2019. január 8. 19:25

Brutális mértékben nőtt a kínai munkásoknak kiadott munkavállalási engedélyek száma 2017-ben egy friss statisztika szerint. Ez egyben az ukrán vendégmunkások dömpingjét is visszaigazolja.

A legfrissebb statisztika is visszaigazolja: a hazai munkaerőpiacon a munkaerőhiány egyik fő megoldási lehetőségét a külföldi munkavállalók jelentik. Ez részben a kormányzati szándékkal is egyezik, hiszen 2016-ban külön programot indítottak ukrán vendégmunkások hiányszakmákban történő foglalkoztatása céljából. Ám nemcsak az észak-keleti szomszédunktól áramoltak külföldi munkavállalók a piacra - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat most közzétett, 2017-re vonatkozó statisztikájából.

Eszerint jelentősen megugrott 2017-ben a kiadott munkavállalási engedélyek száma és azon külföldi munkavállalóké is, akik foglalkoztatása csupán bejelentéshez kötött.

Az NFSZ adatai szerint 2017-ben összesen 9274 munkavállalási engedélyt adtak ki harmadik országbeli állampolgárok részére, ami közel ezerrel nagyobb szám az előző évinél. Az országcsoportonkénti megoszlásban viszont jelentősebb változások történtek:

  • nem EU-s európai országból érkezőknek 2098 engedélyt adtak ki 2017-ben a korábbi 2790 után,
  • nem EU-szomszédos országból érkezőknek a korábbi 1839 engedély után 790-et adtak ki,
  • Európán kívüli országból érkezők részére pedig a korábbi 3513 engedély után 7176-ot adtak ki a hatóságok.

A szomszédos országok esetében a visszaesés annak köszönhető, hogy a legtöbb szerb és ukrán állampolgárt szezonális, 90 napot nem meghaladó munkaszerződéssel foglalkoztatták, ami nem engedélyhez kötött. A másik ok, hogy a kormány bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezte a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is, az így álláshoz jutó szomszédos országból érkező munkaerő létszámát a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal tartja számon.

2017-ben a legtöbb engedélyt zömében Ázsiából érkezők számára adták ki:

  • 1625 engedélyt kínai,
  • 912-t vietnámi,
  • 710-et koszovói,
  • 589-et pedig thaiföldi állampolgárhoz került.

Forrás: NFSZ Forrás: NFSZ

Jelentős változás, hogy a korábbi időszakhoz képest 173 százalékkal nőtt azok száma, akik külföldiként a fővárosban vállaltak munkát engedéllyel, ellenben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 76 százalékkal csökkent az engedéllyel foglalkoztatottak száma.

Az adatok alapján a külföldieket főként a feldolgozóipar szívta fel, de nagy igény mutatkozott irántuk a kereskedelem, gépjárműjavítás, a vendéglátás, valamint az információ, kommunikáció területén is.

Engedély nélkül özönlöttek az ukránok

A munkáltatók 2017-ben 13 056 külföldi, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalót jelentettek be. Ez az előző évinél 23,7 százalékkal magasabb szám, és egyben 2010 óta nem látott rekordot is jelent. Országok szerinti lebontás alapján  továbbra is a románok képviseltetik magukat legnagyobb számban a bejelentett külföldi dolgozók körében, igaz, a korábbi 5663 után már "csak" 3889-en voltak 2017-ben. Több mint a négyszeresére ugrott ugyanakkor az ukrán bejelentettek száma: 789-ről 3246-ra. Ez összefüggésben van a cikkünkben korábban már említett kormányzati lépéssel, mely révén a hiányszakmákban támogatták az ukrán vendégmunkások foglalkoztatását.

Forrás: NFSZ Forrás: NFSZ

Az ukránok mellett arányaiban hatalmasat ugrott még a szerb vendégmunkások száma is, a korábbi 83 után 2017-ben 672 Szerbiából érkező dolgozót jelentettek le a cégek.

Megyei lebontás alapján a legtöbb engedély nélkül foglalkoztatottat budapesti és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkáltatók jelentettek be. Nemzetgazdasági ágak szerint a legtöbben, majdnem négyezren az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén dolgoztak, de több mint 2200-an dolgoztak ilyen formában a feldolgozóiparban is. Arányaiban a legtöbb új külföldi vendégmunkást az építőipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazata szívta fel.