Az MNV Zrt. a magyar állam képviseletében eljárva megvásárolta a Magyar Posta Zrt.-től az MPF Felügyeleti Szolgáltató Kft. 100 százalékos üzletrészét, derül ki az aktuális zárszámadási törvényjavaslatból. A dokumentum szerint az italautomatákat ellenőrző leánycég 344 millió forintért cserélt gazdát.
Az MPF Felügyeleti Szolgáltatót 2019. decemberében hozta létre a posta, és a cég a rá következő év januárjának elején kezdte meg a működését. A társaság első éve összesen 1,3 milliárd forintnyi bevételt hozott - értelemszerűen ez mind belföldön képződött - ám végül 81 milliós mínuszban zártak. Ez annyiból nem meglepő, hogy friss cégeknél a kezdeti időszak még a pénz betolásáról, nem a kivételéről szól, itt önmagában az anyagjellegű ráfordítások elvittek közel 1,3 milliárdot.
Az alapítást követően a Magyar Posta azzal indokolta a döntést, hogy a tevékenységet egy profiltiszta leányvállalatba helyezi át, miután átfogóan elemezte az elmúlt másfél év automatafelügyeleti szolgáltatását. A cél az, hogy racionálisabb, a megbízók igényeinek kiszolgálásához jobban illeszkedő működési struktúra jöjjön létre.
Egyéb céges költései is voltak az államnak tavaly, több társaságot megvettek, többet alapítottak. Ezeket vették még meg, ennyiért:
- Nemzeti Bélyegmúzeum Kft., 42 milliárd forint
- Thália Színház Nonprofit Kft., 1,18 milliárd forint
- Hévíz-Balaton Airport Kft., 114 millió forint
Ezek pedig a cégalapítások, ennyiből:
- Nemzeti Légiipari Projekt Kft., 4,39 milliárd forint
- Nemzeti Vízművek Zrt., 250 millióból, de tőkét is emeltek benne, 202 millió forint értékben, így összesen tavaly 452,4 milliót költöttek rá
- ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zrt., 400 millió forint
- Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft., 103 millió forint
Cégvételezésre, alapításra tehát 2020-ban összesen mintegy 49 milliárd forintot költött az állam.
És min keresett az állam?
A zárszámadás szerint az állami kasszába tavaly 6,5 milliárd forint folyt be társaságokkal kapcsolatos bevételek - cégeladás és osztalékfelvétel - címén, mely 53,2 százalékkal, vagyis 7,4 milliárd forinttal kevesebb, mint a tervezett 13,9 milliárdos összeg. A dokumentum megjegyzi, az elmaradás alapvetően az osztalékbevételek jelentős csökkenésének az eredménye.
A tulajdoni részesedések értékesítéséből származó bevételek tervezett összege 15 millió forint volt, ehhez képest több mint 3,5 milliárd forint folyt így be az államnak tavaly. Azért szakadt az állam nyakába ez a jelentős bevételtöbblet, mert folytatódott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójának racionalizálása, vagyis kiárusítása - ezeket a vállalatokat az Elektronikus Aukciós Rendszeren keresztül értékesítették. Emellett menet közben úgy látták a döntéshozók, hogy több társaságban már nem indokolt az állami tulajdon fenntartása - ezeket a cégeket pedig nem az EAR-on keresztül, hanem közvetlen úton adták el - ilyen volt a járműjavító tranzakciója is.
Az MNV a zárszámadás szerint tavaly a következő cégeken adott túl, a következő árakon:
- több mint 2,7 milliárd forintért értékesítették a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t
- 290 millióért az ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft.-t
- 175 millióért a Hollóházi Porcelángyár Kft.-t
- 95 millióért az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-t
- 91,5 millióért az Agroster Zrt.-t
- 39,6 millióért az Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt.-t
- és 53,9 millió forint értékben egyéb részesedéseket is eladott,
így összesen 3 milliárd 510 millió 900 ezer forint folyt be a kasszába.
A Dunakeszi Járműjavítónál itt feltüntetett eladási ár nem a teljes ár: a céget tavaly összesen 12,5 milliárd forintért adta el az állam döntően oroszoknak. Részletezve: a cég 90 százalékos tulajdonrészét és a hozzá tartozó ingatlant a magyar állam, illetve az azt képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a MÁV Zrt. adta el, előbbi 64,9, utóbbi 25,1 százalékos tulajdonnal rendelkezett. Ezeket az üzletrészeket 2,7, illetve egymilliárd forintért adták el. Az ingatlan pedig – amely három részből áll – összesen 8,7 milliárd forintért cserélt gazdát.
Mint ismert, a vásárló fél nem tisztán orosz. Az új tulajdonos, a TMH Hungary Invest Zrt. az orosz TMH (Transmasholding) International AG és a Magyar Vagon Zrt. közös vállalkozása. A Magyar Vagon Zrt. pedig Magyarország volt londoni nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdona. A Transmashholding egyébként azért is emlékezetes, mert hozzájuk tartozik a Metrovagonmas is, amely az M3-as metrókocsik botrányosan sikerült felújítását végezte - és amely most szabotálni látszik az ellene a félresikerült felújítás miatt indított indított kötbérpert, már több mint 8 milliárd forintot nem hajlandóak kifizetni a BKV-nak.
A járműjavító értékesítésének időzítése amúgy furcsa volt, ugyanis a magyar fél épp egy rekordév után vált meg a vállalattól: 2019-ben a nettó árbevételük az egy évvel korábbi 8,3 milliárd forintról 9,4 milliárdra ugrott, a nyereségük pedig 19 millió forintról 339 millióra gyarapodott. Az eladás előtt ebből mintegy 102 millió forint osztalékot még ki is vettek a régi tulajdonosok, vagyis az állam, valamint a 10 százalékot birtokló kistulajdonosok, írtuk meg tavaly.
Egy nagy nulla a Moltól
A zárszámadás azt is megmutatja, hogy a tavalyi évben mennyi pénzt tervezett kivenni az állam osztalékként az egyes cégeiből, és azt is, hogy ehhez képest végül mennyit sikerült. A legnagyobb tervei a Mollal voltak az MNV-nek, az olajipari cégből 10,5 milliárd forintot akartak kivenni, de ebből végül kereken nulla forintos kifizetés lett.
A Richter Nyrt.-ből sem annyit vettek ki, mint elsőre szerettek volna, itt 2,4 milliárd forint volt a terv, végül 642 millióval kevesebbet, közel 1,8 milliárd volt a végső összeg.
A Tiszavíz Vízerőmű Kft. esetében 778,8 milliót szerettek volna osztalékként kivenni, ez sikerült is.
A Rába Járműipari Holding Nyrt.-nél pedig fordított volt a helyzet, ezt a céget tavaly békén akarták hagyni, aztán végül mégiscsak kivettek belőle 202,1 milliót.
Egyéb osztalékbevételnek 140 millió forintot terveztek, ezt is sikerült túlütni, 229,7 millió lett a végső érték ezen a soron.
Vagyis az eredetileg tervezett 13,9 milliárd forint osztalékfizetés helyett a pandémia évében ennél 10 milliárd 897 millió 500 ezer forinttal kevesebbet, összesen alig több mint 3 milliárd forintot vett ki az állam a cégeiből.
MCC, vírus
Arra is ott van a válasz a törvénytervezetben, hogy a fentiek miért úgy alakultak, ahogy. A molos osztalék azért maradt ki teljes egészében, mert a vállalat közgyűlése a koronavírus-járványra tekintettel inkább úgy döntött, hogy minden elérhető pénzt benthagy a cégben.
Aztán, mint emlékezetes, a magát elit tehetséggondozó és vezetőképző oktatási intézményként definiáló Mathias Corvinus Collegium és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tavaly nyáron ingyen megkapta a Mol és a Richter jegyzett tőkéje 10-10 százalékának megfelelő állami részvénycsomagot, ezzel mindkét vállalat esetében a 2019. év utáni osztalékra is már az új tulajdonos vált jogosulttá.
A Richter az államnak utalta át a 2019-es teljes osztalékot, ezért az MCC-nek átadott részvénycsomagra jutó osztaléknak megfelelő összeget az MNV átadta az MCC-s alapítványnak.
A Rábánál, bár az MNV az állami tulajdonú részesedés után járó osztalékbevétellel nem tervezett, a társaság közgyűlése az osztalékfizetés mellett tette le a garast.
Az egyéb osztalékbevételek közül a zárszámadás kiemeli a MAVIR Zrt.-t, ahonnan 219 millió forint folyt be, és az Agrostert, ahonnan 5 millió (aztán még el is adták a céget, mint fentebb említettük). És még van egy 5,7 millió forintos összeg, mely az öröklés útján az MNV-hez került részesedések után befolyt, előző évek után járó osztalékbevétel.
