A nyers adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 13,5 százalékkal zuhant a magyar GDP a második negyedévben. Ezzel együtt az első félév teljesítménye 6,1 százalékos csökkenés lett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az ipar teljesítménye 20,1, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaságé pedig 2,1 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent.
A GDP termelési oldalán szereplő nemzetgazdsági ágak közül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá a zuhanáshoz (6,8 százalékpontos mértékben). A hivatal megjegyzi: ezen belül a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá leginkább a csökkenéshez, 1,9 százalékponttal. Az ipar 4,3, az építőipar pedig 0,7 százalékponttal.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 6,8 százalékkal mérséklődött, a fogyasztási kiadás pedig 8,4 százalékkal. Az átlagnál kisebb mértékben mérséklődött geyébként a tartós (8,2 százalék), a féltartós (11,3 százalék) és a nem tartós (2,1 százalék) termékekre fordított kiadások volumene. A szolgáltatások esetében viszont drasztikus, 24,8 százalékos zuhanás történt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az építési és gépberuházások egyaránt jelentősen visszaestek.
A külkereskedelemben 59 milliárd forintos passzív forgalom keletkezett, legutóbb 2008 utolsó negyedévében volt negatív a külkereskedelmi egyenleg. Az export volumene 24, az importé 15,8 százalékkal esett vissza a második negyedévben.
A GDP ezen az oldalán a külkereskedelem volt az, ami a legjobban hozzájárult a 13,6 százalékos zuhanáshoz (7,7 százalékponttal). A végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás pedig 1,4 százalékponttal ponttal járult hozzá a végső adathoz.
A KSH külön tájékoztatójából további részletek is kiderültek. A hivatal ugyanis számszerűsítette a koronavírus okozta járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A számítás alapfeltevése, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, tehát a többi tényezőt változatlannak tételezi fel a becslés.
Az eredmények szerint a 2020 első negyedévi GDP naptárhatással kiigazított volumenindexét 2,79, a második negyedévi volumenindexét 18 százalékponttal csökkentette a járványhelyzet.
Az első negyedévben csak a szolgáltatásokban, ezen belül is a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban volt jelentős a hatás. A felhasználási oldalon egyedül a szolgáltatások exportjánál jelent meg a hatás, ami jelentős is volt egyben.
A második negyedévben a hatás a legtöbb nemzetgazdasági ágra kiterjedt. A mezőgazdaságban, a pénzügyi és biztosítási tevékenység esetében nem volt kimutatható a járvány miatti gazdasági helyzet hatása. A felhasználási oldalon az export és az import esetén volt a hatás a legjelentősebb, ezt a háztartások fogyasztási kiadása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás követte. Nem jelentkezett a pandémia negatív gazdasági hatása a közösségi fogyasztás esetén.
Szakértői kommentár
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is elmondta, hogy a termelési oldalon valamennyi fontos ágazatban jelentős volt a csökkenés. Az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 21, 7 százalékkal mérséklődött. Az építőipar is bő 10 százalékos visszaesést könyvelhetett el. „Az említett ágazatok visszaesése nem meglepő, a havi adatokból ezekre számítani lehetett. A szolgáltatások alakulása volt a legnagyobb kérdés, hogy mekkora volt itt a visszaesés. A most megjelent adatokból kiderül, drasztikus volt a hanyatlás” – emelte ki Németh Dávid. Ez abból is látszik, hogy a 13,6 százalékos GDP-csökkenésből 6,8 százalékpont köthető a szolgáltatásokhoz.
A felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás jelentősen, több mint 8 százalékkal esett vissza. Ezt a visszaesést a korábban megjelent kiskereskedelmi adatokból még nem lehetett pontosan látni, ugyanis a kiskereskedelmi forgalom a második negyedévben 4,1 százalékkal esett vissza. „A felhasználási oldalon drasztikus képet mutatnak a külkereskedelmi adatok. Az export 24 százalékkal, az import pedig közel 16 százalékkal csökkent. A szolgáltatások exportja hatalmas zuhanáson ment keresztül, ez a turisták elmaradásával magyarázható. A beruházások volumene csökkent, de a készletállomány tompította a visszaesést” – tette hozzá.
Jobb számok jönnek, de marad a bizonytalanság
Németh Dávid közölte azt is, a második negyedéves számokhoz képes a harmadik negyedév sokkal jobb eredményeket mutat majd, várhatóan csak 5-6 százalékos lesz az éves visszaesés. A legfontosabb szektorok, köztük az ipar és az építőipar ugyanis már egy számjegyű hanyatlást mutathat a harmadik negyedévben. A termelés felfutásával pedig a szolgáltatási szektor, ezen belül például a szállítás is sokat javíthat. Az étterem- és üzletnyitások, valamint a nyári belföldi turizmus szintén pörgeti a gazdaságot ebben az időszakban.
A K&H szakembere közölte, a mostani kilátások szerint az év egészében 6 százalék körüli GDP-visszaeséssel lehet számolni, Jövőre pedig 5 százalékos lehet a növekedés. de a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi a következő hónapokat.
