év utolsó hónapjaiban lehet 5 százalék feletti az infláció.
Kockázatot jelent persze az alapanyagok, így az olaj drágulása, de a nemzetközi szállítási árak is érdemben emelkedtek, ezek pedig felfele húzhatják a fogyasztói árakat is.
A legfontosabbnak ugyanakkor az tekinthető, hogy a forint árfolyama stabil legyen, hiszen egy komolyabb gyengülés az inflációra is hatással lenne. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a globális kockázatvállalási kedv érdemben nőtt, ami támogatja a magyar devizát is. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a kormány által hétfőn bejelentett adóemelések ellenére csak átmeneti volt a magyar fizetőeszköz megingása.
