A kormány szerint Európába már megérkezett a koronavírus-járvány második hulláma. Számos országban megugrottak az esetszámok, Magyarország szomszédainál is hasonlókat tapasztalni. A magyar adatok egyelőre nem ijesztőek, de ahogy az e heti Kormányinfón is elhangzott, a járványügyi intézkedésekre továbbra is szükség van, hogy a második hullámot el lehessen kerülni, vagy legalább lassítani. Közben készülni kell az újabb tanévre, ami szintén a szigor fenntartását igényli.
Gulyás Gergely miniszter e heti tájékoztatóján a kérdéseinkre elmondta, hogy akkor beszélhetünk második hullámról, amikor az aktív fertőzöttek száma meghaladja az 1000-1500-at. Ettől még messze vagyunk, a legfrissebb adatok szerint 556 aktív fertőzöttet tartanak nyilván. A mindenkori értéket az új fertőzöttek, a gyógyultak, illetve és az elhalálozás alakulása alakítja.
A virológusok - köztük Merkely Béla, a SOTE rektora - egészen a közelmúltig azon a véleményen voltak, hogy a második hullám az ősszel, november táján érkezhet meg Magyarországra. Az elmúlt napok fejleményei azonban azt jelzik, hogy az újabb járvány sokkal hamarabb elérheti hazánkat. Ha ez bekövetkezik, a kormánynak újabb intézkedéseket kell hoznia a terjedés megakadályozása érdekében.
Közben figyelnie kell a gazdaságra is, mert a tavaszihoz hasonló korlátozások őszi alkalmazása esetén a jelenleg hivatalos kormányzati prognózisnak számító 3 százalékos recesszió hiperoptimista előrejelzéssé válna, de még a mostanában emlegetett 5 százalékos visszaesést is nehéz lenne "elérni". Akkor meg kellene barátkoznunk a 7-10 százalékos recesszióval az idei évre.
Mindezeket figyelembe véve érdemes felidézni, hogy az első hullám idején meddig tartott a napi 1000 aktív fertőzöttet meghaladó időszak. Lapunk naponta frissíti grafikonját, amely minden esetszámot megmutat:
Mint az ábrából kiderül, április 10-én lépte át az esetszám az 1000 aktív fertőzöttet. Innen folyamatos növekedéssel jutottunk el május 4-ig, amikor a legmagasabb, 2054 volt az esetszám. Vagyis a kritikusnak tekintett ezres határ átlépését követően szűk egy hónapig tartott a járvány felívelő szakasza. Ott fordult meg a trend, és elkezdett csökkenni az esetszám, amely végül június 16-án esett be ezer alá.
Vagyis az aktív fertőzöttek száma több mint két hónapon át meghaladta az ezret.
Természetesen nem lehet biztosra venni, hogy egy az egyben megismétlődne az első hullám a járvány újabb kitörésekor (ha erre egyáltalán sor kerül), de azért bizonyosan lesznek hasonlóságok a lefutásban. Közben az egészségügy felkészültebb lett, a lakosság tudatosabb, a kormány is cselekvési tervekkel készül, ezek a tényezők pedig a járvány gyorsabb lezajlását segítik.
Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a vírus milyen mutációban bukkan fel újra, ugyanaz lesz-e a hatásmechanizmusa. A tavaszihoz hasonló két hónap "zárka" mindenesetre nem hangzik túl biztatóan, a gazdaság biztosan megsínylené, mint ahogy a társadalom tűrésküszöbét is próbára tenné, ha megint a lakásainkba kényszerülnénk.
Megnéztük, hogy a kormány szerint nálunk rosszabb járványügyi helyzetben lévő szomszédos országokban hogyan alakultak az esetszámok, mikor lépték át a kritikus ezres határt. (Hozzátéve, hogy önmagában nem az abszolút érték a fontos, hanem a lakosságszámra - például egymillió főre - vetített arány, az mutatja meg, mekkora a fertőzésveszély.)
Romániában július 23-án lépték át az ezret, de például Szerbiában - ahonnan aggasztó hírek érkeztek - még elég messze vannak ettől, ott 370-420 körül mozog a napi esetszám. Ugyanakkor Szerbia lakosság a 7 millió körüli, Románia pedig 20 milliós ország, ezért eltérő esetszámok egyaránt jelezhetnek veszélyhelyzetet a két országban. Érdekes Ausztria helyzete is, a közel 9 milliós országban az elmúlt napokban 100-160 között mozgott az esetszám, mégis a határátlépések szigorításáról hallhattunk felőlük mostanában.
Vagyis nem teljesen egyforma a társadalmak, illetve kormányok "érzékenysége" a járványhelyzetre, más-más esetszámok, lakosságarányos fertőzési mutatók késztetik cselekvésre az államokat. Nincs egységes kritikus küszöbérték a beavatkozások elkezdésére. Annyit tudunk biztosan, hogy a kicsit kevesebb mint 10 milliós Magyarországon a kormány szerint 1000-1500 aktív fertőzött jelentene járványhelyzetet.
