Orbán Viktor pofozógépként ment neki Németországnak és Ukrajnának a gazdasági évnyitón

Nagy Elek: A tudáson múlik a siker

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt: a magyar gazdaság sikeressége a tudásba való befektetésen múlik. Véleménye szerint a jövőt azok nyerik meg, akik előrelátóan fektetnek a tudásba. Példaként a dán népfőiskolai rendszert és a szingapúri oktatási modellt említette, amelyek hozzájárultak gazdasági sikereikhez.

A tudásalapú gazdaság megteremtésében kulcsszerepet játszhat a mesterséges intelligencia, ezért fontos, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mihamarabb elsajátítsák használatát. A kamara már tárgyalt Palkovics Lászlóval az innovációs lehetőségekről.

A legkisebb vállalkozások legnagyobb problémájának az adminisztrációs terheket nevezte, amelyre a kamara 15 pontos akciótervet dolgozott ki. A KATA módosításának szükségességére is felhívta a figyelmet: szerinte lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozók cégeknek is számlázhassanak, az adót pedig a megrendelő fizesse meg.

A magyar cégek nemzetközi versenyképességét növelné, ha az állami közbeszerzésekben nagyobb arányban vennének részt hazai tulajdonú vállalatok, mint más európai országokban. Végül bejelentette, hogy májusban kkv-termelékenységi konferenciát terveznek a Nemzetgazdasági Minisztériummal.

Puskás szavai

Nagy Elek a Demján Sándor tőkeprogramot hozta fel a kormánnyal való sikeres együttműködés példájaként, amely új korszakot jelent a kamarai szolgáltatásokban. Az MKIK saját alapkezelőjén és hálózatán keresztül segíti a növekedésre képes kkv-kat, javítva hitelképességüket.

„Csak az az edző érhet el hosszú távon sikert, aki a támadó játékra helyezi a hangsúlyt, aki a támadásszövés szépségére tanítja a játékosait” – idézte Puskás Ferencet.

„Nem oda kell futni, ahol a labda van, hanem oda, ahol a labda lesz” – zárta gondolatait Nagy Elek.

Nagy Márton: Nem értem

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2024 a globális gazdaság újrasúlyozásának éve, amelyben az államok fejlesztő államokká válnak. Kína már korábban elindult ebbe az irányba, az Egyesült Államok most zárkózik fel, és meglepő módon Németország is hasonló lépéseket tett.

Az amerikai kormány 1000 milliárd dolláros techberuházást jelentett be, védővámokat vetett ki, csökkenti az adókat, és gyárakat telepít vissza. Összességében 4500 milliárd dolláros adócsökkentés és 2000 milliárd dolláros állami kiadáscsökkentés várható.

Németország feladta a fiskális konzervativizmust, eltörölte az adósságféket, és 500 milliárd eurós fejlesztési alapot hozott létre, miközben növeli a védelmi kiadásait is. A német gazdaság így évente a GDP 2 százalékával bővülhet.

A miniszter szerint Kína után az Egyesült Államok és Németország is belépett a gazdasági világversenybe. „Nem értem” – utalt arra, hogy Brüsszel továbbra sem reagál érdemben a változásokra.

Hat lépés

Magyarország gazdaságpolitikájáról szólva emlékeztetett: „amit a miniszterelnök úr is sokszor elmondott, a gazdasági semlegesség ad nekünk iránymutatást.” Kifejtette, hogy „a gazdasági semlegesség az, amikor a gazdaságpolitikánkat el kell helyezni, ebben tudunk mozogni.” Erre épül az új gazdaságpolitikai akcióterv, amelyben „ennek a gazdasági semlegességnek leér a lába konkrét akciótervek folyamán.”

Hat fő gazdasági programot sorolt fel: „A Demján-Sándor program, a KKV-fejlesztése, a bérkonvergencia, tehát a bérek felszállkoztatása, és a lakhatás. Ez amit már tavaly bejelentettünk.” Ezt három új elem egészíti ki: „A száz gyár építése, az adócsökkentő politika folytatása, és az infláció elleni program, főleg az élelmiszerinfláció.” 

Fordulni fog az építőipar

„Most ebben a keretrendszerben szeretnénk, hogyha repülőrajtot venne a gazdaság, és azt kell mondanom, hogy nyolc olyan pont van a gazdaságban, ami egyértelműen mutatja a fordulatot.” Ezek közé sorolta „a foglalkoztatás, a reálbérek alakulása, ami lényegébeb tavaly 9 százalékos, idén 5 százalékos reálbérnövekedést jelent.” Emellett a fogyasztás az Európai Unióban az egyik legmagasabb mértékű növekedésben. A kereskedelmi forgalom 4,7 százalékkal emelkedett januárban, a turizmus rekordévet zárt, és a repülőtér forgalma is csúcsot döntött januárban és februárban.

A hitelezési fordulat jelei is láthatók szerinte: „Lakosság hitelezés tavaly éven rekordot mutatott. Mind a lakás hitelezés, mind a fogyasztás hitelezés.” Hozzátette: „A lakás hitelezésben a piaci hitelezés, nem a támogatott hitelezés. Nagyon fontos.” A lakáspiacon több mint 40 százalékos tranzakciós növekedést említett, míg az autópiacon is pozitív tendenciát említett. Az építőiparban is fordulatot vár: „Ha megnézi valaki a rendelésállományokat, ott is 16 százalékos emelkedés, mert azt mutatja, hogy az építőipar fordulni fog.”

Az infláció nem nyugszik

Az infláció jelenleg a legnagyobb kihívás: „Jelenleg. Rövid távon. És utána átmegyek a közép-hosszú távra is.” A reálbérek alakulásáról elmondta: „Az a kérdés, hogy ma a bérek magasabban vannak-e, mint három év alatti infláció. És ez az állítás, és ez a kék vonal, hogy ma a bérek 8,7 százalékkal magasabban vannak, mint az infláció.” Kiemelte: „Az első decilisbe a minimálbíreseknél, ez 17 százalék. A minimálbíreseknél adtuk vissza a legerősebben.”

Figyelmeztetett, hogy az infláció továbbra is problémát jelent: „Az infláció, úgy szokták mondani, sosem nyugszik, jön vissza.” A januári infláció 5,5 százalék, az élelmiszerinfláció 6 százalék, és februárban további növekedés várható. „Ezzel foglalkoznunk kell.” A pénzügyi szektor árainak emelkedése kapcsán hozzátette:

„Itt elmondtuk, hogy mit szeretnénk, a számacsomagokkal is kell követni valamit.”

Két nagy lánc tett értékelhető ígéretet

Az élemiszerárak növekedése miatt tárgyalnak a legnagyobb kereskedőkkel: a hat nagy élelmiszerlánc közül kettő tett konkrét vállalást az árak csökkentésére, négy még nem, de a kormány egy héten belül dönthet az ügyben. Hangsúlyozta, hogy „az árnövelőkkel szemben föl kell lépni”, ezért vizsgálják a beszállítói haszonkulcsok maximálását is.

Kiemelte, hogy a száj- és körömfájás vírus terjedése súlyos helyzetet teremthet az agráriumban. „Ha elterjed, brutális hatása van” – mondta, utalva arra, hogy a vágóhidak leálltak, az állatmozgatás szünetel, és a sertéshús- és tejárakra is nyomást gyakorolhat a járvány. A kormány forrást biztosít a termelők kártalanítására, de a legfontosabb cél a betegség megfékezése.

Áfa-visszatérítés

Ide sorolta a nyugdíjasok áfa-visszatérítését is. „Zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetén havi 10-15 ezer forintos visszatérítés lesz.” A támogatás elektronikus kártyás rendszerben működne, és a nyugdíjasok számára már bejelentették, hogy az év második felében indulhat.

A minimálbér költség, a cégek digitalizálnának

A minimálbér-emelések kapcsán hangsúlyozta, hogy „a minimálbér a lakosságnak bevétel, a vállalatoknak költség”, ezért a gazdasági növekedés fenntartása kulcsfontosságú. Rámutatott, hogy Magyarországon kétlépcsős minimálbér-rendszer működik, és ha ezt is figyelembe vesszük, az ország az EU 18. helyén áll. Az ezer eurós minimálbér elérésére 2028-ra lát reális esélyt.

A vállalati beruházásokat és termelékenységet érintve elmondta, hogy a vállalatok elsősorban digitalizációval és informatikai fejlesztésekkel kívánják növelni hatékonyságukat. „Digitalizálni akar mindenki” – fogalmazott. A cégek beruházási hajlandósága nő, és a gazdasági fordulat jelei egyre inkább láthatók. Az infláció továbbra is kihívás, de a kormány célja egy stabil és kiszámítható gazdasági környezet biztosítása.

Évi 320 milliárd forint

Nagy Márton a vállalkozások támogatásáról, az adócsökkentésekről és a költségvetési egyensúly fenntartásáról beszélt. Kiemelte, hogy a kormány eddig is támogatta a kis- és középvállalkozásokat a Széchenyi Kártya hitelprogrammal, amelynek volumene jelenleg 5000 milliárd forint. „Ezért a költségvetés is évente 320 milliárd forintot fizet ki” – hangsúlyozta.

A digitalizáció fontosságát is kiemelte, különösen a mikrovállalkozások esetében, amelyek gyakran „nem léteznek, mert nincs digitális lábnyomuk”. Példaként említette, hogy 9000 vállalkozás nyújtott be pályázatot honlapfejlesztésre, összesen 8,5 milliárd forint értékben.

Az adózással kapcsolatban ismertette, hogy az áfa alanyi adómentességének határa 12-ről 18 millió forintra emelkedik, valamint dolgoznak a kisvállalati adó (kiva) értékhatárának növelésén: az árbevételi határ 6-ról 12 milliárd forintra, a létszámkorlát pedig 50-ről 100 főre nőhet.

Nem állnak készen az ESG-kötelezettségekre?

Reagált Nagy Elek felvetéseire is, és jelezte, hogy a kormány azt fogja javasolni, hogy a KKV-k számára az ESG-kötelezettségek bevezetését legalább egy évvel halasszák el. Az NTAK rendszer problémáira is kitért, és elmondta, hogy a jelenlegi kettős adatbeviteli kötelezettséget 2026 szeptemberétől egy egyszerűbb rendszer váltaná fel.

Végül hangsúlyozta, hogy a költségvetési egyensúly fenntartása kiemelt cél, és „a költségvetés hiányának csökkennie kell, az államadósságnak csökkennie kell”. Az elsődleges hiányt nullára csökkentenék, így a költségvetési egyensúly megőrzése biztosítható szerinte.

Varga Mihály viccelődve indít

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnökeként először szólal meg, humorosan indítva. Megköszönte a meghívást és a bizalmat, majd megemlítette, hogy korábban a József Nádor téren dolgozott, most pedig a Szabadság térre került, mindkét épület Alpár Ignác tervei alapján készült. Utánanézett az építész munkásságának, aki 120 épületet tervezett, köztük fürdőházakat és sírhelyeket is, de hozzátette:

„ezzel talán még ne siessünk ennyire előre.”

A beszédében ígéretet tett arra, hogy néhány kulcskérdésre fókuszál. Elsőként a világgazdasági helyzetről kívánt beszélni, mivel ez jelentősen befolyásolja a monetáris politika mozgásterét.

Világméretű tendencia

Varga Mihály szerint az európai gazdaság versenyhátrányban van, miközben egyre több országban gyorsul az infláció. Kiemelte, hogy a világpiacon ismét emelkedtek az élelmiszer- és nyersanyagárak, ami hozzájárul az infláció növekedéséhez. Hozzátette, hogy a jegybankok fokozatosan csökkentik a koronavírus-válság idején felépített eszközállományukat.

Behúzzák a féket a jegybankok

Az élelmiszerárak világpiaci növekedése 2024 márciusa óta tart, különösen a növényi olajok és tejtermékek esetében. Ugyanakkor megjegyezte: „a cukor világpiaci ára 16,6 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a hazai forintban mért árak alig változtak”, ami ismét azt mutatja, hogy „a kiskereskedelemben az árak lefelé sokkal kevésbé árazódnak át a hazai szereplőknél”.

A világ pénzügyi folyamatairól szólva rámutatott, hogy a 2010-es éveket követően a jegybankok bőséges likviditást biztosítottak a gazdaság számára, de most ennek visszaszorítása zajlik. Hangsúlyozta, hogy „a világ fejlett országainak átlagos államadósság-rátája a GDP 100 százalékát teszi ki”, ami az elmúlt évek eladósodási hullámának következménye.

Kitért a védelmi kiadások növekedésére is, amely az Európai Unióban a GDP 4,5 százalékát érheti el, míg Németország és Franciaország esetében 3-3,5 százalék közötti szintre emelkedhet. Ez a következő időszakban 800 milliárd eurós kiadást jelenthet.

Európa lemaradt

Az infrastruktúra területén összehasonlította Európa és az Egyesült Államok beruházásait. „2010-hez képest az Európai Unióban a szárazföldi közlekedési infrastruktúra beruházások 14 százalékkal csökkentek, míg az Egyesült Államokban 45 százalékkal nőttek.” Az infrastrukturális fejlesztések elmaradása jelentős versenyhátrányt okoz Európának.

Végül az Európai Központi Bank (EKB) szerepére tért ki, kiemelve, hogy az EKB elnöke a kamatvágás után világossá tette, hogy „az Európai Központi Bank nem készül finanszírozásra ezeken a területeken.” Ezért továbbra is kérdés, hogy a szükséges beruházások hosszú távú finanszírozása hogyan alakul. Összegzésként hangsúlyozta, hogy a külső környezet gyorsan változik, miközben a geopolitikai feszültségek és a gazdasági kihívások továbbra is fennállnak.

Varga Mihály szerint elindultunk a növekedés irányába

A költségvetési politika egyensúlyjavító pályán mozog, és a GDP-arányos elsődleges egyenleg 2021 és 2024 között 4,9 százalékpontos emelkedéssel az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban. Hozzátette: „a költségvetés kamatfizetések nélküli pozíciója 0 körül van, ami mindig egy nagyon fontos jelzővonal a költségvetés fegyelmezettségének megítélésében.”

A folyó fizetési mérleg egyenlege is javult, 11,5 százalékpontos emelkedéssel az EU-ban a legnagyobb növekedést mutatta. Januárban az árukülkereskedelmi többlet közel egymilliárd euró volt, ami pozitív trendet jelez.

A GDP alakulásáról szólva elmondta, hogy a negyedik negyedéves adatok szerint Magyarország elindult a növekedés irányába. Az uniós országok negyedéves növekedési rangsorában a 11. helyet foglaljuk el, és a magyar gazdaság növekedése meghaladta az uniós átlagot.

Keresleti bizonytalanság, infláció

A beruházások visszaesését is érintette, amely az EU több országában megfigyelhető. Bár a magyar beruházási ráta 2019-hez képest csökkent, még mindig a 8. legmagasabb az EU-ban. Az állami beruházások csökkentése egy kiegyensúlyozó lépés volt, de a lakossági és vállalati beruházások is mérséklődtek.

A vállalati szektor helyzetét elemezve kiemelte, hogy a legnagyobb kihívások: „keresleti bizonytalanság, az inflációtól való félelem és a gazdasági környezet adminisztratív terhei.”

A növekedés alapjai szerinte egyre szélesebbek, és „a fogyasztás most a magyar gazdaság növekedési motorja.” A lakossági fogyasztás régiós összevetésben gyorsabb dinamikát mutat, amit a reálbérek növekedése, a kormányzati támogatások és az állampapírok kamataiból származó jövedelem növekedése is támogat.

Jól állunk a visegrádi országok között

A bérek alakulásáról elmondta, hogy „nemcsak a nominális bérek, hanem a reálbérek is jelentősen nőnek”, és Magyarország ebben kiemelkedő helyen áll az EU-ban. Az adókedvezmények bővítése pedig tovább növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.

A vállalati beruházások kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok likviditási helyzete a legjobb a visegrádi országok között, a GDP 30 százalékát teszi ki, miközben a második helyen álló országban csak 20 százalék körüli ez az arány. A pénzügyi szektor stabilitása megfelelő, és a külföldi tőkebeáramlás hosszú távon is folyamatos.

A lényeg egy mondatban

a magyar bankrendszer stabil, a hitelezési képessége erős, de a hitel-betét mutató tekintetében elmarad a régiós átlagtól. „Összességében egy egészséges bankrendszerünk van, amelynek a hitelezési képessége kifejezetten erős” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalati hitelkereslet még mérsékelt, de a konjunktúra javulásával párhuzamosan várhatóan élénkülni fog.

Az infláció kapcsán kiemelte, hogy „2024 szeptemberében a jegybanki inflációs célértékkel megegyező 3 százalékos szinten alakult a pár emelkedés üteme”, ami 2025 elejére 5,5 százalékra nőtt. Az áremelkedés főként az üzemanyag- és élelmiszerárak változásából ered, de a piaci szolgáltatások árdinamikája is jelentős szerepet játszik. „Az élelmiszerárak változásához képest sokkal nagyobb hatása van az inflációban a piaci alapú árazásnak.”

Rámutatott, hogy a piaci szolgáltatások inflációja tartósan magas maradt, és ez a jegybank, a kormányzat, a bankszövetség és a versenyhivatal együttműködését is igényli. 

„Nem az a helyzet, mint az élelmiszereknél, hogy lecsökkent ennek az inflációs szintje és visszakapaszkodott, ez le sem csökkent.”

A monetáris politika céljairól szólva hangsúlyozta, hogy a jegybank az árstabilitás elérésére és fenntartására törekszik. „Az infláció minden 2025. évi makrogazdasági célra hatással lesz. Tehát nincs olyan terület, amit az infláció ne érintene.” A jegybank figyelemmel követi a külső és belső gazdasági folyamatokat, és fegyelmezett, türelmes monetáris politikával kíván reagálni a kockázatokra.

Összegzésként kijelentette: „Ha egymondatban kellene az előadás üzenetét megfogalmazni, akkor azt tudom mondani, hogy az árstabilitás a 2025-ös év megnyerésének a kulcsa.”

Orbán Viktor a színpadon, ő is viccelődik

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszél, hogy a Puskás Aréna kihasználtságát figyelembe véve egy hibát el kell ismernie: nagyobbat kellett volna építeni. 

Az uniós szabályok átvétele

Orbán Viktor beszédében az Európai Unió szabályainak átvételével kapcsolatban azt mondta, ebben a kamara segítségét kéri. 

Az uniós szabályok átvétele a bürokrácia számára automatikus folyamat, mert „az ő számára egyetlen szempont van, minél gyorsabban és minél teljesebben vegye át” a szabályokat. Ezzel szemben nem lehet egyszerre ellentétes utasításokat adni, mert akkor a hivatalnokok nem tudnák, mi a feladatuk. Véleménye szerint az uniós előírások túlzott és gyors átvétele csak akkor akadályozható meg, ha van egy másik szereplő, amely az átvétel ésszerű ütemezésében érdekelt.

„Ez a kamara lehet” – mondta, és arra kérte a kamarát, hogy támogassák a politikai döntéshozókat abban, hogy a szabályok átvételének mélysége és üteme ne legyen indokolatlanul gyors és széleskörű.

Az ellenfél fog védekezni

A gazdaságpolitikát illetően kijelentette: „ez az év az áttörés éve lesz, áttörni pedig csak támadással lehet.” A magyar kormány szándékait érzékeltetve egy parlamenti futballmeccs összeállítását idézte fel, ahol minden játékos csatár volt, és amikor rákérdezett, ki fog védekezni, azt a választ kapta:

„Hát az ellenfél.”

Elvileg jó a kapcsolat a kamarával

A kormány és a kamara kapcsolatáról szólva felidézte, hogy az első jelentős megállapodást még 2010 előtt kötötték meg, amikor a VOSZ és Demján Sándor közvetítésével egyezség született a vállalkozások és a későbbi kormányzó párt között. Az akkori megállapodás öt pontból állt, és a kormány ezek közül négyet teljesített. Az első vállalás szerint a vállalkozások adóterheit négy év alatt regionális szintre kellett csökkenteni. „Ma az unióban mienk a legalacsonyabb társasági adó, és a harmadik legalacsonyabb személyi jövedelemadó” – jelentette ki.

A második vállalás állami tőke- és hitelprogramok elindítására vonatkozott, amelyeket megvalósítottak, és Demján Sándorról egy 1400 milliárd forintos programot is elneveztek. A harmadik vállalás az volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre. „Ez akkor még közderültség tárgya volt”, de végül sikerült teljesíteni. A negyedik pont szerint az uniós pénzek 50 százalékát a kis- és közepes vállalkozásokhoz kellett eljuttatni, és „az elmúlt öt évben 100 forintból 51 forint KKV-khoz ment”. 

Parragh Lászlóval is megegyeztek

A kamara Parragh László vezette időszakára is kitért, amely során újabb megállapodásokat kötöttek. Az akkori célok között szerepelt, hogy a magyar gazdaság növekedése legyen az uniós átlag felett, a beruházási ráta érje el a 25 százalékot, és a munkanélküliség 4 százalék alatt maradjon. Hangsúlyozta, hogy „a tőkeexportunk 2010 óta megkétszereződött”, és minden vállalkozót arra biztatott, hogy külföldön is bizonyítsa versenyképességét.

Kitért arra is, hogy 2010 óta jelentős vállalati adócsökkentéseket hajtottak végre. „2010 óta az adóék 6 százalékkal csökkent”, és összegzésként kijelentette: „az ezzel a korszakkal kötött megállapodásainkat mi betartottuk.”

Mit kért Nagy Elek zárt ajtók mögött?

A miniszterelnök elmondta, hogy a mostani megegyezés során Nagy Elek miket kért: „adóegyszerűsítést követel az elnök úr, hogy így fogalmazzak, és bürokráciacsökkentést”, amelyet a kormány az adócsökkentés egyik formájának tekint. Kijelentette, hogy készek megállapodást kötni a kamara új vezetésével, amely világos és teljesíthető pontokat tartalmaz, és amelynek végrehajtására július 1-jei határidőt javasolt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az adóegyszerűsítést, az adócsökkentést és a bürokrácia csökkentését is.

A magyar gazdaságpolitika jövőjéről szólva hangsúlyozta:

„Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya, és azok is maradunk” – mondta, hozzátéve, hogy a nemzetközi adórangsorokban a magyar rendszer versenyképessége kiemelkedő, de „jogos a kérdés, hogy miért nem az első, ezen kell dolgozni.”

A gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentességét említve kijelentette, hogy „ebből nem lehet ki-beugrálni”, vagyis az adórendszer tartósan ezen az alapon fog működni: munkára ösztönöz, család- és gyermekvállalásra bátorít, és alacsony adóterheket biztosít.

„Nem fordulunk vissza a szocialista irányba”

A munkahelyteremtést a következő időszak legfontosabb céljai között nevezte meg. „Nem fordulunk vissza a szocialista irányba” – szögezte le, elutasítva a költségvetési osztogatás és a segélyalapú gazdasági modell lehetőségét. Véleménye szerint még mindig van 300 ezer magyar állampolgár, aki munkába állítható, és ezt képzésekkel és kiegyensúlyozott gazdaságpolitikával lehet elérni.

A vállalkozások támogatását a gazdaságpolitika harmadik pilléreként említette. „A Széchenyi Kártyával 320 milliárdot adunk a vállalkozásoknak” – mondta,ez tudatos politikai döntés, amely a vállalkozások megerősítését szolgálja. Meggyőződése szerint, ha a vállalkozókat nem becsülik meg, a gazdaság hatékonysága csökkenni kezd. A háborús évek alatt a kormány 400 milliárd forinttal több forrást biztosított a vállalkozásoknak, és „2024-hez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt fogunk bepumpálni a vállalkozókon keresztül, elsősorban kis- és középvállalkozásokon keresztül a magyar gazdaságba.”

 „Technológiai váltás van, és ha nem tartunk lépést, nem lehetünk sikeresek” – mondta.

Költségvetési hiány

Orbán Viktor szerint azok a külföldi beruházások üdvözlendők, „amelyek segítenek a magyar gazdaság technológiai váltásában”. Kiemelte, hogy a Magyarországon működő külföldi tőkeállomány GDP-arányosan a második legmagasabb Európában: „nekünk van 55 százalékunk, a cseheknek pedig egy kicsit magasabb.”

A pénzügyi fegyelem kapcsán kijelentette, hogy a gazdasági miniszternek van mozgástere, de „ha az elsődleges hiányunk is negatívba megy, az olyan pénzügyi instabilitást okozhat, amit nem engedhetünk meg magunknak”. Hozzátette, hogy Magyarország 15 éve olyan kormánnyal rendelkezik, amely minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt.

Ukrajna vétózása

A nemzetközi helyzet értékelésében az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy „jó okom volt arra, hogy a másik 26 Európai Uniós ország által Ukrajna ügyében aláírt dokumentumot megvétózzam.” Szerinte a dokumentum arról szól, hogy „még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába, és még több pénzt kell Európából fegyvereken keresztül, és azon túl is adni Ukrajnának.” Hangsúlyozta, hogy „három évig harcoltunk azért, hogy ki tudjunk maradni a háborúból”, ezt az álláspontot nem szabad feladni.

Elmondta, hogy a háború három éve alatt a magyar gazdaság 20 milliárd eurót veszített. „Ha van ország, amelyik abban érdekelt, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen, ha lehet már holnap reggel, akkor az Magyarország.” Az Egyesült Államok most már ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Magyarország, és „ne engedjük annak az európai szirénhangnak, hogy még most küldjünk több fegyvert, még most küldjünk több pénzt”.

Magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag érkezik

A háború utáni nemzetközi helyzet kapcsán kijelentette, hogy „Magyarország biztonsága miatt nem kell aggódni”, mert NATO-tag, az ország biztonsága garantált, és ezt nem érdemes üzleti számítások során kockázati tényezőként figyelembe venni.

Beszélt a magyar-amerikai stratégiai szövetségről, amely szerinte politikailag már létrejött, és jelenleg a gazdasági együttműködés formálása zajlik. Bejelentette, hogy lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely „jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaság számára”.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „biztosak lehetünk abban, hogy lesz vámháború”, amely Magyarországra is hatással lesz.

Elmondta, hogy Magyarország célja egy olyan amerikai együttműködési csomag kialakítása, amely „korlátozza vagy nullára csökkenti” az amerikai vámok hatását a magyar gazdaságra. Példaként említette, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt az előző amerikai kormány felmondta, de jelenleg ennek újrakötéséről tárgyalnak. A kormány célja olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek mérséklik az amerikai vámokból eredő veszteségeket, és biztosítják Magyarország versenyképességét a változó globális környezetben.

Ezt kellene tennie az Európai Uniónak

Az Európai Uniónak olyan gazdaságpolitikai váltásra lenne szüksége, „amelyre az elmúlt húsz-harminc évben nem volt példa”. Az unió eddigi fiskális konzervativizmusát szerinte egy „fejlesztő állam” logikájára kellene cserélni, ahogy azt a gazdasági miniszter is megfogalmazta. Az EU eddigi gazdasági szabályai szerint a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék alatt kellett maradnia, de „a versenytársaink nem ezt csinálják, sőt, évtizedek óta nem ezt csinálják.”

Mire célozhatott Németország ügyében?

Németország a klasszikus pénzügyi fegyelem feladására készül. „A terv, amit megismerhettem csütörtökön, nem 500 milliárdos, hanem egy 800 milliárd eurós német nemzetgazdasági csomagot tartalmaz”, amelyet infrastruktúrafejlesztésre és katonai képességek növelésére fordítanak. Ezzel „megkezdődik Németország újrafelfegyverzése”, és létrejön „Európa legnagyobb hadserege”. Felvetette, hogy „az amerikaiak meg az oroszok ezt hagyják-e?”, de egyelőre „erre nincs válasz”.

Hangsúlyozta, hogy a német döntés rövid távon kedvező Magyarország számára: „ha a német gazdaságba pénz kerül, az egy bizonyos gyors áttételrendszeren keresztül szinte azonnal megjelenik a magyar gazdaságban, és a magyar gazdaság teljesítményét növeli.” Ugyanakkor a hosszú távú hatásokat nem lehet még megítélni.

Kiemelte, hogy „ha a németek csinálnak valamit, azt komolyan csinálják. Akkor is, ha jó dolgot csinálnak, akkor is, ha rossz dolgot csinálnak.”

Újabb kritikák Németországnak

Bírálta a német parlamenti eljárást is, amely során a kétharmados többség hiányát úgy oldják meg szerinte, hogy „a most kiszavazott, megbukott, már nem is létező német parlamentet összehívják egy utolsó ülésre”, hogy eltöröljék az adósságfék szabályt.

„Ez törvényes, mert a német alkotmány szerint lehetséges, de hátrább az agarakkal, amikor jogállamról van szó, és Magyarországról beszélünk.” 

A német gazdaságpolitikai fordulat miatt „az Európai Unió is át fogja törni a három százalékos hiánykorlátot”, és két áttörési pontot lát: az egyik, hogy „a honvédelmi kiadások költségét egy bizonyos mértékig nem kell hozzáadni a három százalékhoz”, a másik pedig az, hogy az EU „óriási hiteleket akar majd fölvenni”, hogy ösztönözze a gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmány előírja, hogy egy ilyen hitelfelvételhez „a magyar parlament kétharmadának jóváhagyása szükséges”, ezért Magyarország előtt fontos döntések állnak.

Ukrajna, újra

Ukrajna helyzetét  az EU mindenáron fenn akar tartani Orbán Viktor szerint. Az ukrán hadsereg jelenleg 800 ezer fős, és Volodimir Zelenszkij bejelentése szerint ezt „egy millióra akarják növelni”, miközben „Ukrajna egyetlen fillérrel sem rendelkezik” ennek finanszírozására.

Az EU gazdaságát félti

Hangsúlyozta, hogy az EU jelenlegi, Ukrajnával kapcsolatos döntései veszélyeztetik az európai gazdaságot: „hogy ez a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot, abban biztos vagyok, ezért ennek nem szabad megtörténnie”. Magyarországnak döntő szava az uniós tagság kérdésében van, és mivel Ukrajna csatlakozási tárgyalásai most értek lényegi szakaszhoz, „világossá kell tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket, vagy nem akarjuk vállalni.”

A magyar stratégia

A magyar stratégia alapjaként említette a gazdasági semlegességet: „a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy az Egyesült Államokkal, Kínával, az Unióval és Oroszországgal is a lehető legjobb gazdasági kapcsolataink legyenek”. Az EU jelenleg elszigetelődött, hiszen konfliktusban áll az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal is. Ezzel szemben „nekünk a lehető legjobb kapcsolataink vannak az USA-val, az oroszokkal és Kínával is.”

A második stratégiai elemként a békét említette, mivel Magyarország nem tud még egy hároméves időszakot elviselni, amely „20 milliárd euró veszteséget okoz a magyar gazdaságnak”. A harmadik elemként az adócsökkentést nevezte meg, amely hosszú távon is fenntartható kell, hogy legyen.

Hangsúlyozta a Demján Sándor Program fontosságát, és kérte a kamara segítségét annak végrehajtásában. Elmondta, hogy az EU-s források folyamatosan érkeznek, és a következő időszakban is elérhetők lesznek.

Állítólag minden lehívható forrás Magyarország rendelkezésére fog állni.

Adatokat említett a magyar gazdaság aktuális beruházásairól: „jelenleg zajlik Magyarországon 4682 állami beruházás, ennek értéke 12,5 ezer milliárd forint”. Kiemelte Budapest szerepét, de hozzátette, hogy a fejlesztési forrásokat „a vidéki főzárkóztatás érdekében kell mozgósítanunk”.

A beszéd végén jelezte, hogy a kamarával kötendő megállapodásban az adóegyszerűsítés, adócsökkentés és a bürokráciacsökkentés kiemelt helyen szerepel, és arra kérte a kamara vezetését, hogy júliusig véglegesítsék ezt a megállapodást, hogy a kormány törvényhozási ütemtervébe beilleszthető legyen.