Magyarország januárban 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki dollárban jegyzett kötvényeket, ami az idei devizafelvételi szükséglet jelentős részét fedezte. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója azt mondta, hogy az idei évre még szükséges, mintegy 750 millió eurónyi devizahitel-szükséglet túl kis összeg ahhoz, hogy eurókötvény-kibocsátással finanszírozzák.
Ezért nyár végén, vagy ősz elején úgy módosítják a finanszírozási tervüket, hogy a jövő március lejárat előfinanszírozásával nagyobb kibocsátást lehessen végrehajtani, ez 1-2 milliárd euró lehet.
Kurali Zoltán közölte: az ÁKK vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a koronavírus válság idején jegybanki repó rendszerben vásárol háromezer milliárd forint (8,88 milliárd dollár) értékű, jórészt 2025-ben és 2026-ban lejáró kötvények egy részét csereaukciók során visszavásárolják.
Az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy miután a nagy jegybankok kamatemelési ciklusaik végéhez közelednek, és hogy az infláció a visszahúzódás jeleit mutatja, az ÁKK el akarta kerülni a magasabb hitelfelvételi költségeket az idei év első hónapjaiban a hosszú lejáratú, forintban dominált adósság esetében.
"Ennek érdekében a kibocsátott váltakozó kamatozású kötvények és kincstárjegyek részesedését növeltük. Ez azt jelenti, hogy amikor a kamatszintek csökkenni kezdenek, ezeket a papírokat viszonylag gyorsan újraárazzák, hogy biztosítsák, hogy az inflációs csúcs az adósságkezelésben is átmeneti legyen". (MTI)
