Egészen mostanáig nem lehetett tudni, hogy összesen mekkora vagyont rakott be Mészáros Lőrinc a vagyonkezelő alapítványába. Sokat kellett erre várni, ugyanis az Eternitas (magyarul halhatatlanság) Vagyonkezelő Alapítványt már 2024 áprilisában megalapította a felcsúti milliárdos, de a 2025 szeptemberében publikált 2024-es beszámolójából némileg váratlanul az derült ki, hogy egy fillér sincs benne. Ez a helyzet aztán megváltozott, de az idén június 30-án leadott 2025-ös beszámolóból az derült ki, hogy – legalábbis 2025 végén – még nem az Eternitas Vagyonkezelő Alapítványban tartotta a pénze döntő részét Mészáros Lőrinc.
Fotó: MTI
A beszámoló szerint ugyanis az alapítványban összesen 648,5 millió forintot tartott A 100 leggazdagabb magyar kiadvány által 1604 milliárd forintos becsült vagyonával messze a leggazdagabb magyar, az utána következő Csányi Sándor vagyonának becsült értéke 935 milliárd, míg Felcsuti Zsolté 594 milliárd forint.
Az Orbán-kormány által létrehozott alapítványi konstrukció rendkívül népszerű a milliárdosok körében: készpénzt, cégeket, részvényeket, ingatlanokat, gyakorlatilag bármit be lehet helyezni az alapítványba, feltéve, hogy a vagyon értéke legalább 600 millió forint.
Tehát Mészáros Lőrinc szinte csak a minimálisan szükséges vagyont helyezte el az alapítványában. Egészen pontosan a pénzeszközök soron szerepel a 648,5 millió forint. A pénzeszközök a számvitelben és pénzügyekben a legmagasabb likviditású forgóeszközök. Olyan tartósan le nem kötött, fizetési eszközként azonnal használható vagyontárgyak, mint a készpénz, a bankszámlákon lévő pénzösszegek, a csekkek és az elektronikus pénzeszközök forintban vagy devizában.
Az Eternitas Vagyonkezelő Alapítvány ráadásul veszteséges: tavaly volt ugyanis 3,3 millió forint kiadása, és pont ennyi lett mínuszban az adózott eredménye is.
Véleményünk szerint a mellékelt egyszerűsített éves beszámoló megbízható és valós képet ad az alapítvány 2025. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről
– szól a beszámolóhoz csatolt független könyvvizsgálói vélemény, amelyet a Quercus Audit RB Kft. fogalmazott meg. Ez a cég arról híres, hogy az elmúlt években Mészáros Lőrinc több tucat vállalatánál végzett hasonló munkát, de számos más, az előző kormányhoz közeli cég könyvvizsgálatát és gazdasági ellenőrzését is végezte.
A 648,5 millió forintos alapítványi vagyon tehát a 2025 végi állapotot tükrözi, azóta változhatott a helyzet. Tavaly év végén ugyanis a bírósági papírok szerint valamit „babrált” Mészáros Lőrinc az alapítvánnyal: december 8-án módosították az Eternitas Vagyonkezelő Alapítvány alapító okiratát, az erről szóló bírósági végzés idén február 18-án született meg. Az biztos, hogy az alapító okiratot csak az alapító változtathatja meg, aki Mészáros Lőrinc személyesen. Az okiratban szerepel az alapító neve, az alapítvány neve, székhelye, az alapítvány célja és a vagyona, valamint a kuratórium tagjai. Egyelőre annyi látszik, hogy az alapítvány neve, székhelye, célja és a kuratóriuma nem változott, így könnyen előfordulhat, hogy a vagyonhoz nyúlt hozzá a felcsúti milliárdos.
A vagyonkezelő alapítványok adózása rendkívül kedvező és kiválóan alkalmas arra is, hogy az alapító a megszerzett vagyonát zökkenőmentesen átörökítse a következő generációnak. Gulyás Gergely volt Miniszterelnökséget vezető miniszter korában elmondta, hogy az Orbán-kormány szerint ez nem egy új adóelkerülési módszer, hanem pont ellenkezőleg, éppen a pénz külföldre vitelét akadályozták meg. A leggazdagabb magyar vállalkozók közül többen döntöttek úgy, hogy a komplett céghálójukat egy vagyonkezelő alapítvány alá terelik, de Mészáros Lőrinc nem tett így.
Bár hasonló az elnevezésük, valójában a vagyonkezelő alapítványok teljesen másként működnek, mint a mostanában sokat emlegetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és bizalmi vagyonkezelők. Közös bennük, hogy mindhárom intézményt az Orbán-kormányok hozták létre, de egyelőre csak az utóbbi kettő került a Tisza-kormány célkeresztjébe. Magyar Péter kormányfő többször elmondta, hogy egyik fő céljuk az elmúlt 16 évben felhalmozott vagyonok eredetének kivizsgálása, esetleges visszaszerzése. Ennek jegyében a kekvá-k július 31-én megszűnnek, és kivezetik a kekva-khoz kapcsolódó indokolatlan adókedvezményeket. Azt is bejelentette a kormányfő, hogy bezárják az adómentességi kiskapukat a bizalmi vagyonkezelők esetében is. Ugyanakkor a sima vagyonkezelő alapítványokról egyelőre nem ismert a kormány célja.
